Nemrég történt

Az ókori kultúrákhoz, mitológiákhoz és szimbolizmushoz fűződő tanulmányaik részeként – hogy elmélyedjenek az emberiség közös kultúrkincsének kevéssé ismert alkotásaiban – a chicagói Új Akropolisz tagjai meglátogatták a városi egyetem működtette Keleti Intézetet.

A természet olvasása címmel tartottak nyilvános előadást a belgrádi Új Akropolisz önkéntesei. A beszélgetés kiegészítéseképpen levetítettek egy rövidfilmet is, amely ugyanezt a témát dolgozza fel.

Dr. Németh István belgyógyász és akupunktúrás orvos belső motorunkról, a szívről tartott előadást 2018. február 24-én az Új Akropolisz Központjában. A filozófiai iskola Rigó utcai előadótermét megtöltő érdeklődők az este folyamán közelebbről is megismerkedhettek ennek a szervnek – amelynek az ősi kultúrákban kitüntetett szerep jutott – az orvosi és szimbolikus vonatkozásaival.

„Tudományos szempontból vizsgálva a szívünk egy „jól működő pumpa”, de ha máshogyan, máshonnan közelítjük meg, akkor feltárulnak mélyebb titkai és üzenetei.” – indította fejtegetéseit a szakavatott gyógyító.
 

Az Utcafront Tolerancia Színházat látta vendégül 2018. január 13-án az Új Akropolisz Filozófiai Iskola. Az est folyamán két egyfelvonásos darabot láthattak a nézők. A társulat a jótékony célú esemény bevételét az Utcafront Menedék hajléktalanszálló működtetésére, valamint fellépéseinek útiköltségére fordítja.

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola szervezte előadássorozat bevezető előadásán Doba Éva tibetológus a tibeti mandalák szimbólumrendszerébe vezette be a résztvevőket. A különböző mandalatípusok elméleti körbejárását az elmélyedést segítő gyakorlatok kísérték.
 

Mi lehet állandó az időben, a természetben és az emberben? Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagjai a Weöres Sándor, Reményik Sándor és Kahlil Gibran műveiből összeállított zenés irodalmi esten és az azt követő beszélgetésen azokról az örök értékekről és érzésekről szavaltak és muzsikáltak, amelyek az állandóság bizonyosságát adják a folytonos változásban.

„Ember lenni mindég, minden körülményben” – Arany János örökérvényű gondolatát választotta mottójául a budapesti Új Akropolisz Filozófiai Iskola az idén is megrendezett filozófia világnapjára. A rendezvény megálmodói az előbbi idézet és a filozófia inspiráló erejét hívták segítségül abban, hogy a résztvevők elgondolkodhassanak, vajon mit is jelent a mai világban nagybetűs embernek lenni.

A Mandarinok című filmről beszélgettek a résztvevők az Új Akropolisz Filozófiai Iskola legutóbbi filmklubján. A 2014-ben legjobb idegen nyelvű filmként Oscar-díjra jelölt észt-grúz koprodukció a mai napig tisztázatlan státusú Abháziába, az 1992-es grúz-abház konfliktus kellős közepébe kalauzolja a nézőket. A gyilkos háború helyett azonban a belső harc jut sokkalta hangsúlyosabb szerephez, és fő kérdéssé válik, hogy le lehet-e mondani a bosszúról és helyét átveheti-e a megbocsátás, megismeréssel feloldható-e a gyűlölet, és az emberség és méltóság képes-e mintául szolgálni másoknak. A filmvetítést követő beszélgetést Udvardi Veronika és Bujáki Márton vezette.

A sárga és vörös színekben pompázó levelek néhol még csöndben búcsúznak áganyjuktól, puhán, nesztelenül hullva a barnuló avarra, de a fák nagy része már csupasz gallyakkal, álmosan nyújtózkodva várja a tél beköszöntét. A természet rendjét követve elérkezett az idő a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kihelyezett madárodúk téli felkészítésének is. Az Új Akropolisz polgári természetőrei és önkéntesei november 12-én útra keltek, hogy a borongós, hideg idő ellenére is ellenőrizzék, kitisztítsák, és ha kell, megjavítsák az évek óta gondozott költőtelepet.

Viselkedésünk archetipikus, vagyis ősképekre vezethető vissza. Ebből az alapvetésből kiindulva mutatta be Rusznák György történész a különböző férfitípusokat és egymáshoz való viszonyukat. Tetteik mozgatórugóira, a köztük levő félreértések okaira és feloldásának lehetőségére nem csak férfiak voltak kíváncsiak, a nőknek is tanulságos lehetett az erősebb nem „barátkozási szokásairól” hallani a filmrészleteket és életből vett szituációkat felvonultató előadáson.

A „Varázsolj Karácsonyt!” elnevezésű adománygyűjtést idén október 14–28. között hirdette meg az Új Akropolisz Filozófiai Iskola. A mostanra már hagyománnyá vált akció ismét rengeteg felajánlást hozott, így a segítő kezeknek köszönhetően sok rászoruló töltheti egy cseppet komfortosabban a hosszú, téli napokat.

„Az, aki eljött erre a beszélgetésre, már ezzel a tettével is számos döntést hozott meg” – kezdte mondandóját Klebercz Orsolya, a Jurányi Házban havonta megrendezett Café Szókratész programsorozat házigazdája. Rávilágított arra is, hogy bár életünk számtalan helyzetében választunk, nem biztos, hogy mindig tudjuk, milyen elvek alapján hozzuk meg döntéseinket.

