Cikkek

Szoktasd magad hozzá, hogy naponta többször is megállj cselekvésed és munkád közben, hogy néhány percet a megfigyelésre szánj. Tested legyen nyugodt, vegyél fel kényelmes tartást, hogy ne zavarjon… és figyelj, maradj csendben. Ne mozdulj, ne csapj zajt, még elmédben sem, és meglátod, hogy előtted feltárulnak a közönséges halandók előtt rejtve maradt dolgok. Mindezt ne kürtöld világgá, ne kérkedj vele, csupán szemléld a számtalan lény létezését és a világegyetemet fenntartó természeti egyezségeket. Ha ezt alaposan megértetted, szerényebb leszel, és még inkább a szellemi élet felé tartasz majd.

Az a különbség egy vízen lebegő fatörzs és az ugyanabból az anyagból készült bárka között, hogy az utóbbinak vannak evezői és ár ellen is haladhat.” (N. Sri Ram)

Fiatalkoromban hallottam ezeket a szavakat. A mondat nem Sri Ram valamelyik előadásán hangzott el, és nem tudom, könyvbe foglalta-e valaha is. Beszélgetés közben vetődött fel. Sokat gondolkodtam róla, és akkoriban, amikor formát kezdtem adni a fennkölt eszméknek egy klasszikus értelemben vett filozófiai iskola keretei között, a fatörzs és a bárka képe mélyen hatott a gondolataimra, érzelmeimre és tetteimre.

„A mostani válság nem az olaj vagy az infláció válsága: hitünk és erkölcsünk van válságban. Ha ezeket meg tudjuk oldani, minden más magától fog rendeződni, hiszen az ember alapvetően szellemi lény.”
Jorge Ángel Livraga

„Századokon át az volt az emberek fő gondja, milyen lesz az élet a halál után. Úgy látszik, ma először arra kell válaszokat keresnünk, milyen lesz az élet a halál előtt.”
Szent-Györgyi Albert

A sakk eredete a legendák világáig nyúlik vissza. A legvalószínűbb verzió szerint indiai bölcsek találták ki kb. 1500 évvel ezelőtt. Ami ma játék, egykor tanítási segédeszköz volt. A középkori Európában például egyike volt a hat lovagi művészetnek, amelyet az ifjaknak el kellett sajátítaniuk, hiszen a sakk lényeges elvei – hiába változtak a figurák és bizonyos szabályok az egyes kultúrák hatására – mindig is hasznos kulcsot adtak az élet kihívásaihoz.

Beszélgetés a Human című filmről
Yann Arthus-Bertrand filmje a világ legkülönbözőbb pontjain kutatja azt, ami mindenütt közös: az ott élő embert. A rendező és csapata 60 ország több mint 2000 lakosának tette fel ugyanazt a 40 kérdést. Magyarországon elsők között tűzhette műsorára az Új Akropolisz a központjaiban az alkotást. A vetítést mindenhol beszélgetés követte. Az eszmecseréről és a bennük megfogant gondolatokról a budapesti FILO-Film két házigazdáját, Udvardi Veronikát és Bujáki Mártont kérdeztük.

 

Paracelsus portré

A sötét középkor homálya után felcsillanó reneszánsz szellemiség az orvoslást is felrázta a babonáiba merült kuruzslásból. Az 1493 telén Svájcban világra jött Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim, avagy röviden csak Paracelsus mester újító eszméi gyökeresen megbolygatták kora orvostársadalmának gyakran romlott, tévutakon járó, a betegek helyzetén sokszor csak rontó nézeteit.

Egy sztori a Déli-sark meghódításáról

1911 telének elején két csapat indult el a Föld utolsó ismeretlen pontja, a Déli-sark meghódítására. Robert Falcon Scott brit haditengerész-tiszt és Roald Amundsen norvég felfedező csaknem egyszerre, azonban egészen különböző motivációval, felkészültséggel vágott neki. Scottot a dicsőségvágy mellett a tudományos ambíció és a hazafias érzület is fűtötte. Hazáját nemcsak a felfedezés győzelmével, de a még fel nem derített földrész gondos tanulmányozásával, kutatásokkal és mérésekkel is szerette volna gazdagítani.

Tisztelt Támogatónk!
Idén is felajánlhatja személyi jövedelemadója 1%-át az Ön által választott civil szervezetnek, így Egyesületünknek is. Erről az összegről adóbevallása benyújtásakor nyilatkozhat az itt leírt módon, 2017. május 22-ig. 

Név: „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület
Adószámunk: 19011510-1-42

A címre kattintva bővebben olvashat önkéntes közhasznú nevelési és segítségnyújtási munkánkról, melyet adományával támogathat.

„Az ember életében két megrendítő esemény van. Az egyik, amikor megszületik, a második, amikor rájön, hogy miért.” – idézte Mark Twaint egy interjújában a kilencszeres Grammy-díjas Wayne Shorter dzsessz-szaxofonos, aki áprilisban Magyarországon koncertezett.

Manapság, ha szükségünk van egy információra, ha kíváncsiak vagyunk, mi történik a világban, csak felcsapjuk a laptopot vagy előkapjuk a telefont és már pötyögjük is be a megfelelő keresőszót vagy híroldal nevét. Eli Pariser 2011-es TED előadásában azonban érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: mindenki, aki elsősorban az internet segítségével tájékozódik a világ folyásáról, „szűrőbuborékban” él. Mindez elvileg teljesen nyilvános: a Google, a Facebook, sőt egyre több vezető híroldal sem rejti véka alá, hogy a felhasználói élmény javítása jegyében kattintásaink alapján ajánl nekünk oldalakat, vagyis rajtuk keresztül egy személyre szabott világot látunk.

Interjú az Új Akropolisz természetvédelmi csoportjával

Az Új Akropolisz önkénteseinek természetvédelmi csoportja közel 20 éve munkálkodik a természet és a benne élő lények megóvásán minden olyan városban és környékén, ahol a filozófiai iskolának központja van. A főváros szívében magasodó Gellért-hegy tisztaságáért például az évente meghirdetett takarítási akciókkal rendszeresen 50–150 önkéntest mozgósítanak. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Szénásokon kihelyezett odúkban pedig madárcsaládok találnak békés és védett költőhelyre. A budapesti csoport tevékenységeiről és önkéntes munkájukban szerzett tapasztalataikról a természetvédelmi csoport vezetőjével és tagjával beszélgettünk.

„Ha igazán összetett problémával állsz szemben, egyszerűsítsd le egy szóra, az a lényeg.” – idézte akupunktúrás tanárának szavait dr. Németh István belgyógyász, akupunktúrás orvos január 25-én A kínai öt elem és az ezoterikus akupunktúra kapcsolata című előadáson, mely a Főnix Kultúrműhely Repjegy nélkül Keletre előadássorozatát nyitotta.