Zenekuckó – kalandos városi séta gyerekszemmel

Esemény típus
Gyerekprogram
Időpont
Helyszín
Győr, Óváros
Győr város kincseinek nyomába eredtünk a 2015. május 17-én a Zenekuckóra érkező gyerekekkel és szüleikkel. A hagyományos helyszínül szolgáló FILO-Pont falai közül kimozdulva az óvárosba indultunk egy 11 állomásból álló kalandos, játékos és egyben tapasztalatgazdagnak ígérkező városnézésre. A folyók, a hidak, a házak és a szobrok, amelyek mellett nap mint nap elmegy az ember, most figyelmünk és érdeklődésünk középpontjába kerültek. Néhol kezünk érintésével, néhol szemünkkel, néhol képzeletünkkel teremtettünk kapcsolatot velük.

Egy patika hajó alakú, levegőben himbálózó cégérét például „vízre bocsátottuk” képzeletünkkel és énekünkkel, ahogy egy hatalmas kék kendőt lengettünk alatta. A Vaskakas kútjánál, Győr egyik jelképénél is megálltunk, s kukorékolásunkkal újra megszólaltattuk. A török időkben ugyanis a sikertől elbizakodottá vált törökök azt mondták, hogy akkor kerül vissza magyar kézbe a vár, ha ez a vaskakas megszólal! Egy leleményes magyar katona elbújt hát mögötte a trombitájával, s hajnalban kukorékolásra emlékeztető hangjával megbabonázta a török katonákat, így a magyarok könnyen vissza tudták foglalni a várat.

Azt is elképzeltük, milyen lenne az Apátúr-ház homlokzatán díszlő, háromszögbe foglalt, mindent látó napsugaras szemmé változni, ami olyan jól sikerült, hogy egy-kettőre megtaláltuk a fák közé elrejtett kendőt a szemközti téren. Felpillantva Makovecz Imre angyalait is megszemléltük a Bencés Rendház tetején, és újabb gyors átalakulás után már kis angyalokként lengették a gyerekek kendő-szárnyukat a szélben. Mint a dinamók tekertük karjainkat a Jedlik Ányosnak, a szerkezet feltalálójának nevét viselő utcában, s babzsákokkal egyensúlyozva utánoztuk Atlaszt, akivel az Esterházy-palota épületdíszeként találkoztunk.

Térképdarabok után nyomoztunk, szórejtvényt fejtettünk, mozgásos játékban ügyeskedtünk, játékhalakat horgásztunk, s végül – miután sikerült meglelnünk s újra felfedeznünk a győri kincseket – szappanbuborékfújó-játékot kaphattak a kalandorok. Kicsik és nagyok együtt keltették életre a sok színes gömböt, amelyekből néhány majdnem a felhőkig szállt. A játékos élmény megmutatta a gyerekeknek és emlékeztette a szülőket, hogy érdemes nyitott szemmel és szívvel járni-kelni, hogy felfigyeljünk a városban és a természetben rejtőző értékekre és szépségre.

Solymos Éva