„Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk… A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.”
Boldizsár Ildikó

„Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy kinyissuk a kaput és járjuk az utat. És az is igaz, hogy senki sem nyithatja ki az ajtót és járhatja az utat helyettünk. Ez egyéni döntésünk, egy olyan választás, melyben a lelkünk éneklő hangon szólal meg.”
Delia Steinberg Guzmán

1911 telének elején két csapat indult el a Föld utolsó ismeretlen pontja, a Déli-sark meghódítására. Robert Falcon Scott brit haditengerész-tiszt és Roald Amundsen norvég felfedező csaknem egyszerre, azonban egészen különböző motivációval, felkészültséggel vágott neki. Scottot a dicsőségvágy mellett a tudományos ambíció és a hazafias érzület is fűtötte. Hazáját nemcsak a felfedezés győzelmével, de a még fel nem derített földrész gondos tanulmányozásával, kutatásokkal és mérésekkel is szerette volna gazdagítani.

- Múltidézés, jövőtervezés
- Szerencsekovács
- Házunk táján
- Le a rózsaszín szemüveggel?
- Elkezdem, abbahagyom, folytatom, változtatok
- Kitekintő

Rosencrantz és Guildenstern halott – szól Tom Stoppard filmjének címe, melyben a Hamlet-történet két kevésbé ismert figurája kerül nagyító alá. Ahogy a címből is kiderül, ők sem érnek boldogabb véget, mint a központi szereplők. Újabb tragédia a tragédiában – mondhatnánk. Mégis, mikor Kovács Balázs, az Új Akropolisz Szophia filmklubjának vezetője arra kérte a nézőket, próbálják meghatározni, mit láttak: mindennapi csetlés-botlásokról szóló komédiát, súlyos bűnből induló, visszafordíthatatlan tragédiát, vagy feloldást is adó drámát, a válasz nem volt könnyű. Még a tragikomédia, vagy inkább a „komitragédia” tűnt a legpontosabbnak. De mitől lesz mulatságos egy tragédia bármely vetülete, és hogyan lehet súlytalan két halál? A 2014. december 6-i filmklub a kis emberekről, a hősi létet visszautasító és mégis áldozattá váló „civilekről”, a magukról mit sem tudókról szólt.

A 2014. december eleji ónos eső és hideg súlyos károkat okozott a Budai-hegység egész területén. A jég pár nap alatt felolvadt ugyan, de számtalan fa dőlt ki gyökerestül, és még több szenvedett maradandó károkat. Az extrém időjárást követő napokban a rendőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, az erdészet és a természetvédelmi hatóságok erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy elhárítsák a közvetlen életveszélyt, hogy eltávolítsák a kidőlt fákat és járhatóvá tegyék az utakat – legalább a lakott területek környékén.

„Intelligensen kitartani azt jelenti, hogy magasabbra emelkedünk.”
Delia Steinberg Guzmán

„Igyekezzünk »felülről« látni a nehézségeket, és tartsunk bizonyos lelki távolságot. A magasabb tudatszintről tágabb a kilátás, új ötletek és megoldások merülhetnek fel. A nehézségtől való távolságtartás nagyobb objektivitással vértez fel.”
Jorge Alvarado Planas

„A nő annyiféle arcot ölthet, akár a kaleidoszkóp kristályai, amelyek ezernyi, folyton változó formát mutatnak.” Ezekkel a szavakkal kezdi A nő, istennők leánya című könyvét Laura Winckler francia filozófusnő. 2014. november 29-én, az Új Akropolisz Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet bemutatóján Bernát Ottilia, Nagy Ildikó és Boldizsár Ildikó azt kutatták a jelenlevőkkel, hogyan ismerhető meg négy görög istennő – Aphrodité, Athéné, Démétér és Héra – alakján keresztül ez a sokféleség.

Ismerd meg önmagad – szól a delphoi jósda bejáratának ismerősen csengő felirata. Ahogy szinte minden görög, a híres filozófus, Platón is ismerte, és gyakran idézte is ezt a mondást. Manapság mégis mintha luxussá, vagy épp hóborttá vált volna az efféle kutakodásra szánt idő. Ezért az UNESCO által meghirdetett A filozófia világnapja alkalmából idén merész kísérletbe fogott az Új Akropolisz Platón-kutatócsoportja. Az egypercesek, zanzák és kivonatok korának igényeit figyelembe véve egy este 6 platóni párbeszéd esszenciáját próbálták átadni a Főnix Kultúrműhelyben.

Előadás a férfi archetípusokról a Főnix Kultúrműhelyben Napjaink isteni férfiúi címmel tartott előadást november 15-én Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Rigó utcai központjában. Az előadáson az ismert férfitípusokon keresztül nyertek mélyebb betekintést a görög mitológiába a hallgatók, és az ókor isteni jellemei révén önmaguk jellemvonásait láthatták kikristályosodni. A férfi archetípusok megismerése egy ösvénye lehet az önismeret rögös útjának, sőt, a szimbolikus gondolkodással az egyéni különbségekből közösségi erényeket kovácsolhatunk.