2015. január

 

2015. január fejléc
 


 
Másként forog az agyad?
Kattanj rá a filozófiára!

Filozófiai kurzus plakát
 
 
BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Polgári természetőr szolgálat
Budai Tájvédelmi Körzet
2015. január 18. vasárnap, 8.00

Polgári Természetőr szolgálat

Öt kapunk a világra: Fincsi! – Kalandozások Zamatbirodalomba
gyerekprogram
2015. január 25. vasárnap, 10.00

Kirándulás az öt érzékszerv birodalmába

Szophia Filmklub
A Mahábharata, India hőseposza

2015. január 25. vasárnap, 14.00

Mahábharata

További budapesti programjaink
 

 
BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

További budapesti programjaink
 

 
EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Egri programjaink
 

 
GYŐR

FILO-Pont, Kálóczy tér 15.

Győri programjaink
 

 
PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Pécsi programjaink
 

 
SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

Szegedi programjaink
 

 
SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Székesfehérvári programjaink
 

 

 

Múltidézés, jövőtervezés

Csupa derűlátás, várakozás, bizakodás… vagy elvárás, legyintő lemondás, szemöldökvonó kétely? Újévkor megszállja az embert a „jövővárás” szelleme, és minden reményét az érkező lehetőségekbe, körülményekbe, változásokba helyezi. Időnként olyan hévvel akarja maga mögött hagyni a múltat, mintha csak szabadulni volna jó tőle.

Pedig az elmúlt év(ek) emlékek, élmények és eredmények sokaságát hordozzák, és csak rajtunk múlik, hogy a múltat kerülendő kriptának vagy a tapasztalatok kimeríthetetlen kincsesbányájának tekintjük-e, amely teljes gazdagságával a jövőnket szolgálja.

Ha időről időre átgondoljuk – és az új év első pár napja önként kínálkozó lehetőség erre –, mit tanultunk, mit tapasztaltunk, mi történt velünk és arra hogyan reagáltunk, és egyáltalán hol tartunk most az úton, akkor egyszeriben világossá válnak a következő lépések a jövőnk alakításában. Napjaink, hónapjaink, éveink kimunkált láncszemeit visszatekintve erős lánccá fűzhetjük, amelynek szilárdságát nem a „sors kegye” vagy a „szerencse forgandósága”, hanem kitartásunk, terveink és céljaink szeretete határozza meg. Az idő pedig kétarcú tényezőből szövetségesünkké válhat.

Janusnak, az „új kezdet” római (januárnak is nevet adó), kétarcú istenének idős és ifjú arca egyszerre tekintett a múltba és a jövőbe; hiszen a múlt tapasztalatai, tanulságai és eredményei elengedhetetlenek a jövő tudatos formálásához. Aki saját szerencséjének kovácsa szeretne lenni, ehavi filozófiai játékunkban talál néhány inspiráló kérdést, amelyek segíthetnek megtalálni az ösvényt a múltidézés és jövőtervezés sűrű erdejében.

 

A szerkesztőség

 



E havi számunkban:

 

Lóhere puzzle Tali Sharot bélyegkép Lammily YT
Szerencsekovács

Le a rózsaszín szemüveggel?

Barbie vs. Lammily

 



Einstein idézete a patakban

 

 

 



Szerencsekovács

Ki szerencsés akar lenni, ne bízza a szerencsére!
(közmondás)

Patkó kovácsolás„Idén leteszem a cigit!”, „Megszabadulok néhány kilótól!”, „Többet fogok olvasni!”, „Gyakrabban találkozom a barátaimmal!” – csak néhány a sok-sok újévi fogadalom közül, amelyekkel évről évre változtatni próbálunk életünkön. Szilveszter körüli szokások – mintha ez az időszak csakugyan mágikus erővel bírna – széles tárházával igyekszünk bebiztosítani közeli jövőnket (vagy inkább saját magunkat?); újév első napján semmi olyasmit nem teszünk, amit egy éven át kerülni szeretnénk, az anyagi jólét reményében pedig lencsét kanalazunk, és sertéshúst sütünk, hogy legalább egyszer az évben malacunk legyen.

