Sakk

„A sakkot indiai bölcsek alkották meg, hogy általa az életről tanítsanak. Segítségével olyan tudásra tehetünk szert, amelyet az életünk szinte összes területén kamatoztathatunk.” Dr. Havasi Ferenc és Kenderesi Péter az Új Akropolisz gondozásában hamarosan megjelenő könyvükben a „királyok játéka” és a filozófia kapcsolatát tárják olvasóik elé. A kötet végére még a kezdő sakkozók is olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amely – a sakk és az élet közti párhuzam révén – segíthet eligazodni az élet adta kihívások között.

„Patthelyzetben van”, „lóugrásban halad”, „sakkban tart”... Talán nem véletlen, hogy a népszerű stratégiai játéktól a mindennapokra is kölcsönöztünk néhány kifejezést. Miért is lenne másképp, hiszen – akárcsak az élet – a sakkjáték is állandó döntéshelyzetekről, stratégiáról, megoldáskeresésről szól. A sakkjátékos pedig, miközben a táblán gyakorol, valójában az élet kihívásaihoz kaphat megoldási mintákat.

Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot… Nehéz lenne elképzelni, hogy csak arra gondolt volna, hogy a játék unaloműző, kellemes szórakozás. A sakk mesterei, de hétköznapi szerelmesei is vallják, hogy ez az ősi játék a gondolkodás igen hatásos formálója. Filozófiai szempontból elemezve, mint szimbólumot vizsgálva még nagyobb mélységek tárulnak fel.

Taktika, stratégia, folyamatos tervezés és helyzetértékelés, saját döntéseink, szokásaink és stílusunk tudatosítása, és ha kell változtatása, valamint az ellenség kiismerése. Ezek nemcsak a táblán lévő játék és hadviselés alapját képezik, de kulcsfontosságúak az életvezetésben, önmegvalósításban, üzleti életben is.

Taktika, stratégia, folyamatos tervezés és helyzetértékelés, saját döntéseink, szokásaink és stílusunk tudatosítása, és ha kell változtatása, valamint az ellenség kiismerése. Ezek nemcsak a táblán lévő játék és hadviselés alapját képezik, de kulcsfontosságúak az életvezetésben, önmegvalósításban, üzleti életben is.