Cikkek

1429598503
2015.04.21.

Van egy eszköz az ember kezében, amely segíthet kibogozni a fejében-szívében kavargó gondolatokat, érzelmeket, és megérteni, mi zajlik odabent: ez a színház. A színház – amint azt Peter Brook, az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb színházi rendezője Az üres tér című könyvében írja – képes megragadni az életünket meghatározó, láthatatlan folyamatokat. Brook szerint a színpadon az élet játéka elevenedik meg, hiszen itt is, ott is minden mozzanatnak jelentősége van.

1427951398
2015.04.02.

Rubik Ernő 1974-es találmánya, a bűvös kocka tavaly ünnepelte 40. születésnapját. A játék mára nemzetközi hírű lett, és kevés olyan felnőtt akad ma Magyarországon, aki még sosem próbálta a kocka színes mozaikját eredeti állapotába visszarendezni. Bár egy egyszerű logikai játékról van szó, kirakásakor a megoldáskeresésnek ugyanazokat a tekervényes útjait járjuk be, amelyeket az élet más területein.

1427872228
2015.04.01.

„Többet megtudsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.”
Platón

„Játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg.”
Quintilianus
 

1425844863
2015.03.08.

„A fejlődés elkerülhetetlen: egy mozgásban lévő világban ami nem fejlődik, az hanyatlik.”
Jorge Angel Livraga

„Az életnek melyik a legszigorúbb törvénye? A növekvés. Erkölcsi, szellemi vagy fizikai szervezetünk egyetlen porcikája sem tud akárcsak egy évig is megülni a fenekén. Magyarán változunk, és változnunk is kell, állandóan, folyamatosan, amíg csak élünk.”
Mark Twain

1425760712
2015.03.07.

Év elején általában ki-ki vérmérséklete szerint feszegeti a jövőt – latolgat vagy lemondóan legyint, izgatottan lapozgatja a magazinok állásfoglalásait a következő év „kedvező” vagy „kedvezőtlen” hatásairól, vagy épp fittyet hány a különböző jóslatokra. Valójában mindannyian azt szeretnénk tudni, hogy szívünknek kedves terveink, céljaink megvalósulhatnak-e, egyszerűbben: hogy hogyan lehetnénk – idén is (vagy idén végre) – boldogok.

1422512787
2015.01.29.
„Az élet egy nagy színház. Nem abban az értelemben színház, hogy álruhát öltsünk benne, természetünktől eltérő szerepeket játsszunk el, vagy elmeneküljünk a valóságtól. Az élet azért színház, mert pótolhatatlan színészek vagyunk, és kötelességünk játszani. Mint a jó színészeknek, nekünk is gyakorolnunk kell tetteinket, szavainkat, érzelmeinket, minden lépésünket. Minden cselekedetre lelkiismeretesen fel kell készülnünk, hogy bebizonyítsuk, úgy tudjuk véghezvinni őket, ahogy szeretnénk.”
Delia Steinberg Guzmán

„Jó az, ha minden ember békésen és lelkiismeretesen teszi a dolgát, a szántóvető szánt, a halász halászik, a matróz igazítja a vitorlákat, a tanár tanít, a doktor gyógyít. Ez a mindennapi életünk. Ugyanakkor jó lenne hinni abban, hogy az ember nemcsak szánt, vet, gyereket nevel, épít, gyógyít, hanem valami »mélyebb« jelentése, jelentősége is van az életének, valamilyen nagyobb, fontosabb történés, dráma részese, szereplője.”
Hankiss Elemér
1420914352
2015.01.10.

„Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk… A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.”
Boldizsár Ildikó

„Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy kinyissuk a kaput és járjuk az utat. És az is igaz, hogy senki sem nyithatja ki az ajtót és járhatja az utat helyettünk. Ez egyéni döntésünk, egy olyan választás, melyben a lelkünk éneklő hangon szólal meg.”
Delia Steinberg Guzmán

1420532397
2015.01.06.
„Idén leteszem a cigit!”, „Megszabadulok néhány kilótól!”, „Többet fogok olvasni!”, „Gyakrabban találkozom a barátaimmal!” – csak néhány a sok-sok újévi fogadalom közül, amelyekkel évről évre változtatni próbálunk életünkön. Szilveszter körüli szokások – mintha ez az időszak csakugyan mágikus erővel bírna – széles tárházával igyekszünk bebiztosítani közeli jövőnket (vagy inkább saját magunkat?); újév első napján semmi olyasmit nem teszünk, amit egy éven át kerülni szeretnénk, az anyagi jólét reményében pedig lencsét kanalazunk, és sertéshúst sütünk, hogy legalább egyszer az évben malacunk legyen.
1419704089
2014.12.27.

1911 telének elején két csapat indult el a Föld utolsó ismeretlen pontja, a Déli-sark meghódítására. Robert Falcon Scott brit haditengerész-tiszt és Roald Amundsen norvég felfedező csaknem egyszerre, azonban egészen különböző motivációval, felkészültséggel vágott neki. Scottot a dicsőségvágy mellett a tudományos ambíció és a hazafias érzület is fűtötte. Hazáját nemcsak a felfedezés győzelmével, de a még fel nem derített földrész gondos tanulmányozásával, kutatásokkal és mérésekkel is szerette volna gazdagítani.

1417799711
2014.12.05.

A Déli-sark messze nyúló hómezejére kalauzolja el nézőjét a Táncoló talpak című animációs film, amelyben – a Pingvinek vándorlásához hasonlatosan – az antarktiszi, földhöz ragadt tollasok mindennapijait kísérhetjük nyomon. Ezek a pingvinek azonban nem mindenben osztoznak madártársaik tulajdonságaiban: ők énekelnek, és csak akkor válhatnak a közösség valódi tagjává, ha megtalálják saját „szív-dalukat”, saját egyéni, igazi hangjukat.

1417364302
2014.11.30.

„Intelligensen kitartani azt jelenti, hogy magasabbra emelkedünk.”
Delia Steinberg Guzmán

„Igyekezzünk »felülről« látni a nehézségeket, és tartsunk bizonyos lelki távolságot. A magasabb tudatszintről tágabb a kilátás, új ötletek és megoldások merülhetnek fel. A nehézségtől való távolságtartás nagyobb objektivitással vértez fel.”
Jorge Alvarado Planas

1412693481
2014.10.07.

A fenti gondolat Senecától, a kétezer évvel ezelőtt élt római filozófustól ered. Biztosan azért, mert ő is találkozott már ún. „sütemény-gondolatokkal”. Ezek manapság leginkább a közösségi oldalakon terjednek virágos réttel és kiskutyákkal, meg néhány, az élet értelméről szóló velős bölcsességgel. „Mennyire igaz!” – sóhajtunk fel olvasásuk közben. A nehéz pillanatokban azonban ezek a léleksimogató gondolatok valahogy nem sietnek segítségünkre.

1412693195
2014.10.07.

Milyennek képzelünk ma egy filozófust? Elvont fogalmakat használó, bölcselkedő típusnak, aki gondolatait romkocsmáktól elegáns összejövetelekig sok helyütt ecseteli – anélkül, hogy tetteiben lángelméje akár csak egyetlen parányi szikráját is megcsillantaná? Hajdanán azonban a philo-szophosz, a bölcsesség szerelmese sokkal több volt ennél: eleink a filozófiát olyan életmódnak tartották, ahol tudás és cselekedet, elmélet és gyakorlat mélyen összeforrt. Azt tartották, hogy az ember nem elsősorban gondolataival méretik meg, hanem inkább azzal, amit tesz.

1410027636
2014.09.06.

Egyéni fejlődési utunk keresése mellett nem kevésbé feszítő a kérdés: vajon merre tart az emberiség? Civilizációnk távlatai legalább annyira mozgatják a gondolatainkat, mint saját boldogulásunk. Hova tart az emberiség? És hogyan jutunk el oda? És vajon – Platón képét használva – a „kulturális piramis” négy oldala közül, a tudomány, a vallás, a politika vagy a művészet határozza-e meg valójában a haladást?

1410026762
2014.09.06.