Majd miután mindent megtettünk jövőbeli szerencsénkért, több-kevesebb türelemmel várjuk, hogy végre bekopogtasson és ránk mosolyogjon. Olyas jelenségnek tűnik tehát, amelyért nemcsak hogy nem kell nap mint nap megdolgoznunk, de amelyről ráadásul azt sem tudjuk, hogyan és miért alakul úgy. És ettől olyan megfoghatatlan! Nem tudjuk, miért jött össze mostanában minden jól, és nem tudjuk, a vizsgán miért húztuk ki a kedvező tételt. Mintha egyszerű mázliról lenne szó, ahol valaki vagy valami helyettünk is gondoskodik erről vagy arról, pedig tudomásunk szerint nem is születtünk különösebben szerencsés csillagzat alatt…

„Egy ókori kínai filozófus, Konfuciusznak tulajdonított történet szerint – írja a francia filozófus, Pierre Poulain Lencsén át a bölcsességig című művében – élt egyszer két barát. Egyikük (…) elhatározta, hogy búzát vet szeptemberben, az őszi napéjegyenlőség napján. Aztán várt, és hat hónap múlva, márciusban, a tavaszi napéjegyenlőség idején meg is lett a jutalma: erős, szép szál búzakalászok nőttek ki a földből. Amikor a barátja mindezt meglátta, elhatározta, hogy ő is pontosan így fog cselekedni: elveti a búzaszemeket, és hat hónapot vár az eredményre. Úgy is lett, csakhogy (…) szeptembertől márciusig a föld megvédi a magokat a tél hidegétől, és ezzel lehetővé teszi természetes fejlődésüket, de ugyanez a folyamat nem indul be, ha tavasszal vetjük. Természetesen, amelyikük nem ismeri ezt a törvényt, sohasem fogja elfogadni, hogy mindenről ő tehet. Elintézi az egészet annyival, hogy a barátomnak mázlija volt, nekem pedig nem.”

A francia nyelv a chanse (esély) kifejezést is használja a szerencsére, mintha a két szó egymás szinonimája lenne. Eszerint és Konfuciusz története szerint talán megteremteni magunknak a szerencsét annyit tesz, mint esélyt adni magunknak arra, hogy valamiben részesedjünk. Hogy több közünk legyen ahhoz, ami velünk történik. Ahogy egy példamese szerint egy koldus évekig imádkozott, hadd nyerjen már végre a lottón, mire az Úr egy nap így szólt hozzá: „Könyörgöm, fiam, vegyél már egy szelvényt!”.

KovácsolásÉs talán éppen ez a szerencse kulcsa, hogy aktívabb szerepet vállaljunk benne: hogy magunk üssük a vasat, ne ő bennünket. Jobban járunk tehát, ha mi adunk neki formát, attól függően, mire lesz szükségünk. Rajtunk is áll, mit hoz az élet. Ha aratni szeretnénk 2015-ben, ideje lesz vetni is, és ehhez meg kell tanulnunk, mikor kell a földbe ágyazni a megfelelő magokat. Ha nem akarunk belebukni a vállalkozásunkba – legyen az bármely természetű is, a munkától a magánéleten át az önismeretig –, fel kell ismernünk azokat a természeti, társadalmi vagy éppen örök emberi törvényszerűségeket, amelyeket eddig nem fedeztünk fel.

És ha mindent igyekszünk úgy tenni, ahogy a maga rendje megkívánja, ezzel teret engedünk a szerencsének avagy jósorsnak is. És ha jó tételt szeretnénk húzni a vizsgán – hiszen mindannyian az élet iskoláját járjuk –, nem árt, ha minden tételből felkészülünk, mert idén is bőséggel akadnak majd olyan élethelyzetek, amikor a szerencse a mi segítségünkre szorul. De szerencsére a cselekvés kovácskalapácsa mindig kéznél lesz!

