Nemrég történt

A filozófia világnapja az Új Akropoliszban „Az UNESCO 2002-ben minden év november harmadik csütörtökére hirdette meg A filozófia világnapját, mert úgy gondolták, hogy a ma emberének a világot elárasztó problémák megoldásában sokat segíthetne, ha a filozófia is hasonlóképpen teret hódítana a földön” – foglalta össze a világnap üzenetét Klebercz Orsolya, a budapesti Hunyadi Kultúrműhely vezetője november 19-én. Hiszen a filozófia a kezdetek óta arra szolgál, hogy ne csak elgondolkodjunk az élet dolgain, hanem törekedjünk is annak megvalósítására, amit jónak, igaznak és helyesnek fogadtunk el.

Az ókori görög és a középkori japán nó-színház mágikus, lélekformáló műhelytitkaiba kaphattak betekintést, akik november 12-én ellátogattak az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyébe. A szeminárium moderátora, Rusznák György történész arról faggatta a téma két szakértőjét, Kovács Balázst és Gáspár Ildikót, hogy vajon miben rejlett ennek a két, időben és térben egymástól oly távoli színházi formának az embert formáló ereje. Mindeközben a résztvevőknek arra is lehetőségük nyílt a Barbély Gábor színész vezette gyakorlatokban, hogy átéljék, milyen tapasztalatokat hozhat az, ha felöltenek egy maszkot.

Fehérlófia meséjével vártuk a kicsiket 2016. október 29-én a Mesedélelőttök sorozat októberi alkalmán a Hunyadi Kultúrműhelyben. Ezúttal 2-4 éves kicsik érkeztek, ezért Bernát Ottilia óvópedagógus, a foglalkozás vezetője ehhez a korosztályhoz igazította a nap menetét.

2016. október 22-én az Új Akropolisz pécsi polgári természetőr csapata madárodúkat helyezett ki a Mecsek Kis-Tubes–Tubes gerincvonalán. Az önkéntesekhez csatlakoztak a Biokom munkatársai és a Budai-Városkapu Általános Iskola 2. és 6. osztályos diákjai is kísérőtanárukkal.

Hakapeszi Maki, Giordano Bruno, Apuleius, no és a közönség segítségével eredtek a Mágia az ókorban című előadás előadói, Rusznák György és Hanol Balázs annak a nyomába, mi is az a mágia. A Hunyadi Kultúrműhelyben tartott október 15-i program résztvevőinek hozzászólásaiból hamar kiderült, hogy a varázslás, a természetfeletti, a nem hétköznapi birodalmába lép, aki ezt a témát kutatja.

Kora őszi színekben pompázó erdő fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit az idei utolsó madárodúmustrán, 2016. október 9-én a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A gyengéd őszi napsütésben fürdőző tisztásokon néhány virág még dacol a hűvös reggelekkel, de a természet már a télre készül, így eljött az ideje a Kutya-hegyen kihelyezett madárodúk ellenőrzésének, a téli időszakra való felkészítésének. A kis fadobozok 2010 óta szolgálnak szállásként, pihenő- vagy költőalkalmatosságként az erdőlakó madaraknak és kisebb emlősöknek.

Mi a kapcsolat művészet és bölcsesség között? Erről beszélgetett október 1-jén a Hunyadi Kultúrműhelyben Kolláth Zsuzsanna képzőművész kiállításmegnyitóján az alkotó és Méry Beáta képzőművész, és a maguk csendes módján erről meséltek a kiállított képek is, szótlan hangjaikkal erre feleltek a délutáni napsütésben az Accelerando vonósegyüttes húrjain felcsendülő Bach, Mozart és más dallamok.

– Ki tudja megmondani, milyen nap van? – köszöntötte Apáti János, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében a szeptember 17-én megjelent hallgatóságot az I. budapesti Filozófusok éjszakáján. „Csak a véletlen műve, de ma ünnepeljük Zsófia avagy Sophia napját, a délután célja pedig nem más, minthogy közösen éltessük a philo sophiát, a bölcsesség szeretetét” – folytatta az előadó, majd ismertette a kínálkozó programok sorát. A résztvevőknek alkalmuk nyílt belekóstolni az iskola filozófiai, kulturális és önkéntes tevékenységeibe, amely területek felölelik az Új Akropolisz képviselte filozófiai szemlélet három aspektusát. A dolgok lényegét keresve ugyanis az élet bármely szegmensében megtalálhatjuk a fejlődés és a jobbítás lehetőségét.