Érezted már úgy, hogy megkötnek a körülmények? Vagy hogy belemerevedtél egy helyzetbe, és úgy tűnik, sehogy sem tudsz kijönni belőle? Hogy a múlt kutyaszorítóban tart és bilincset jelent minden automatikusan bekattanó rossz vagy nem megfelelő döntés? És ez így megy egészen addig, amíg meg nem találod a helyzet kulcsát? De azt csak akkor leled, ha megmozdulsz és keresni kezdesz…

1404381600
2014.07.03.

„Legyünk vidámabbak! Talán idejétmúltnak tűnhet ez a buzdítás ebben a világban, amely megannyi komoly bajtól szenved. Azt mondják, hogy a gondok ellen semmit nem ér a vidámság. Ebben nem vagyok biztos, abban viszont igen, hogy szomorúsággal, szenvedő arccal, rosszkedvvel semmit sem oldunk meg.”

1404380906
2014.07.03.

Már beléptünk a nyár kapuján. Újra átéljük a természet ciklusának egyik ismétlődő fázisát, bár talán pontosabb, ha azt mondjuk, hogy alávetjük magunkat neki. De a passzivitás helyett hasznosabb lenne, ha kicsit jobban tudatosítanánk életünk valamennyi pillanatát, és nem csupán kihúznánk naptárunkban a szinte észrevétlenül múló napokat. A nyár különleges időszak, azonban mára nagyrészt elveszítette jelentésének mélységét a versek, a bevett szokások, a hétköznapi gondolkodásmód és a reklámok hatására.

1399093647
2014.05.03.

Egy hétköznapi délelőtt éppen villamoson utaztam. Az egyik megállónál felszállt egy fiatal férfi. Valahogy nem volt szimpatikus az arca. Meg az a pedáns öltöny és a drága bőrtáska sem nyerte meg a tetszésemet. És ebben a pillanatban képes volt levetni magát arra az üres helyre! „Az ilyenek így szoktak viselkedni. Körül sem néznek!” – gondoltam magamban. Még hosszabb és borúsabb töprengésbe kezdtem az emberi önzésről. Hirtelen azonban egy váratlan esemény megszakította eszmefuttatásomat. Merthogy alig telt el egy-két perc, az a bizonyos férfi, meglátva egy idősebb hölgyet, felugrott és egy mosollyal az arcán nyomban átadta a helyét.

1399092475
2014.05.03.

Az elmúlt évtizedek felgyorsult életritmusa, az ellentét a rohanó hétköznapok és az otthoni béke megteremtésének igénye között új kihívások elé állítják a férfiakat, nőket egyaránt. Hogy ezeknek a komplex elvárásoknak megfeleljünk, hasonlóan összetett jellemvonásokkal szeretnénk felvértezni magunkat. Minden nő szeretne gyönyörű és intelligens lenni, egyszerre összeszedett, ügyes szervező, de független és tettrekész is, akinek az otthoni teendők sem okoznak nehézséget. Úgy tűnik, mintha egy egészen új nőkép lenne kialakulóban. Vagy mégsem új?

1396812966
2014.04.06.

Hányszor szeretnénk az életben hőstettet véghezvinni, valami csodálatra méltót, ami miatt mások magasztalnának és követnének bennünket, azonban csak kis lépéseket tudunk tenni. Hányszor szeretnénk úgy énekelni, mint a csalogány, és hányszor szeretnénk repülni, azonban torkunkból csak tompa hangok jönnek ki, és csak lépésekkel juthatunk közelebb a horizonthoz, amelyet soha nem érünk el.

1396812354
2014.04.06.

A természetben „hajnalodik”, új ciklusra elevenedik a világ, amelyben ismét Mars (aki március névadója) és Aphrodité ereje hozza az új kezdet lendületét. Ahogy az őszi hulló leveleket sem lehet visszakérlelni a fákra, a szirmaikat bontó tavaszi virágokat sem lehet visszaparancsolni a rügyekbe, és az Élet újult erővel nekivág az éves körforgásnak.

1393682526
2014.03.01.

