Hogy lelked növekedjen

    nyíló virágbimbóNem az isteni Szellemedről beszélek – hiszen éppen isteni természete miatt nem növekedhet, nem zsugorodhat össze, nem születik és nem hal meg –, hanem arról a részedről, amit általában léleknek nevezünk. Mindenki tudja, hogy a testedzés erősíti az izmokat, és azt is, hogy bárminek az elsajátításához, amit fejleszteni szeretnénk, kitartóan gyakorolnunk kell, legyen szó nyelvismeretről vagy gépkezelésről.

    Éppígy, ha azt akarod, hogy lelked növekedjen, mindennap edzened kell fáradhatatlanul. Nincs szükség különleges gyakorlatokra, elég a szellemiség irányába forduló helyes figyelem. Ha a fény felé forduló növény leveleit vagy egy fa kérgét vizsgálod, próbáld megérteni, hogy mi rejlik mögötte, mi az oka és indítéka annak, amit a felszínen látsz. Szoktasd magad hozzá, hogy bármi vegyen is körül, mindenen ott érezd isten keze nyomát, figyelmesen tanulmányozz mindent, gyermeki tisztasággal és ártatlansággal.

    Szoktasd magad hozzá, hogy naponta többször is megállj cselekvésed és munkád közben, hogy néhány percet a megfigyelésre szánj. Tested legyen nyugodt, vegyél fel kényelmes tartást, hogy ne zavarjon… és figyelj, maradj csendben. Ne mozdulj, ne csapj zajt, még elmédben sem, és meglátod, hogy előtted feltárulnak a közönséges halandók előtt rejtve maradt dolgok. Mindezt ne kürtöld világgá, ne kérkedj vele, csupán szemléld a számtalan lény létezését és a világegyetemet fenntartó természeti egyezségeket. Ha ezt alaposan megértetted, szerényebb leszel, és még inkább a szellemi élet felé tartasz majd.

    Hogy lelked növekedjen, először észre kell venned a létezését, sőt előtte még, amennyire csak lehet, csitítanod kell személyiséged hangoskodását, hisz kiabálásban aligha hallhatod egy bölcs suttogását.

    Semmilyen értelemben nem szükséges aszkétává válnod (mellesleg nem hiszem, hogy ez olyan egyszerű lenne bárkinek is). Tegyél ugyanakkor mindent a helyére, és tulajdoníts megfelelő fontosságot neki. Hogy enned kell? Hát egyél, de ne keress ebben gyógyírt a bánatodra, se önmagáért való élvezetet, amitől egyre falánkabbá válnál. Így járj el mindennel. Tartsd kordában képzelgésedet, hiszen ez festi aranyra a világ sarát, és ez űz-hajt szüntelen olyan kincsek megszerzésére, amelyek végül elporladnak a kezedben.

    Ennyi, és ennyire egyszerű az, amit lelked növekedéséért tenned kell.