Az élet mint sakkjátszma

    könyvajánló

    sakk_uj_kep_belyeg.jpg„A sakkot indiai bölcsek alkották meg, hogy általa az életről tanítsanak. Segítségével olyan tudásra tehetünk szert, amelyet az életünk szinte összes területén kamatoztathatunk.” Dr. Havasi Ferenc és Kenderesi Péter az Új Akropolisz gondozásában hamarosan megjelenő könyvükben a „királyok játéka” és a filozófia kapcsolatát tárják olvasóik elé. A kötet végére még a kezdő sakkozók is olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amely – a sakk és az élet közti párhuzam révén – segíthet eligazodni az élet adta kihívások között.

    A szerzők informatikusként igyekeznek rendszerszintű, okokat és okozatokat összekötő, praktikus ismeretekre szert tenni. Így lelkes amatőrökként a sakk bámulatos összetettsége is lenyűgözi őket, ami a játék tanulmányozására, történelmi-kulturális-filozófiai hátterének kutatására inspirálta mindkettejüket. Ráadásul több mint tíz éve követnek filozófiai életmódot az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagjaként. Így bármihez nyúlnak az életben, legyen az játék, munka vagy a természet szemlélése, a jelenségek mögötti törvényszerűségeket keresik. Az Új Akropolisz kurzusain elmélyedtek szimbolizmusban, vallástörténetben, filozófiai tanokban, így ebben a kötetben megkísérelték a sakknagymesterek elméleteit és tapasztalatait az élet különböző területein alkalmazható tudássá lefordítani.

    A kötetben számos mitológiai, kulturális és filozófiai gondolat fér meg egymás mellett, amelyek mind az emberiség ősi bölcsességének jegyeit hordozzák magukon. Ezt a régi forrást keresve válhat az ember olyan tudatos lénnyé, akit akár a sakkjáték művészete is hozzásegíthet önmaga és környezete jobb megismeréséhez.

    A könyv egyszerre három terepen segít eligazodni. Röviden felvázolja a sakk szabályait, sőt, konkrét stratégiákkal ismerkedhetünk meg, amelyeket már kezdő játékosként is alkalmazhatunk.

    Emellett ahhoz is térképet kapunk, hogy a tábla és a rajta mozgatott bábuk adottságai, elhelyezkedése és mozgása milyen szimbólumot rejtenek. Az olvasó így egyre mélyebben átlátja az összefüggést a király, a vezér vagy a bástya lépése és aközött, hogy saját valós nehézségei leküzdéséhez milyen lépések tehet, és ennek milyen stratégiával rugaszkodhat neki.

    Hogy aztán teljes legyen a kép, modern kutatási anyagokra támaszkodva a szerzők bemutatnak néhány olyan erényt és fejlődési irányt, amelyek a fentiekben nagy segítségünkre lehetnek. Kifejtik, mit jelent a döntésképességünk és a képzelőerőnk fejlesztése (a sakkban és az életben egyaránt), és felsorolja, milyen akadályokat győzhetünk le bátorsággal vagy kitartással.

    Mit jelent mindez a játékban lezajló harc és az emberi fejlődés kulcsmomentuma, a belső harc kapcsolatát nézve? A két ellenfél, a világos és a sötét között zajló küzdelem célja a győzelem. Kik ezek az ellenfelek? A jó és a rossz, vagy az emberi fejlődés felől megközelítve a szellem és az anyag. De éppígy szimbóluma ez a párviadal bármely célunk eléréséért vívott küzdelmünknek, amely során önismerettel és képességeink kibontakoztatásával elhárítjuk a felmerülő akadályokat.

    Sőt, jelentheti saját csatánkat például a hibáinkkal, rossz beidegződéseinkkel szemben is. A szerző mitológiai példával is hoz, és feleleveníti a híres indiai eposzt, a Mahábháratát. Ott a két egymásnak feszülő sereg közül a Pándavák az erényeket szimbolizálják, a Kauravák pedig a hibákat, illetve a hátráltató lelki viszonyulásokat és szenvedélyeket.

    Így amikor sakkozunk, közben magunk elé képzelhetjük bármely korlátunkat vagy félelmünket, amellyel szeretnénk szembenézni és leszámolni. És ahogy egyre gyakorlottabbak leszünk a könyvből elsajátított lépésekben, rájöhetünk, hogy ezt a tudást a mindennapjainkban is egyre ügyesebben alkalmazni tudjuk.

    A sakk persze csak az egyik ösvény a filozófia széles útján, amelyen járva felfedezhetjük a természet rejtett mozgatóerőit, hogy később azok ismerete révén saját mikro- és makrovilágunkban is még tudatosabban vehessünk részt.

    A könyv segítségével sikerülhet a világlátásunkban helyet találni a célnak, az anyag- és időszemléletnek, a taktikának‒stratégiának, a megnyitásnak, a középjátéknak és a végjátéknak. Eligazodunk a tudásszintek között, ráérezhetünk, mint jelent a mester és a példa ereje. Ha ráébredünk mindezen folyamatok szépségére, máris megnyílhat előttünk egy új út, amelyet követve egyre jobb sakkjátékosok lehetünk, és egyre jobban megismerhetjük önmagunkat és a világot is.