A világ egyik leghíresebb képének ezoterikus értelmezése nem a képzelet szüleménye, hanem annak köszönhető, hogy sikerült ismét rátalálni az alábbi értelmezési kulcsra, amelyet Sandro Botticelli is használt. Botticelli 1445-ben, Firenzében, abba a rendkívüli korba született, amikor a reneszánsz égisze alatt Firenze és Velence kulturális vonzáskörzetében újra megjelent a platóni Akadémia tudása, amelynek hatása Rómáig is elért. Platón teljes életműve (mármint az, ami megmaradt belőle) Cosimo Medici mecénási támogatásának köszönhetően és Marsilio Ficino közreműködésével újra ismertté vált.

1393682005
2014.03.01.

Akár kétkedő, akár reménykedő töprengéssel olvassuk az asztrológiai elemzéseket, kimondva-kimondatlanul azt várjuk, hogy most végre előkerül a kincset érő tudás, amely hozzásegít bennünket mindennapi kérdéseink és gondjaink megoldásához. Az ősi (asztrológiai, gyógyászati, bölcseleti) rendszerek üzenete azonban túlmutat a „hányszor leszünk idén szerelmesek” vagy a „mennyi pénzünk lesz idén” kérdéskörein. Nagyobb egységben vizsgálják a minket körülvevő és a bennünk zajló jelenségeket, mert az embert a Természet részének tekintik.

1391287785
2014.02.01.

„Fiatalság, isteni kincsem, Nem térsz te vissza soha. És ha sírnék, könnyem már nincsen, Olykor viszont akaratlan pereg könnyem sora.” Rubén Darío Ezúttal nem a lélek fiatalságáról ejtünk szót, a titokzatos Arany Aphroditéről, erről a jóságos anyáról, aki lehetővé teszi, hogy a természet és a lélek szép és jó oldalát lássuk. Most a hétköznapi értelemben vett „fiatalságról” beszélünk, amelyet annyira magasztalni szoktak.

1391285848
2014.02.01.

Az ember évezredek óta ismeri a mítoszokat, és tudatosan vagy tudattalanul kutatja az e világ szimbólumai mögött rejlő tudást. Az első látásra kalandos és mesebeli színterek eseményei, szereplői, az istenek és istennők egyaránt mintát és tanulságot hordoznak. Nincs ez másként a görög mítoszok talán egyik legellentmondásosabb alakjával, a gyönyörű és magasztos Hérával sem, aki egyszerre nővére és hitvese az Olümposz legfőbb istenének, Zeusznak, Ég és Föld urának. Számos történetben jelenik meg féltékeny, pusztító haragú istennőként, de valójában a házasság, az otthon védelmezője, a törvények és az égi rend őrzője, aki egyszerre változékony és megingathatatlan, és aki az Egek Urának hatalmát és élő erejét szimbolizálja.

1386438134
2013.12.07.

Ismét egy évszakváltás küszöbén állunk, egyre csupaszabbak a fák, szürkül az idő, nyúlnak az éjszakák. Sokan úgy érezhetik, hogy a kimerültség miatt a kedélyállapotuk is megsínyli a télre való átállást. A lehűlés, a nedves időjárás, a korai sötétedés hatására megváltozó hormonháztartás kihívások elé állítja immunrendszerünket is, kihat energiaháztartásunkra. Hogy mit veszünk magunkhoz – legyen az olvasmány vagy táplálék, lelki vagy fizikai frissítő –, nagyban befolyásolja közérzetünket. Gyógyteák, fűszernövények, de akár illóolajok segítségével is hatékonyan támogathatjuk védekezőképességünket, hogy több erő maradjon az év végi ünnepvárásra, tapasztalat-levonásra, az új évre való felkészülésre.

1386437039
2013.12.07.

Költők és filozófusok gyakran útnak nevezik az ember áthaladását az életen, és ha más-más módon is, de foglalkoztatja őket ennek az útnak a minősége és végcélja. A hétköznapi nyelv is használja azt a megfogalmazást, hogy valamit az életút részének tartunk vagy épp attól eltérő iránynak gondolunk. Az élet mint út figyelemfelhívó, szimbolikus kép, amelyen elgondolkodva talán választ is kaphatunk egy-egy kérdésünkre.

1383564520
2013.11.04.

