Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

A sokszínűség gazdagít. Mi több, ha megfigyeljük, a réten egyetlen négyzetméteren a szurokfű, a lándzsás útifű, a kis ezerjófű, a füzények, orbáncfű, apróbojtorján, kakukkfű stb. hihetetlen sokféle növény együttélését, szembetűnő a külső forma változatossága: lilák, zöldek, sárgák, rózsaszínek, eltérő magasságúak, és árnyékot kedvelők vagy napra vágyók is akadnak közöttük. Más és más tápanyagot vesznek fel, más és más részüket hasznosítják az ott élő állatok és növények. Folyamatosan növekednek és folyamatosan adnak.

Ismét közeledik a halottak napja. A mi családunkban ilyenkor mindig rendbe rakjuk a sírokat, gyertyát gyújtunk az elhunytak emlékére, de mindehhez sosem társult számomra mélyebb lelki tartalom. És más kultúrák ünnepi szokásai sem mozgattak meg különösebben, mint például a halloween-rémségek vagy a mexikói daloló csontvázfigurák.

Mégis úgy gondoltam, az nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakban a világ számos pontján a halottak felé fordul a figyelem. Miből eredhetnek ezek a szokások, milyen mélyebb, lényegi tartalom fűződik hozzájuk?

A hétköznapi embert és a Hőst az különbözteti meg, hogy a hős vállalja a próbákat, és van hosszútávú célja. Ebből a gondolatból kiindulva vannak helyzetek, amikor a hétköznapi énünk cselekedik, de vannak olyanok, amikor a Hős az, aki győzedelmeskedik. Kérdés, hogy a hősi viszonyulás hogyan ébreszthető önmagunkban?

Héraklész próbái ilyen helyzetet tükröznek, aminek az erkölcsi tanításait megértve, alkalmazhatjuk a saját életünkben.

Héraklész (vagy ahogy a római világban nevezték Herkules) története talán mindannyiunk számára ismert. Ha máshol nem is, de a népszerű, bohókás rajzfilmben biztosan találkoztunk már vele. De valójában ismerjük-e a valódi jelentőségét ennek a történetnek?

A felnőtté válásról tartottak beszélgetést a pécsi Új Akropoliszban. A résztvevők Platón gondolataiból kiindulva könnyed filozófiai társalgással merenghettek el a témáról. Az Filo-chaten többek közt arról is szó esett, hogy vajon valóban mind felnőtté válunk-e, amikor betöltjük a 18. életévünket, valamint arról is, mikor mondható, hogy megnyilvánulásunk „gyerekes”, mikor viselkedünk felnőttként, és mit jelent a felelősségvállalás.

Az Új Akropolisz budapesti központjában a Ji Kingről tartottak előadást, amelyet online is közvetítettek. Bár ezt a bölcseleti művet a legtöbben fontos döntéseik meghozatala előtt forgatják, a jellem formálásához is segítséget nyújt. A jellem a pozitív tulajdonságaink, meglévő erényeink egysége, a formálással pedig tovább tökéletesítjük önmagunkat. Apáti János azokat az egymásra épülő lépéseket vette sorra, amelyeket a Ji King az egyéni fejlődésben javasol.

• Hogyan éljük meg a halottak napját?
• A sokszínűség
• Új Akropolisz a világban
• Programajánló

Guatemalában az Új Akropolisz tagjai adománygyűjtést szerveztek a karantén időszakában leginkább rászorulóknak. A beérkezett ételt és a pénzadományt az önkéntesek autóval vitték el az alacsony jövedelmű családoknak.

A spliti Új Akropoliszban a boldogság témájának szenteltek egy előadást, ahol vágyainkat „filozófiai mikroszkóp” alatt vizsgálták a szervezők. A résztvevők az ókor bölcseitől hallhattak gondolatokat a boldogságot érintő, húsbavágó kérdésekről, például arról, hogy miért vágyunk rá, és miért gondoljuk azt, hogy életkörülményeinkben keresendők.