Mi fán terem a hősiesség? A válasz keresésében segítséget nyújtó kiállítással, Erénykerékkel, hősbemutatókkal, szimbólumfestéssel és önismereti kvízekkel várták az érdeklődőket az Új Akropolisz Filozófiai Iskola önkéntesei. Aki a Corvin-negyednél találkozott velük, ruhaszárító kötélről akaszthatott le magának egy hősi kalandot, a Rigó utcában pedig az iskola Athéné műhelyének közreműködésével tehette próbára kézügyességét, miközben különböző korok nagy alakjairól, hőseiről hallgathatott hétperces összefoglalókat. 2016. június 25-én a Múzeumok éjszakáján a hétköznapok hősei léptek elő főszereplővé.

Budapest belvárosában és a Palotanegyedben görög istenek és mitikus szörnyek, többek között szárnyas oroszlánok, griffek, sárkányok nyomába eredhettek azok a vállalkozó kedvű kalandvágyók, akik 2016. június 5-én délután ellátogattak az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyébe. Pálosi-Magyar Myrtill régész rövid előadásán és az azt követő belvárosi sétán az összegyűlt kis csapat felfedezhette a mitológiai alakok rejtekhelyeit, és megneszelhették, vajon mit üzennek nekünk az egyes szimbolikus és megszemélyesített figurák.

Volt egy nép, mely néhány évszázad alatt végigkalandozta Európát, majd letelepedett és átalakította a kor viszonyait, hogy aztán ő maga is beolvadjon ebbe az általa átformált világba. A vikingekről a legtöbb embernek a tengeri kalózok jutnak eszébe – nem alaptalanul. Hegedüs Zoltán Káoszból rend: viking minta idealistáknak című 2016. május 21-i azonban előadása rávilágított a viking történelem, a viking jellem és az emberi jellem „viking” részének néhány kevésbé ismert vonatkozására.

Fiókaözön fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és a velük tartó önkénteseket 2016 első madárodú-ellenőrző túráján május 8-án a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A madárbarátok megleshették, hogy idén milyen fajok vették birtokba a Kutya-hegyen 2010-ben kihelyezett mesterséges madárodúkat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb odút cinkék lakják, négy kis faláda fedele alatt is lapultak pihegő, alig tollas csöppségek. Néhol a fészekalj fele még csak tojáslakó volt, várhatóan a következő napokban kelnek ki és csatlakoznak csőrtátogató, csipogva táplálékot követelő testvéreikhez.

Képzeljünk el egy színházat, ahonnan az előadás végén más emberként távozunk, mint ahogy érkeztünk. Ilyen volt az ógörög misztériumszínház és a japán „nó”, amelynek hagyományait Kovács Balázs és Gáspár Ildikó elevenítette fel az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében április 30-án. A szeminárium előtt a FILO-Szín társulat adta elő Platón Gügészről szóló mítoszából készült maszkos mozdulatjátékát, az est zárásaként pedig a közönség is megmozgathatta magát.

Május első vasárnapján a Pécsimami szervezésében a Slyven Rendezvényközpontban tartott Család Expo-n kereskedők és civilek egyaránt bemutathatták családbarát arculatukat. A 0-3 éves korosztályt az Új Akropolisz Kulturális Filozófiai Iskola nemrég alakult Csiribiri Tanodája várta, hogy gitárral kísért mondókák, versek, dalok segítségével egy tavaszi rétre varázsolja a közönségét.

A férfi archetípusokat feldolgozó előadássorozat záróakkordjaként Apollónról tartott szemináriumot Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében. Az előadást Kallimakhosz himnuszával nyitotta meg, majd hozzátette: „Apollónhoz emelkedett szavak illenek” – hiszen az isteni mintakép jeleníti meg a harmóniát, az elmélyült zenészt és a pontos íjászt, ő az, aki mindenütt rendet akar látni maga körül, aki jó megjelenésű, sármos és szikrázóan intelligens.

25. alkalommal fogtak össze önkéntesek az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület és a Főkert Zrt. szervezésében 2016. április 17-én, hogy a kirándulószezon kezdetén közösen tegyék szebbé a Gellért-hegyet. A mintegy 100 pár munkás kéz közel 5 óra alatt összegyűjtött 70 zsák szemetet, újrafestett 20 padot, 200 méter korlátot, és megtisztított jó pár méter vízelvezető árkot, amelyeket még a tavaly augusztus 20-i nagy esőzés telített hordalékkal.