Valójában nincsenek élők és holtak. Mindig Élők vagyunk, még ha tudatszintünk és körülményeink különböznek is. Az uralkodó materializmusnak köszönhető, hogy az emberek túlságosan félnek a haláltól. Túlságosan ünneplik egy gyermek születését, és túlságosan gyászolják hozzátartozóik halálát. A tudat, hogy nem halunk meg és nem születünk, hanem mindig Vagyunk, megtisztítja ezeket az eseményeket drámai hangulatuktól.

1383563326
2013.11.04.

Ősszel, a természet „megőszülésével” ismét előtérbe kerül a változás, az elmúlás, a halál gondolata. Ha akarjuk, ha nem, körülöttünk minden szüretre, számvetésre késztet. De a halál nem feltétlenül jelenti minden érték, s köztük a legértékesebb, az Élet elvesztését. A legtöbb ókori kultúrában és gondolkodónál megtaláljuk a földi életeken átívelő Élet, a túlvilági lét és a visszatérés gondolatát is.

1381069993
2013.10.06.

A görög mítoszok szimbolikus eseményekbe ágyazva mesélik el, hogy mi is az az erő a világban – és annak szerves részeként az emberben is –, amelyet Démétér istennő testesít meg. Az eleusziszi misztériumok alapjául is szolgáló egyik legjelentősebb mítosz Démétér és Perszephoné története, amely az őszi időszakhoz is kapcsolódik.

1381005388
2013.10.05.

Ember mivoltunk egy gazdagító, de félelmetes belső kettősséggel szembesít: a gondolatok és az érzelmek egy helyen, a pszichében vannak. Szanszkritul ezt a kettősséget káma-manasznak nevezik. A vágyak (káma) és gondolatok (manasz) keverékéről van szó, amelyben a kettő nem mindig segíti, sőt inkább akadályozza egymást. A tiszta, vegyítetlen gondolkodást felettébb nehéz elérni, és túloznánk, ha azt állítanánk, hogy ezzel már nincs gondunk. Többnyire érzelmekkel átitatott gondolatokkal gondolkodunk, és ha kis szerencsénk van, akkor ezek az érzelmek nemesek és emelkedettek.

1379617199
2013.09.19.

Platón szerint a nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. A nevelés az „elfordítás” mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége, mint lehet a látást a neveltbe beleplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell tehát a nevelés művészetével elérnünk.
 

1379616323
2013.09.19.

Ha egyszer majd a jövőben elnevezik korunkat, nem lenne meglepő, ha a Paradoxia fantázianevet kapná. Fejlettnek nevezett társadalmainkban nagyobb anyagi bőségben élhetünk, mint valaha egy uralkodó, mégis, mennyi a panasz és az elégedetlenség a mindennapjainkban.

1372840790
2013.07.03.
„Aki az összefogásnak szenteli magát, határtalan erőt és ihletet merít belőle.”

„Fel kell szabadítanunk a testvériség erőit, hogy az emberiség felemelkedjen mostani, részekre hullott állapotából az Egységig.”

„Minél jobban különbözöm másoktól, annál nagyobb szükségem van arra, hogy a többiek kiegészítsenek munka közben.”
 
1372839618
2013.07.03.

„Rohanó világunk” – mennyiszer halljuk és mondjuk ezt a már-már közhelyszerű kifejezést. Úgy tüntetjük fel magunkat, embereket, mintha elszenvedői lennénk ennek a nyugtalanságnak, felgyorsult tempónak, pedig nem a Nap, a bolygónk, vagy épp az évszakok kezdtek elvadult vágtázásba. Elég csak pár perc önmegfigyelés, ahogy Fernand Schwarz ajánlja az Összpontosítás és belső felébredés című filozófiai-önismereti könyvében, és máris kiderül, mennyire csapongók a gondolataink, mennyire nehéz egy úton tartani őket, és milyen gyorsan ébrednek és tűnnek el érzések, benyomások.

1370422369
2013.06.05.

