A Változások könyvének (Ji Csing) tanításai rengeteget segíthetnek a mindennapokban, hogy jobban értsük a helyzeteket, mit időszerű tenni és mit nem érdemes. Segít a dolgok mögé látni, meglátni a jövő csíráit, hogy így kezünkbe vehessük a sorsunkat.

1. rész a 3-ból

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

A sokszínűség gazdagít. Mi több, ha megfigyeljük, a réten egyetlen négyzetméteren a szurokfű, a lándzsás útifű, a kis ezerjófű, a füzények, orbáncfű, apróbojtorján, kakukkfű stb. hihetetlen sokféle növény együttélését, szembetűnő a külső forma változatossága: lilák, zöldek, sárgák, rózsaszínek, eltérő magasságúak, és árnyékot kedvelők vagy napra vágyók is akadnak közöttük. Más és más tápanyagot vesznek fel, más és más részüket hasznosítják az ott élő állatok és növények. Folyamatosan növekednek és folyamatosan adnak.

Ismét közeledik a halottak napja. A mi családunkban ilyenkor mindig rendbe rakjuk a sírokat, gyertyát gyújtunk az elhunytak emlékére, de mindehhez sosem társult számomra mélyebb lelki tartalom. És más kultúrák ünnepi szokásai sem mozgattak meg különösebben, mint például a halloween-rémségek vagy a mexikói daloló csontvázfigurák.

Mégis úgy gondoltam, az nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakban a világ számos pontján a halottak felé fordul a figyelem. Miből eredhetnek ezek a szokások, milyen mélyebb, lényegi tartalom fűződik hozzájuk?

A hétköznapi embert és a Hőst az különbözteti meg, hogy a hős vállalja a próbákat, és van hosszútávú célja. Ebből a gondolatból kiindulva vannak helyzetek, amikor a hétköznapi énünk cselekedik, de vannak olyanok, amikor a Hős az, aki győzedelmeskedik. Kérdés, hogy a hősi viszonyulás hogyan ébreszthető önmagunkban?

Héraklész próbái ilyen helyzetet tükröznek, aminek az erkölcsi tanításait megértve, alkalmazhatjuk a saját életünkben.

Héraklész (vagy ahogy a római világban nevezték Herkules) története talán mindannyiunk számára ismert. Ha máshol nem is, de a népszerű, bohókás rajzfilmben biztosan találkoztunk már vele. De valójában ismerjük-e a valódi jelentőségét ennek a történetnek?