kultúra cikkek

Érezzük bár soknak vagy kevésnek mögöttünk álló éveinket, biztos, hogy nem múltak el észrevétlenül. Az idő nyomot hagy rajtunk, nem csupán a hossza, hanem a minősége is, amit hoz és ahogy megéljük. A kínai asztrológia nagy hangsúlyt fektet az idő minőségi jellemzőire, és arra hív, hogy összhangba hozzuk magunkat egy nagyobb, az univerzum ritmusára hangolt rendszerrel. Ha teszünk némi erőfeszítést, akkor ennek a lüktetésével, áramlásával együtt haladva, könnyebbé tehetjük az életünket.

A jövő fürkészése mindig le tud kötni bennünket, de idén talán, a hátunk mögött kétévnyi járványhelyzettel, még erősebb bennünk az igény, hogy valami biztatót, reménykeltőt, de legalábbis valamilyen fogódzót találjunk az elkövetkező hónapokkal kapcsolatban.

A görög misztériumok megértése évezredek távlatából szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Különösen azért, mert a misztériumokat már a maguk idejében is titok övezte, a résztvevők nem mesélhettek avatatlanoknak a zárt falak mögött zajló eseményekről. Hogy akkor mégis honnan tudhatunk róluk bármit is? Nos, mégis akadtak, akik meséltek. Ha nem is a látottakról, de a megéltekről mindenképpen. Lehetőségeikhez mérten igyekeztek betekintést nyújtani oda, ahová azelőtt ők is annyira vágytak, hátha másokban is feléled a vágy, hogy csatlakozzanak a beavatottak köréhez. Milyen lehetett az ősi tudás beavatottjaként élni? Ezekből a morzsákból kiderül, hogy mindig az ember leglényegét keresték, ennek a felébresztésére koncentráltak. Márpedig a leglényegünk mit sem változott azóta, legfeljebb a hozzá való eljutás intézményes feltételei alakultak át.

„A sakkot indiai bölcsek alkották meg, hogy általa az életről tanítsanak. Segítségével olyan tudásra tehetünk szert, amelyet az életünk szinte összes területén kamatoztathatunk.” Dr. Havasi Ferenc és Kenderesi Péter az Új Akropolisz gondozásában hamarosan megjelenő könyvükben a „királyok játéka” és a filozófia kapcsolatát tárják olvasóik elé. A kötet végére még a kezdő sakkozók is olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amely – a sakk és az élet közti párhuzam révén – segíthet eligazodni az élet adta kihívások között.

A szerzők informatikusként igyekeznek rendszerszintű, okokat és okozatokat összekötő, praktikus ismeretekre szert tenni. Így lelkes amatőrökként a sakk bámulatos összetettsége is lenyűgözi őket, ami a játék tanulmányozására, történelmi-kulturális-filozófiai hátterének kutatására inspirálta mindkettejüket. Ráadásul több mint tíz éve követnek filozófiai életmódot az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagjaként. Így bármihez nyúlnak az életben, legyen az játék, munka vagy a természet szemlélése, a jelenségek mögötti törvényszerűségeket keresik. Az Új Akropolisz kurzusain elmélyedtek szimbolizmusban, vallástörténetben, filozófiai tanokban, így ebben a kötetben megkísérelték a sakknagymesterek elméleteit és tapasztalatait az élet különböző területein alkalmazható tudássá lefordítani.

A jin fém Bivaly évében az öt elem közül leginkább a fém és a víz a meghatározó. A jin fém egy ékkőhöz, egy csillogó gyémánthoz hasonlatos. A bennünk lévő drágakő. Ehhez tartozik az előző évben felfedezett belső értékek kibontakoztatása, a valódi, becsben tartott dolgok, kapcsolatok ápolása, a megújulás, új lendületvétel, célkitűzéseink áttekintése, felülvizsgálata, önazonosságunk újra gondolása és megfogalmazása. A fém elemhez kapcsolódik továbbá a gyász, a szomorúság, az elengedés. Ehhez elsősorban meg kell határoznunk, hogy mi az, ami már felesleges az életünkben, és nem szolgálja a célt, amely felé haladni szeretnénk. Most valójában intenzív, átlényegítő erejű belső munkára van lehetőségünk. Ez az év az elengedés és megújulás gyümölcsöző kettősségének időszaka. 

