Dr. Bujáki Márton

Az Új Akropolisz februárban filozófiai konferenciát szervezett, ahol az előadók a hősiesség témájából készültek különböző nézőpontokból. A programot ötperces összefoglalókkal kezdték a témafelelősök, a résztvevők pedig eldönthették, ki melyik témáról hallana szívesen többet. A 85 érdeklődő ezután 7-8 fős csoportokban beszélgetett, többek között Odüsszeuszról és fiáról, a buddhizmus bódhiszattváiról, a mesehősökről és a filmvászon szuperhőseiről, a rezilienciáról és az önkéntességről.

A filozófia világnapján Budapesten Bernát Ottilia és Bodonovits Regina tartottak előadást a mesék szimbolikus nyelvéről. A programon sorra vettek számos olyan jelképet, amelyek a különféle kultúrák történeteiben, mítoszaiban egyaránt megjelennek. Ha felfedezzük, mit is jelentenek az időn és téren át más-más népeknél ugyanúgy fellelhető, akár olyan egyszerű szimbólumok, mint a hegy, a fa, a folyó, a kút, a forrás vagy a madár, meglelhetjük, mi az, ami minden emberben közös, a különbözőség ellenére.

A 2022 végén az Új Akropoliszban tartott előadáson a mesékben és mítoszokban vissza-visszatérő szimbólumokkal foglalkoztak. A program elején Bodonovits Regina, az Új Akropolisz Mesekörének tagja felolvasta „Az égig érő fa” című történetet, majd az előadók rávilágítottak, mit is jelentenek a mese egyes elemei a gyermekeknek. A résztvevők ezután összegyűjtötték, hogy ők maguk felnőttként hogyan értelmezik az elhangzottakat. Így máris világossá vált a hallgatóságnak a szimbólumok egyik fontos jellemzője: ki-ki mást és mást érthet meg belőlük, tapasztalatai, érdeklődése, lelkiállapota, életkora szerint. Így, bár a mesék egyetemes jelentést hordoznak, mégis személyre szabott üzenetet olvashatunk ki belőlük.

Hallani róla, hogy mind gyakrabban adnak rokonok, barátok egymásnak ajándékba szépészeti beavatkozásokat. Zakatol az iparág, ahogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a kinézetnek, és így egyre többet adunk a látszatra. Ma már húszas éveikben járó influenszerek is reklámoznak botoxot, szájfeltöltést. Elterjedt a hangzatos „fiatalító plasztika” kifejezés, és olvasni „fiatalító injekcióról”, „arc- és nyakfiatalító műtétről” stb.

A filozófia napja alkalmából rendezett programsorozat részeként 2022. november 18-án az Új Akropolisz kerekasztal-beszélgetést tartott a szimbólumok jelentőségéről és az életünkben betöltött szerepéről a Főnix Kultúrműhelyben. Az est házigazdája, Apáti János röviden mesélt négy fontos, a különböző mitológiákban, filozófiai irányzatokban megjelenő szimbólumról. Közben a hallgatóság az asztaloknál egymással is megoszthatta gondolatait, a résztvevők együtt kereshették annak nyitját, hogy vajon az egyes jelképek, jelenségek, ábrázolások mit üzennek a ma emberének, kinek mi adhat támpontot mindennapi élethelyzetekben.

Az Új Akropolisz budapesti központjában 2022. november 17-én tartották meg a filozófia világnapja tiszteletére megrendezett programsorozat első alkalmát. Ezen az estén a résztvevők olyan, jellemzően az egyesület megalkotta társasjátékokkal játszhattak, amelyek célja nem a többiek legyőzése, sokkal inkább az önmagunk megismerését segítő közösségi kaland. Azonos vonásuk, hogy szimbólumokat használnak, amelyek jellemzője, hogy egyetlen szó, kép vagy jelenség mögött számos jelentésréteg fejthető fel, ahogy egyetlen ember is számos erényét, képességét és esetleges hiányosságát térképezheti fel az önismeret útján. A közel 40 érdeklődőt vonzó esemény házigazdájával, Révész Angélával beszélgettünk a programról.

Volt egyszer egy rövid korszak az emberiség, különösen a fejlett társadalmak történetében, mikor minden korábbinál ellentmondásosabb viszonya volt a halálhoz. Az iszonyat különös élvezetével szemlélte mások szenvedéseit híradásokból és túlélőshow-kban, miközben irtózott a nehéz munkától, napjait irodaszékekben, estéit kanapékomfortban töltötte. Közben az akciófilmeket nézve nevetett a mellékszereplők megölésének komikus ábrázolásán, de saját elmúlására még gondolni sem mert, és a családokban tabuként kezelték a vég szükségszerű eljövetelét.

Október 8-án tartott előadást Ócsai András közgazdász az emberiséget jelenleg fenyegető legnagyobb természeti-társadalmi veszélyekről az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Központjában. A Főnix Kultúrműhelyben az előadó nem pusztán az ún. összeomlástan aktuális eredményeit tárta a közönség elé. A hallgatóság kérdéseire válaszolva azzal is foglalkozott, hogy vajon mit tehetünk a veszélyhelyzetekben a belső összeomlás elkerüléséért, és ha ezt megtettük, hathatunk-e bárhogyan arra is, hogy összefogva megelőzzük a globális katasztrófa bekövetkezését.

Ócsai András az „Összeomlás helyett” című októberi előadásán széleskörűen felvázolta, milyen drasztikus léptékű változásokat eredményez az emberiség tevékenysége az ökoszisztémában. Többek között a műtrágya túlzó használata, az esőerdők ipari célú irtása, a CO²-kibocsátás stb. mind olyan tényezők, amelyek miatt pl. a fajok kihalási üteme a százszorosa most, mint az ipari forradalom előtt volt. Az összeomlástan nagy kérdése, hogy vajon ugyanez a sors vár-e az ezeket a változásokat előidéző emberiségre is, vagy a elkerülhető a szuperkatasztrófa.

Szeptember 24-én Budapestre látogatott az Új Akropolisz győri művészeti csoportja, a Vers-zengetők Együttes és a Léleknyelv művészeti műhely. A csaknem kétórás előadáson az amatőr művészek közel 30 költeményt szavaltak vagy énekeltek el saját feldolgozásukban. Az est házigazdája, Szabados Éva szerint manapság, mikor a külvilágban kezdenek elveszni a régi, jól megszokott kapaszkodóink, még fontosabb a belső egyensúly meglelése. Ennek eszköze lehet a költészet és a zene is, hiszen segítségükkel a lelkünk mélyéig hatolhatunk. Itt aztán nemcsak valódi önmagunkra lelhetünk rá, de olyan, mindnyájunk lelke mélyén megbújó időtlen értékekre is, amelyeket felszínre hozva egymáshoz is emberhez méltóbb formában kapcsolódhatunk.

1968-ban néhány a Föld sorsáért aggódó tudós, kutató és politikus találkozott Rómában, hogy megalapítsanak egy olyan szervezetet, amelyben minden kultúrát, ideológiát, szakmát és tudományágat képviseltetni akartak. Az így létrejött Római Klub az 1972-es „A növekedés határai” című jelentésével hívta fel magára a nemzetközi figyelmet.

A fenti címmel látott napvilágot a nemrégiben magyarul is megjelent, új Noam Chomsky-kötet. A „legtöbbet idézett szerzőként” emlegetett amerikai nyelvész, filozófus, aktivista az emberiséget szerinte fenyegető két legnagyobb veszélyről értekezik: a nukleáris fegyverkezésről, és arról, hogy az ember tevékenysége immár földtörténeti léptékű változásokat idéz elő a bolygón.