Elménknek megadatott az, ami semmi más részünknek sem sajátja: önmagáról gondolkodhat. Érdemes belefogni ebbe az „öngondolkodásba”, hogy az elme valóban a feje legyen az ember egészének. Rövid elmélkedés után is észrevesszük magunkban elménk kettős természetét. Mintha két szeme lenne: az egyikkel folyamatosan a konkrét világba tekint, fogalmakat határoz meg, hiszen azok között érzi otthon magát, és elemzéseivel foglalatoskodva meglepően sokat időzik érzéseink-érzelmeink rendezgetésével, gyakran ismétlésével. Másik szemével azonban, ha csak pillanatokra is, de képes kinézni a látható és információkkal bekerített szférából, amikor az elemzéseket és a körkörösen visszatérő gondolatokat otthagyva pártatlanná válik, amikor már nem homályosítják el ítéletei, és teret ad az olyan, biokémiai képletekkel leírhatatlan belső jelenségeknek, mint az intuíció, a hit, vagy a magas szintű, megmagyarázhatatlanul működő szeretet.

1370421486
2013.06.05.

„Néhol kerekeket forgattak annak emlékezetére, hogy a nap immár a' maga abrontsának felső Pontyára felhágott s megis fordult” – idéz fel egy nyári ünnepi szokást a 18. században Bod Péter. Az a bizonyos abronts nem más, mint a Nap földi nézetből rótt éves útjának hatalmas köre. Ennek felső Pontyára az északi félgömbön június 21-én, a nyári napfordulón érkezik.

1368041603
2013.05.08.

„Ha azt hiszitek, hogy egyesek megölésével valakit is meggátolhattok abban, hogy helytelen életetekért korholjon benneteket, nem jól gondolkoztok. A legszebb és legkönnyebb nem a mások megakadályozása, hanem magatok előkészítése, hogy a lehető legderekabbak legyetek.” Szókratész, Athén élő lelkiismerete mondta ezt védőbeszédében i. e. 399-ben, a koncepciós perben, amelyben koholt vádak alapján igyekeztek elítélni őt, aki egész életében Athén javára cselekedett. A jellegzetes megjelenésű filozófus többek között azzal is kivívta vádlói haragját, hogy sohasem az alapján cselekedett, hogy az éppen aktuális államvezetés mit tartott volna helyesnek, hanem azt tette, amit a lelkiismerete diktált.

1368040920
2013.05.08.

Gyerekkoromban nagyon szerettem a cirkuszt, főképp az állatokat. Teljesen lenyűgözött az elefánt, minden gyerek kedvence. Előadás közben megfigyelhettük hatalmas méretét, tömegét és erejét… de feltűnt, hogy az óriási állat fellépés előtt és után a porond mögött egy kis karóhoz van kikötve. Mindössze egy láncot kötöttek az egyik lábára. A karó igen rövid volt, és szinte alig szúrták bele a földbe. A lánc hiába volt vastag és erős, egy ekkora állat, amely gyökerestől tud kitépni fákat, könnyedén kiszabadíthatta volna magát és elsétálhatott volna. Vajon mi tartotta ott? Miért nem szaladt el?

1365245441
2013.04.06.

Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről volt szó. Az egyik telefonáló panaszkodott, hogy levertnek érzi magát, mert senki sem szól hozzá kedvesen. Amikor bemegy a munkahelyére, egy morcos titkárnőt lát, senki sem mosolyog rá, és senki sem kérdezi meg, hogy van. Eszembe jutott az a kis cinege, aki az egyik kora tavaszi hideg reggelen vidáman és bátran szólt, és azt kiabálta (legalábbis úgy értettem), hogy „nincs több tél, nincs több tél”.

1362561196
2013.03.06.

48 csillagképet helyeztem a magasba, és pusztító fenevadakat költöztettem beléjük! – emelkedett föl Zeusz olümposzi trónusán, és bűntudatában lábával mennydörgést dobbantott. – De ennek vége! – szólt, és isteni testét átjáró forróságot érzett. – Elűzöm az emberiség sorsát megkeserítő szörnyszülötteket, és a csillagok fényéhez illőbb erényekkel lakatom be az égi mennyezetet!

1362557635
2013.03.06.

