Létezhet-e egyszerre sors és szabad akarat? Ezt a kérdést járta körbe a Főnix Kultúrműhely 2015. február 14-i nyílt napja, ahova meginvitáltuk facebook oldalunk kedvelőit, elektronikus hírlevelünk olvasóit – és persze örömmel láttunk bárkit, aki kíváncsi volt arra, milyen is az élet „filozófus módra”.

Legutóbb a szokásosnál nehezebb téma várta azokat, akik részt vettek a Főnix Kultúrműhely filozófiai filmklubján: élet és halál, döntési kényszerek és meghátrálások, bűn és büntetés ellentétei feszültek egymásnak a Puszta formalitás című film apropóján kerekedett beszélgetésen.

A karácsony környéki jótékonysági dömpinget követően január-februárban égető hiány jelentkezik az adományok terén, ezért az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület évről-évre kifejezetten erre az időszakra szervezi meg ruha- és játékgyűjtési akcióját.

Mi a legnagyobb szerencsétlenség, ami egy királyi főszakácsot érhet? Valószínűleg a rátelepedő téli nátha, ami megfosztja kiváló ízlelőképességétől. Így járt Zamatbirodalom palotai konyhájának első számú embere is. Főtt a feje szegény párának, hogyan teljesítse a szeszélyes és igen válogatós Nyalánka királykisasszony legújabb kívánságát, aki a január 25-i vasárnapi királyi ebédre a jól bevált sütemények, nyalókák és csokoládék helyett ezúttal valami egészen új dolgot kért: salátát – persze édeset.

- A szellem szabadsága
- Szabadság-e, ha nem tudunk láncainkról?
- Házunk táján
- Elsimított ráncok, elszakított láncok
- Folytasd a sort!
- Kitekintő

Bár az időjárás-előrejelzés nem kecsegtetett sok jóval, közel tizen vágtunk neki január 18-án a Kutya-hegynek, hogy Polgári Természetőr Csoportunkkal és alkalmi önkénteseinkkel ismét segítsük a természetvédelmi őr munkáját.

„Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk… A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.”
Boldizsár Ildikó

„Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy kinyissuk a kaput és járjuk az utat. És az is igaz, hogy senki sem nyithatja ki az ajtót és járhatja az utat helyettünk. Ez egyéni döntésünk, egy olyan választás, melyben a lelkünk éneklő hangon szólal meg.”
Delia Steinberg Guzmán

1911 telének elején két csapat indult el a Föld utolsó ismeretlen pontja, a Déli-sark meghódítására. Robert Falcon Scott brit haditengerész-tiszt és Roald Amundsen norvég felfedező csaknem egyszerre, azonban egészen különböző motivációval, felkészültséggel vágott neki. Scottot a dicsőségvágy mellett a tudományos ambíció és a hazafias érzület is fűtötte. Hazáját nemcsak a felfedezés győzelmével, de a még fel nem derített földrész gondos tanulmányozásával, kutatásokkal és mérésekkel is szerette volna gazdagítani.

- Múltidézés, jövőtervezés
- Szerencsekovács
- Házunk táján
- Le a rózsaszín szemüveggel?
- Elkezdem, abbahagyom, folytatom, változtatok
- Kitekintő

Rosencrantz és Guildenstern halott – szól Tom Stoppard filmjének címe, melyben a Hamlet-történet két kevésbé ismert figurája kerül nagyító alá. Ahogy a címből is kiderül, ők sem érnek boldogabb véget, mint a központi szereplők. Újabb tragédia a tragédiában – mondhatnánk. Mégis, mikor Kovács Balázs, az Új Akropolisz Szophia filmklubjának vezetője arra kérte a nézőket, próbálják meghatározni, mit láttak: mindennapi csetlés-botlásokról szóló komédiát, súlyos bűnből induló, visszafordíthatatlan tragédiát, vagy feloldást is adó drámát, a válasz nem volt könnyű. Még a tragikomédia, vagy inkább a „komitragédia” tűnt a legpontosabbnak. De mitől lesz mulatságos egy tragédia bármely vetülete, és hogyan lehet súlytalan két halál? A 2014. december 6-i filmklub a kis emberekről, a hősi létet visszautasító és mégis áldozattá váló „civilekről”, a magukról mit sem tudókról szólt.