A felnőtté válásról tartottak beszélgetést a pécsi Új Akropoliszban. A résztvevők Platón gondolataiból kiindulva könnyed filozófiai társalgással merenghettek el a témáról. Az Filo-chaten többek közt arról is szó esett, hogy vajon valóban mind felnőtté válunk-e, amikor betöltjük a 18. életévünket, valamint arról is, mikor mondható, hogy megnyilvánulásunk „gyerekes”, mikor viselkedünk felnőttként, és mit jelent a felelősségvállalás.

Az Új Akropolisz budapesti központjában a Ji Kingről tartottak előadást, amelyet online is közvetítettek. Bár ezt a bölcseleti művet a legtöbben fontos döntéseik meghozatala előtt forgatják, a jellem formálásához is segítséget nyújt. A jellem a pozitív tulajdonságaink, meglévő erényeink egysége, a formálással pedig tovább tökéletesítjük önmagunkat. Apáti János azokat az egymásra épülő lépéseket vette sorra, amelyeket a Ji King az egyéni fejlődésben javasol.

• Hogyan éljük meg a halottak napját?
• A sokszínűség
• Új Akropolisz a világban
• Programajánló

Guatemalában az Új Akropolisz tagjai adománygyűjtést szerveztek a karantén időszakában leginkább rászorulóknak. A beérkezett ételt és a pénzadományt az önkéntesek autóval vitték el az alacsony jövedelmű családoknak.

A spliti Új Akropoliszban a boldogság témájának szenteltek egy előadást, ahol vágyainkat „filozófiai mikroszkóp” alatt vizsgálták a szervezők. A résztvevők az ókor bölcseitől hallhattak gondolatokat a boldogságot érintő, húsbavágó kérdésekről, például arról, hogy miért vágyunk rá, és miért gondoljuk azt, hogy életkörülményeinkben keresendők.

A kényszerű távolságtartás időszakában a szokásosnál is fontosabb, hogy tápláljuk és erősítsük szociális kapcsolatainkat. A karanténnal sújtott Dél-Koreában az Új Akropolisz tagjai előadást tartottak, ahol a résztvevők az összetartozás különböző szintjeiről beszélgethettek.

Szeptemberben online élő előadást tartott dr. Havasi Ferenc „Sztoikus kommunikációs tippek” témában. Az előadó nemcsak kapcsolataink különböző nehézségeiről beszélt, hanem a konfliktusokat filozófiai nézőpontból segített láttatni. Mindezeken felül pedig a sztoikus gondolkodók tanait felhasználva a különböző megoldási módokhoz gyakorlati tanácsokat is adott.

Az Új Akropolisz Mesekörének legutóbbi foglalkoztatóján a szervezők A három citrom meséjét dolgozták fel a gyermekekkel, akik nemcsak meghallgathatták, de maguk készítette jelmezekben elő is adhatták a történetet. Ebben a török elbeszélésben a pasa fia találkozik a négy évszakkal, és a tavasz megajándékozza három citrommal: a főhős akkor talál tiszta, szépséges és kedves menyasszonyra, ha ügyesen és odaadóan bánik a gyümölcsökkel. 

Kereken 2500 évvel ezelőtt soha nem látott, hatalmas sereg indult a görög föld elfoglalására. I. e. 480-ban a perzsa haddal a hagyomány szerint háromszáz spártai vette fel a harcot Thermopülainál, egy keskeny szorosban, ahol napokig feltartották az ellenséget. Az elbeszélések szerint Leónidasz öngyilkos csatára vezényelte seregét, hiszen a gigászi túlerővel szemben odaveszett harcosaival. Hellász azonban e hősinek tartott tettnek hála elég időt nyert, hogy utóbb megfékezze az ázsiai harcvihart. Mit is tettek Leónidaszék?

Bárhová nézünk, kiélezett versenyhelyzettel találkozunk. Versenyre épül a gazdaságunk, figyelmünkért „versengenek” a reklámok és a TV-csatornák, mindenütt a legjobbat, a legújabbat, a leginkább hozzánk illőt kínálják nekünk. Mi pedig ebben a forgatagban úgy érezzük, muszáj valamit villantanunk, ki kell tűnnünk a tömegből, hogy mások előtt érjünk oda a fazékhoz, hiszen nem jut mindenkinek gombóc. A nagy rohamban pedig a modern társadalmak egyre szűkebb rétegénél landol és gyűlik fel a profit, miközben sokan válnak nélkülözővé, és az olló csak nyílik.