„Többfele húz a szívem, nem tudom, mit tegyek.” „Már azt sem tudom, mit akarok valójában.” „Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem visz rá a lelkem.”  Ismerős érzések? Talán mindenkit hatalmukba kerítenek olykor. Hogy nem új keletű a probléma, azt az is bizonyítja, hogy már Platónnál is találkozunk vele. Phaidrosz című párbeszédében a lelket egy olyan fogathoz hasonlítja, amelynek hajtója az értelem, a kocsit húzó lovak pedig a különböző vágyakat és késztetéseket testesítik meg.

1360391509
2013.02.09.

„Egyetértesz te is velünk, hogy minden cselekedetünk célja a jó, s hogy a jó miatt teszünk minden mást, nem pedig a jót valami más miatt?”
(Gorgiasz, 500a)

„A jó nem azonos a gyönyörrel, se a rossz nem azonos a fájdalommal. A gyönyör és a fájdalom képes egyszerre megszűnni bennünk, a jó és a rossz, tekintve hogy két különböző valóságról van szó, erre nem képes.”
(Gorgiasz, 497d)

1360390794
2013.02.09.

Idén számos szervezet és gondolkodó ünnepli világszerte különböző rendezvényekkel a platóni akadémia megalapításának 2400. évfordulóját. Előadásokat tartanak, vitafórumokat, kiállításokat rendeznek, művészeti előadásokat mutatnak be és megidézik a platóni dialógusok szellemiségét. Megelevenedik nemcsak Platón, hanem a többi vele rokon gondolkodó eszmeisége is, akik századok hosszú során át merítettek nézeteiből, és hasonló irányban vizsgálódtak maguk is.

1357597034
2013.01.07.

Emelkedik a tenger vízszintje. Újabban Velencében a romantikus kedvű turisták nem csónakkal járják a szűk lagúnákat, hanem a Szent Márk tér „nyílt vízi medencéjében” úsznak. Egyre gyakrabban önti el ugyanis a tenger, és nem ritka az akár másfél méteres víz sem. A város maradék lakossága, amely az elmúlt évtizedekben megfeleződött, fokozatosan kiköltözik a süllyedő palotasorokból. 

1355730971
2012.12.17.

Rómában a Szent Péter-bazilikában láthatjuk Michelangelo híres szobrát, a csodaszép Pietát. Mára szinte teljesen szükségtelenné vált a Mária mellén átfutó szalag felirata: MICHAELANGELUS. BONARROTUS. FLORENTIN(US). FACIEBAT. (A firenzei Michelangelo Buonarroti készítette.) Ez azonban nem volt mindig így.

1355133540
2012.12.10.

Tágabb értelemben az emberi faj egésze mikrokozmosz, szűkebben véve minden egyes férfi és nő annak tekinthető. A mikrokozmosz sémája a jelenleg alapvető ellentétpárból adódik: én és a környező világ. Az Én a rendszer középpontjának tekinti magát, a másik hat tudatossági szint pedig az öt érzékszervre korlátozódik. Megszületett a pentagram. Íme, az ember! Bármilyen összetettek is legyenek a 20. századi ember eszközei, ezek csupán kezünk, lábunk meghosszabbításai. A rádió a hallásunk képességeit nyújtja ki, a televízió a látásunkét. Egy műhold sem több egy átalakított kődarabnál, amelyet egy kisfiú játékból felhajít az égre. Mindez ugyan megnöveli, de nem mélyíti el lehetőségeinket.

1353994490
2012.11.27.

A kreativitáshoz tudásra van szükség, a tudás megszerzése pedig időbe és ismétlésekbe kerül. Sokszor mondják, hogy az embernek spontán kell cselekednie ahhoz, hogy kifejezhesse, ami a „bensőjében megszületik”. De miféle „bensőről” van szó?

1353265117
2012.11.18.

Az embernek mint mikrokozmikus rendszernek harmóniában kell lennie környezetével, a makrokozmosszal. A makrokozmoszt működtető törvények működtetik az embert is, ezért a természetben lejátszódó ciklikus változások az ember energetikai működésében is megmutatkoznak. A bennünk áramló és állandóan átalakuló energiáknak természetes útja van, ami analóg a természet energiáinak mozgásával.