„Van kérdésed?” – ezzel a szlogennel hirdette meg 2017-ben a Filozófusok Éjszakáját az Új Akropolisz, és a programon szép számmal érkeztek a felvetések időről, sorsról, szabad akaratról, helyes cselekvésről, boldogságról és megannyi határokat feszegető és embert próbáló témáról. A kerekasztal-beszélgetéseken a közös nevező megtalálásához a szervezők Buddha, Konfuciusz, Platón, Marcus Aurelius, egyiptomi bölcsek és számos más filozófus gondolatait hívták segítségül.

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola budapesti szociális csoportja évek óta igyekszik kézzel készített játékaival mosolyt csalni a SE I. számú Gyermekklinikáján gyógyuló kis páciensek arcára. Az iskola tagjainak és a különböző programokba bekapcsolódó önkéntesek kezei közül már számos tarka filckutya és -cica, elefánt, valamint csapatnyi csíkoszoknimajom került ki. A tavalyi sikeres akción felbuzdulva idén is rejtőznek majd filcállatkák a klinika Mikulás-csomagjaiban. 2017. szeptember 23-án a Filozófusok Éjszakáján az elmét megmozgató és szívet pezsdítő programok között, a cselekvő filozófia jegyében ki-ki csatlakozhatott a kezdeményezéshez és készíthetett egy vagy több „csomaglakót”.

Május utolsó vasárnapján Rusznák György történész vezetésével eredtek a rómaiak nyomába az Új Akropolisz Filozófiai Iskola által szervezett aquincumi séta résztvevői. Többek között megtudhatták, hogy az Amfiteátrumban gyakorta nem halállal végződött a gladiátorjáték, hogy csak néhány nap kellett a váláshoz, hogy már az ókori Rómában volt padlófűtés, és hogy a bikaölő Mithrász hívei nem is öltek bikát. A néhány órás, színes részletekkel tarkított időutazáson a huszonhat látogató elképzelhette, hogyan élték a Duna mentén hétköznapjaikat a rómaiak.

Az Új Akropolisz havonta megrendezi embert próbáló kérdéseket feszegető „Café Szókratész” programsorozatát a Jurányi Házban. A legutóbbi beszélgetésen az együttműködés témája köré csoportosuló felvetések, klasszikus és modern kori gondolatok, játékelméleti helyzetek és a hozzájuk társított gyakorlatok mozgatták meg a résztvevők elméjét és az összefogáshoz szükséges képességeiket.

Jelentős fiókaszaporulat fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és lelkes önkénteseit 2017. május első vasárnapján a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A maroknyi csapat – dacolva a szakadó esővel és a sárral – fölkerekedett, hogy ellenőrizze a Kutya-hegyen kihelyezett madárodútelepet, amelyet nyolcadik éve látogatnak és gondoznak a természetbarátok. A mostani madármustrát különösen nagy várakozás előzte meg, mivel a tollas kis barátainknak készített „lakótelep” márciusban újabb tíz költőalkalmatossággal bővült, így már húsz mesterséges madárkuckót ellenőrizhettek a résztvevők.

Népes madárszaporulat fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és önkénteseit 2017. május első vasárnapján a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A 2010-ben kihelyezett madárodú-telep idén márciusban újabb tíz költőalkalmatossággal bővült, így az évente megrendezett májusi madármustrán már 20 faládikó várt ellenőrzésre.

Átkelek a vízesésnél a lépcsősort őrző turulok között, s komótosan felbaktatok a lépcsőkön, miközben az út menti vízelvezető árkokat kémlelem. Az elmúlt hetek zord, zimankós időjárása miatt igencsak felgyűlt bennük a hordalék s némi szemét, így lesz mit tenni ma is, hiszen 29. alkalommal gyűlnek össze tettre kész önkéntesek, hogy megtisztítsák, megszépítsék a Gellért-hegy sétányait. Tegnap, április 22-én világszerte a Föld napját ünnepelték, ennek tiszteletére szervezte az akciót az Új Akropolisz Filozófiai Iskola ökológiai csoportja.

Világszép, királylány ruhába bújt lánykák és mindenre elszánt, hős ifjú lovagok érkeztek az Új Akropolisz áprilisi mesedélutánjára. Hogy kicsit összehangolódjon a népes kompánia, zenés játékokkal kipróbálták, hogy milyen vidáman, szomorúan, mérgesen, csendesen, hangosan vagy éppen álmosan énekelni.

Mi az, ami serkenti, és mi az, ami gátolja a mindenkiben ott szunnyadó kreativitást? Hogyan zajlik az új ötletek születésétől a megvalósításig tartó alkotófolyamat? Mi a különbség a képzelőerő és a képzelgés között? Többek között ezek a kérdések is felmerültek az Új Akropolisz Filozófiai Iskola „Café Szókratész” programsorozatának áprilisi állomásán. A beszélgetőműhelynek otthont adó Jurányi Házban csak a frissítők fogytak gyorsan, nem úgy a jelenlévők érvei, amelyek órákon át váltották egymást.

Yann Arthus-Bertrand, az Otthonunk és a Földünk a magasból megalkotója, francia fotográfus, humanista 2015-ben egy olyan filmmel állt elő, amely a világ legkülönbözőbb pontjain kutatja azt, ami mindenütt közös: az ott élő embert.

A rendező és csapata 60 ország több mint 2000 lakosának tette fel ugyanazt a 40 kérdést. Az embert próbáló élethelyzetekről mesélő emberek, természeti képek és arcok önmagukért beszélnek. A rendező semmit nem kommentált, csupán elénk tárja a sorsokat.

Hogyan lehet közel hozni a mai kamaszokhoz Odüsszeusz több ezer éves történetét? A nem új keletű dilemmára egy rendhagyó szakmai nappal válaszoltak a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Rudas Szakgimnáziumában, ahol a humán munkaközösség és az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület pécsi önkénteseinek együttműködésével egy Odüsszeia-maratonon próbálták szerethetővé és érthetővé tenni az eposzt az Y generáció számára.