A Föld, az állatok, az ember…

    lány kilátással„Kényszert érzünk, hogy egészségesnek és szépnek kell maradnunk. Ha pedig még arra is futja, akkor divatosan is kell öltözködnünk. Ezalatt pedig a Föld, amelytől otthonunk, testünk és egészségünk függ, a betegség nyilvánvaló jeleit mutatja.”

    „Ha az erdőket tényleg a kipusztulás fenyegeti, ha a növény- és állatvilág egyaránt haldoklik, akkor nagy baj van a világban. Lehet, hogy a Föld panasza szól az emberekhez, akik nemigen bánnak vele élőlényként. Lehetséges, hogy növekvő elsivatagosodása figyelmeztetés azoknak, akik nem gondolnak bele, mit is jelentene a sivár és puszta Föld… ahol a megmaradt kevés ember képtelen lenne visszaállítani mindazt, ami elpusztult.”

    „Sokan szólalnak fel világszerte, kiemelve, hogy hányféle emberi tevékenység árt a bolygónak. De mintha mégsem változna semmi. Csúcstalálkozókat tartanak a világ nagyvárosaiban, hogy értekezzenek a Föld helyzetéről, majd miután érdekes végkövetkeztetéseket hangoztatnak és adnak ki, mindenki hazamegy a saját országába, és ugyanazt teszi, amit addig. A gazdasági érdekek – legyenek azok egyéni, kereskedelmi, ipari, vállalati, tőzsdei, állami vagy olyan érdekek, amelyekről nem is tudunk –, úgy tűnik, fontosabbak a válságos állapotban lévő Föld érdekénél.”

    „A Föld öreg és beteg – ezt tanítják az ősi hagyományok. A tünetek egyre jobban láthatók, és amit mi elemi csapásnak minősítünk, csupán a bolygó nyöszörgése. Ehhez jönnek még a tudatlanság és a mértéktelen vágyak káros következményei, mert az emberek azt hiszik, hogy érzéketlen és elmozdíthatatlan kőtömbön laknak.”

    „Elveszítettük a szent földrajz iránti érzékenységünket. Ma bárhol építkezhetünk, és bárhogy élhetünk. Nem ismerjük el azokat a helyeket, ahol sokkal jobb letelepedni, mert ott jótékony energiák működnek. A divat diktálja az építészeti stílusokat, amelyek biztonságos megoldásaik ellenére mégsem szilárdak, a szépségről nem is beszélve. Miért panaszkodunk, ha tudatlanul éppen egy hangyaboly vagy skorpiófészek fölött állítottuk fel sátrunkat?”

    nagyítót tartó kéz„A természet nem csupán »környezet«, díszlet, amelyből kivonjuk az életünkhöz szükséges anyagokat. A természet élőlény, hatalmas lény, akit nehéz felfogni nagysága és sokszínűsége miatt, amelyben a létezés számtalan formája kap helyet, s mi is egyike vagyunk ezeknek. Lehetetlen tisztelni a természetet, ha azt hisszük, hogy mi és még néhány élőlény »különleges esetek« vagyunk: hogy a természet az egyik oldalon áll, mi és még egy-két teremtmény pedig a másikon. Vagy talán részének tekintjük az ásványokat, a növényeket és az állatokat – netán a számtalan csillag is beleférne? –, s magunkat az embereket ezek szemlélőinek és használóinak?”

    „Szeretnénk felébreszteni a természet iránti tiszteletet, életereje miatt, megköszönve neki mindazt, amivel egyrészt fizikai fenntartásunkat segíti, másrészt pedig állandóan bölcsességre biztató tanításaival kötelez le.”

    „A kivételektől eltekintve, az ökológiai megmozdulások valódi mozgatórugója az, hogy az emberi szükségletek kielégítéséhez őrizzék meg jó állapotban a természetet – hiszen környezetünk hanyatlása előbb vagy utóbb az emberiség hanyatlását eredményezné. Ez igaz, de nem lehet csupán ez az egyetlen indítékunk arra, hogy szeressük a természetet. Önzés lenne csak saját fenntartásunk miatt gondoskodni róla.”

    „Oldalak százait lehetne megtölteni azzal, amit az állatokról el lehet mondani, és amit tőlük tanulhatnánk. Vannak állatok, amelyekről alig tudunk valamit. Mások viszont barátaink lettek, megtanultak velünk élni, és szüntelenül igyekeznek, hogy megértsék vágyainkat és megragadják figyelmünket. Mi képesek vagyunk hasonló nagylelkűséget és odaadást tanúsítani irántuk? Vagy megelégszünk azzal, hogy »felsőbbrendűnek« érezzük magunkat? Ma láttam egy sárga szemű, fekete kandúrt, amint mozdulatlanul feküdt egy napos sziklán. Ügyetlenül megpróbáltam utánozni a nyávogását. Rám pillantott, és azonnal válaszolt. Ugyanezt nem tapasztaltam egy élelmiszerbolt alkalmazottjánál…”