A Filo-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának befejező alkalmán a Sült, zöld paradicsom című film kapcsán arról folyt a szó, hogyan tapasztalhatjuk meg a barátságban és a szoros emberi kapcsolatokban egymás segítését, bátorítását.

előadás Giordano Bruno halálának évfordulóján Ki ne szeretné jobban megismerni önmagát, levetni régóta cipelt hibáit? Hogyan válhatunk olyan emberré, amilyennek egyszer már megálmodtuk magunkat? Ez a felfedezőút jelenik meg Giordano Bruno „A diadalmas fenevad” című művében, amelyről az Új Akropolisz Filozófiai Iskolában hallhatott előadást a közönség A szellem és gondolat szabadságának napján.

Örök, akárcsak az a cselekvő erőt hordozó női archetípus, amely a címben szereplő idézet szerzőjének, Coco Chanelnek az életét szemlélve tetten érhető. A FILO-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának harmadik alkalmán az Athéné-archetípusról beszélgettünk a divattervezőnő életét megelevenítő mozi kapcsán.

2016. február 7-én, idei első ökológiai akciónkon „meglepetés program” várt a polgári természetőrök munkáját segítő önkéntesek maroknyi csapatára a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. Eredetileg fakivágást és erdőkarbantartási munkákat terveztünk egy érzékeny gyeptársulás védelmében. Ám mivel nem fagyott át eléggé a talaj, komoly taposási károkat okoztunk volna a védett területen. Egy ilyen helyzet jól rámutat, hogy miért fontos erény a tudatosság, az előrelátás és a felelősségteljes gondolkodás a természetvédelemben is. De ha már felmerült a téma, polgári természetőreink további példákat sorolva örömmel beszélgettek erről az önkéntesekkel.

„Képzeljetek el egy álmos, borongós hétfő reggelt. Megszólal az ébresztőóra, felébredtek, és bár húz vissza az ágy, eszetekbe jut egy feladat, amit már féléve elodáztok. És ekkor eldöntitek, hogy »ma megteszem, túllépek végre az állandó halogatáson«. Na, ez pont olyan, mint amikor a mandala-meditációt végző »belép« a mandalát körülvevő első, megtisztító körbe, a tűzhegy lángkörébe.” 2016. február 6-án, a Kultúrházak éjjel-nappal program nyitóelőadásán Doba Éva tibetológus mesélt a Hunyadi Kultúrműhelyben arról, hogyan nyújthatnak a mandalák térképet a bölcsességkereséshez, saját központunk és a teljesség eléréséhez.

A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetséggel való évtizedes együttműködés jegyében 2016 januárjának utolsó szombatján az Új Akropolisz 41 magyar önkéntese 2x4 órás árvízvédelmi képzésen vett részt az Új Akropolisz budai központjában. Az elméleti képzést, amely az ország legjelentősebb kockázati tényezőjével szembeni védekezésről szólt, a területen nagy tapasztalatra szert tett szakemberek tartották.

„Szeressen, szeressen és szeressen”. Így felel a Piaf című film egyik kulcspontján a főszereplő arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna egy nőnek, egy fiatal lánynak és gyereknek. A hamisítatlan Aphrodité-válasz az egyik oka, amiért az Édith Piaf sanzonénekesnő életét feldolgozó mű apropóján került reflektorfénybe az Aphrodité archetípus a FILO-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának második alkalmán.

A mesélés fontosságáról, a varázsmesék, avagy ismertebb nevükön tündérmesék jótékony hatásáról, sőt terápiás felhasználásáról szóló kutatások és eredményeik egyre nagyobb visszhangra találnak az érdeklők körében. De honnan lehet felismerni a varázsmeséket és valójában hogyan fejtik ki hatásukat a lélekre? Létezik-e jó és rossz mese? Mennyire aktuális a 21. században a hősi értékrend, melyet ezek a történetek közvetítenek?

Alvilágjárás, a görög mitológia eredete, a lant csillagkép és Luke Skywalker – mind kötődik valamilyen formában Orpheuszhoz, a görög mitológia rejtélyes alakjához, mondta el Rusznák György történész a Hunyadi Kultúrműhely legutóbbi kurzusán. Az Új Akropolisz görög archetípusokról szóló előadássorozatának idei utolsó, film- és zenei részletekkel tűzdelt állomásán fény derült az Orpheusz-típusú férfiak sajátos jegyeire. A filozófiai mélységet tükröző bemutatón kiderült, milyen nehézségekkel kell megküzdenie az életben ennek az embertípusnak, és milyen eszközei lehetnek ahhoz, hogy érvényesülni tudjon a mai világban.