Bujáki Márton
 

Házunk táján
 
Ezer arc,
egy tekintet
Főszerep – felárért Veszélyelhárítás
ónos eső után
A nő, istennők leánya Rosencrantz és Guildenstern halott Veszélyelhárítás ónos eső után
Beszélgetéssel összekötött könyvbemutatón kerestük a választ az örök kérdésre: mi rejlik a nő ezer arca mögött.
Tovább
A decemberi Szophia filmklubon arról beszélgettünk, hogyan válhatunk egyszerű nézőből saját életünk valódi főhősévé.
Tovább
Polgári Természetőr Csoportunk részt vett a decemberi eleji ónos esőzés okozta károk elhárításában.
Tovább

Le a rózsaszín szemüveggel?

Kísérletek igazolják, hogy a legtöbb ember igencsak hajlamos saját képességeit felnagyítva, túlzott optimizmussal tekinteni a jövőbe. Szinte mindenki úgy véli, jobban vezet az átlagnál, őszintébb, becsületesebb, érdekesebb, mint „a nagy többség”. Az optimista kellemes várakozással néz a jövő elébe, magasabb elvárásai pedig pozitívabb önképpel járnak együtt. Ráadásul a sikerbe vetett hit afféle önbeteljesítő jóslatként nemcsak a valóság érzékelését, hanem magát a valóságot is megváltoztathatja. Mégis, miközben rózsaszín szemüvegen át szemléljük a világot, gyakran alábecsüljük a várható veszélyeket, nehézségeket, így elmulasztjuk a megelőzést és a felkészülés lehetőségét. Hogyan találhatjuk meg az arany középutat, ahol bizakodva, de mégis felkészülten várjuk, mit tartogat számunkra a jövő – mondjuk a következő év? Tali Sharot, a kognitív neurológia szemszögéből közelít, és egy régről ismerős receptet ajánl: Ismerd meg önmagad és megismered a világot!

Tali Sharot videó

 
Elkezdem, abbahagyom, folytatom, változtatok


Kedves Olvasónk!

Ebben a hónapban olyan filozófiai játékra hívunk, amely valójában „belül” zajlik. Egy új ciklus kezdetén nem haszontalan átgondolni, mit hozott a múlt és mit szeretnénk kialakítani a jövőben. A kampányszerű fogadalmakon túl számtalan „elmés” szempontot találhatunk a tanulságok és tapasztalatok átformálásához, hogy a jövőnk szilárd támaszai lehessenek. 
Érdemes például szem előtt tartani, hogy mi az a szokás, viszonyulás, kapcsolat, bármilyen részlet az életünkben, amelyet:
– változatlanul meg szeretnénk őrizni
– folytatnánk, de azzal a változtatással, „fejlesztéssel”, hogy...
– nem akarunk továbbvinni, ezért most abbahagyjuk, befejezzük
– a jövőben szeretnénk kialakítani, felépíteni, elkezdeni

A téli jövőtervező elmélyüléshez pedig egyik Olvasónk ajánlja Vukán György és Szakcsi Lakatos Béla közös variációját a Somewhere over the Rainbow témára:
https://www.youtube.com/watch?v=_b52VlkpPso

 



Kitekintő

Az amerikai Nickolay Lamm grafikusművész és feltaláló nem is olyan rég gondolt egyet, és olyan öltöztetőbabával rukkolt elő, amelynek méreteihez az átlag amerikai nő testarányait vette alapul. Az ötlet, hogy a kislányoknak jobb volna egy a Barbie-nál sokkal valósághűbb bábuval játszaniuk, a szülők körében azonnal nagy sikert aratott, a kérdés azonban nem elsősorban a felnőttek véleménye volt... a gyerekek vajon melyiket választanák, a szupervékony, aranyhajú Barbiet, vagy élethűbb trónkövetelőjét?

YT videó: Lammily

 

 

 


Nyomtatható formátum letöltése.
A korábbi számok között itt böngészhetsz.
Kérjük, küldj üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevételed van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2015

Ha nem kérsz több hírlevelet, azt alább, az [url:leiratkozás]leiratkozás[/url:leiratkozás] linken jelezheted.