Egy kávé és hozzá pár jó gondolat

    A filozófiai kávéház olyan hely, ahol az emberi létet érintő kérdéseket járunk körül. A lehetséges témák száma végtelen, de mindig kapcsolódunk az élet rejtélyéhez, a ki vagyok, honnan jöttem, merre tartok kérdéseihez. Így foglalja össze az Új Akropolisz filozófiai kávéház programsorozatának lényegét röviden a Székesfehérvárról indult kezdeményezés honlapja. 2017-ben Budapesten is elindulnak a kávézás közbeni együtt gondolkodások, ennek apropóján kérdeztük Grúsz Róbertet, a program ötletgazdáját.

    Kezdjük talán a legelején: Honnan jött a filozófiai kávéház ötlete?
    Abból a belső igényből fakadt, hogy jó lenne kivinni a filozófiát az iskolapadból, és természetes körülmények között megbeszélni a mindannyiunkat érintő kérdéseket. Szerettünk volna olyan formát találni, amely elég kötetlen ahhoz, hogy csak úgy el lehessen hívni barátokat, ismerősöket is, de ne kelljen mindenáron végighallgatni, esetleg rosszalló pillantásoktól tartva távozni, ha valamit másként gondolunk.
    Magyarországon a kulturális teázóknak és kávézóknak hagyománya van, amelyek jó mintául szolgáltak. Már csak találni kellett egy helyet, amely befogad bennünket, ez lett Székesfehérváron előbb a Mokka, majd a Ribillió kávézó.

    Mennyire alakul ki párbeszéd, véleményütköztetés, eszmecsere egy ilyen beszélgetésen? Egyáltalán kell, hogy közös nevezőre jussanak a résztvevők a végére?
    Fontos kiemelnem, hogy a célunk a közös gondolkodás. A medret a filozófia mint a bölcsesség szeretete adja, a kérdéseket pedig a megértési vágy, valamint az alkalmazás iránti igény szüli.
    A beszélgetés – ahogy a kapcsolódó gyakorlatok is – a mélyebb megértést szolgálják, és persze lehetőség nyílik a tapasztalatcserére is. Tehát nem mentálhigiénés céllal esik szó az egyes kérdéskörökről, és nem is a szofizmus kap teret, amikor minden igaz és annak az ellenkezője is, vagyis mindenkinek igaza van és senkinek sincs.
    A programok előadás jellegű felvezetéssel kezdődnek. Eszmecsere főleg arról szokott kialakulni, amihez a résztvevőknek van hozzáfűznivalójuk, amivel kapcsolatban van tapasztalatuk, vagy amiben személyesen érintettek, azaz önismereti kérdésekben vagy az alkalmazás terén. Sokat lehet meríteni a többiek tudásából, így mindenki gazdagabban távozhat.

    Mennyire lehet egy-egy kérdéskör mélyére hatolni egy ilyen alkalommal?
    A téma mélysége szempontjából nincs különbség mondjuk egy előadás és egy kávéházi beszélgetés között. Sőt, egy előadás legfeljebb 1–1,5 óra lehet, azután lankad a figyelem. A kávéházban ezt kibővítik a ráadás gyakorlatok, a kérdések, a pezsgő beszélgetés, így több időnk van.
    A csapatjátékok, gyakorlatok, közös feladatok egyébként is nagyon népszerűek. Az sem okozott legutóbb gondot, hogy a férfiakat és a nőket szétültettük, és saját nemükről kellett jellemző vicceket gyűjteniük, majd elmondaniuk. Ha csak úgy megkérdeztük volna őket, hogy ki tudna elmondani egy ilyet, biztos nagy csend lett volna.

    Vannak örökzöld témakörök, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés, amiről mindig jó beszélgetni?
    Tapasztalatom szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy ki, mikor, mire jön vagy nem jön el. Az elmúlt évben foglalkoztunk például a hősiességgel, a sorssal és fejlődéssel a Ji King és a Tarot tükrében, a kreativitással, a versengés és együttműködés közti különbséggel, varázsmesékben szereplő tündérekkel és manókkal ugyanúgy, mint az időgazdálkodással. A filozófia egyik szépsége, hogy mindenféle gondolatkörhöz adhat fogódzót, támpontot, hiszen éppolyan sokszínű, mint maga az ember. Semmit sem zárunk ki, bármi lehet az együtt gondolkodás alapja.

    Visszajárnak, akik egy kávé mellett egyszer már belekóstoltak a filozófiába?
    kavehazi beszelgetesIgen, többen vannak, akik rákaptak az ízére és sokszor eljönnek. Nekik azt hiszem, a változatos programok mellett az is vonzerőt jelent, hogy ez egy nyitott légkörű, rendszeres program, olyan, mint egy baráti kör. Két-három alkalom után a résztvevők már névről ismerik, üdvözlik, megszólítják egymást. A gondolatok megosztása, a nyitottság és az egymásra figyelés életkortól függetlenül gyorsan összekapcsolja az embereket.
    És a körhöz bárki csatlakozhat. Egyik kedves élményem, hogy néhány éve egy lány amolyan tipikus külső megfigyelőként szeretett volna csak részt venni. Nem is a programra jött, csak úgy éppen ott volt. Pár perc múlva már majd leesett a székről, úgy magyarázott. Gyakran jött azután is. Azóta az élet más városba sodorta, most Pesten él és tanul, de a kapcsolat, a barátság megmaradt.
    Az már csak hab a tortán, hogy ennek a programsorozatnak köszönhetően hívtak fel először a székesfehérvári Vörösmarty Rádióból, hogy meséljem el, milyen is ez a kávéház. Aztán a fél órából közel ötven alkalom lett, egy éve tartó rádiós interjúsorozat, vagyis az eredeti témán messze túlléptünk sok újabb jóízű, kötetlen beszélgetéssel.