Ismét közeledik a halottak napja. A mi családunkban ilyenkor mindig rendbe rakjuk a sírokat, gyertyát gyújtunk az elhunytak emlékére, de mindehhez sosem társult számomra mélyebb lelki tartalom. És más kultúrák ünnepi szokásai sem mozgattak meg különösebben, mint például a halloween-rémségek vagy a mexikói daloló csontvázfigurák.

Mégis úgy gondoltam, az nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakban a világ számos pontján a halottak felé fordul a figyelem. Miből eredhetnek ezek a szokások, milyen mélyebb, lényegi tartalom fűződik hozzájuk?

Zsuzsi művészete a hagyományos festészeti tradíciókban gyökeredzik: szimbólumokon, hangulatokon, formákon át, színeken keresztül bont szárnyat. Az egyetemi grafikai munkák mellett sokszor a technika maga a hangsúlyos. A későbbi víz- majd akrilfestmények már egy érettebb, tudatos belső szemléletet és művészi programot tárnak elénk, ami a Fény természetének feltárása köré összpontosul.

A kínai asztrológia szerint nemcsak 12 állatövi jegy, hanem öt elem – fa, tűz, föld, fém és víz – is folyamatosan kifejti hatását, az egyes elemek pedig kétévente váltják egymást (egy jang és egy jin időszak múltán). Legutóbb tehát 60 esztendeje telt el a „föld disznó” éve, és ezután újabb 60 évet kell majd várni rá, így érdemes megragadni a lehetőségeket, amelyeket magával hoz. Annál is inkább, mivel évünk a 36. a jelenleg futó ciklusban, amely tehát már a második felében jár, amikor egyre inkább a belső eredmények válnak fontossá.

Amikor megkérdezek valakit, kedveli-e Bobby McFerrin zenéjét, tízből hétszer visszakérdeznek: „ki ő?”. Ilyenkor kettős érzés fog el, hiszen bár biztos lehetek benne, hogy amikor azt mondom, „aki a Don’t Worry, be Happy-t énekli”, mindenkinek beugrik, kiről is van szó, azonban azt is mindjárt hozzá kell tenni, hogy McFerrin évtizedek óta nem játssza a dalt, épp azért, hogy végre ne azzal azonosítsák munkásságát. Bőven lenne miről beszélni akkor is, ha emberünk egyetlenegyszer véletlenül ráhibázott volna. De közel sem ilyen egyszerű a képlet.
 

A filozófiai kávéház olyan hely, ahol az emberi létet érintő kérdéseket járunk körül. A lehetséges témák száma végtelen, de mindig kapcsolódunk az élet rejtélyéhez, a ki vagyok, honnan jöttem, merre tartok kérdéseihez. Így foglalja össze az Új Akropolisz filozófiai kávéház programsorozatának lényegét röviden a Székesfehérvárról indult kezdeményezés honlapja. 2017-ben Budapesten is elindulnak a kávézás közbeni együtt gondolkodások, ennek apropóján kérdeztük Grúsz Róbertet, a program ötletgazdáját.

1995 óta, húsz éve rendezzük meg az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Erénynek erejével novella- és esszépályázatát, amelyre rendszeresen nem publikáló amatőr tollforgatóktól és billentyűzet-kattogtatóktól érkeznek írások. A két évtized alatt beérkezett több mint ezer pályamű arról tanúskodik, hogy ma is sokakban él az elbeszélés szeretete, ami arra sarkallja az írót, hogy megtalálja a mondanivalójának leginkább megfelelő formát.