Létkérdések egy tea mellett

    Esemény típus
    Filozófiai kávéház
    Időpont
    Helyszín
    Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
    Létezhet-e egyszerre sors és szabad akarat? Ezt a kérdést járta körbe a Főnix Kultúrműhely 2015. február 14-i nyílt napja, ahova meginvitáltuk facebook oldalunk kedvelőit, elektronikus hírlevelünk olvasóit – és persze örömmel láttunk bárkit, aki kíváncsi volt arra, milyen is az élet „filozófus módra”.

    A délutánt Klebercz Orsolya közös beszélgetésre ösztönző gondolatai nyitották. Időről-időre mindannyiunkat foglalkoztat a Sors kérdése – legyen szó annak megfejtéséről, miért történt valami úgy, ahogy, vagy épp a jövő kifürkészéséről. De ha van sors, ha készen kapunk helyzeteket, van-e egyáltalán szabad akaratunk? Akadályoz-e bennünket a sors vagy szigorú, de jó szándékú tanítóként terelget? Milyen lenne, ha egyáltalán nem lennének korlátok az életben?

    Hogy tisztuljon a kérdés, a résztvevők elkezdték összeszedni, mik is azok a dolgok, amik rabbá tesznek az életben, és mik azok, amik felszabadítanak. Hamar megtelt a tábla, az egyik oldalon a sztereotípiák, előítéletek, birtoklási vágy, megfelelni akarás, kedvezőtlen körülmények, félelem, kishitűség, ragaszkodás jelentette nehézségek, míg a másikon a biztonság, bátorság, lelkesedés, humor, elfogadás, derű, optimizmus támogató erői sorakoztak „csatarendbe”.

    Az eredménnyel a sztoikusok roppant elégedettek lettek volna, hiszen a felsorolt tényezők java része olyan belső viszonyulás volt, amin tudunk alakítani. Márpedig az ő legfontosabb üzenetük éppen ez: keressük meg, mi az, ami rajtunk áll és azon változtassunk, ha szükséges. Ami nem a mi hatáskörünk, annak pedig ismerjük meg a törvényeit, hogy megfelelő módon viszonyulhassunk hozzá.

    Előkerült az indiai dharma fogalma is. Ez a világot működtető összes törvényszerűséget – erkölcsit épp úgy, mint természetit – írja le, megnyilvánulása pedig a karma, amit a magyar közmondás egyszerűen így összegez: ki mint vet, úgy arat. Vagyis az ember szabad, megtehet bármit, amire képes. De biztos lehet benne, hogy tettének megfelelő következménye lesz a dharmának megfelelően. Márpedig az indiai (és egyiptomi, görög, keleti…) felfogás szerint a legfőbb, mindenre érvényes törvény a változás, egész pontosan a fejlődés.

    A közös beszélgetés még nagyjából fél órán keresztül négy kisebb csoportban folyt tovább a felkínált témák mentén. Lehetett tovább elemezni sors és szabadság viszonyát, egy természeti képen keresztül eltöprengeni azon, hogyan is fogalmaznánk meg a bennünk rejlő erőt, részt venni egy képzeletgyakorlatban, ahol kiderült, egyénileg és közösen milyennek alkotnának meg egy ideális embert vagy megismerkedni egy ősi, egyiptomi játék, a Szenet szimbólumaival, amelyet a sors kifürkészésre is használtak a fáraók korában.

    Ezután Kőnig Erika és Wágner Mária bemutatásában szó esett filozófiai bevezető kurzusunkról is, mely az örök emberi kérdések megválaszolásához ad támpontokat: Hogyan győzhet belső harcosunk erények és hibák csatájában? Milyen kérdések számítanak igazán az élet megítélésekor? Hogyan élhetünk együtt jól? Lineáris-e a történelem vagy volt már a mostanihoz hasonló ciklus az emberiség életében, amelyből tanulhatunk? Az indiai, egyiptomi, római, görög, kínai hagyomány felvillantása természetesen nem ad kész válaszokat, de segíthet, hogy elkezdjük megtalálni saját feleleteinket.

    Létkérdések egy tea mellettAz est zárásaként lehetőség volt kipróbálni a szenet játékot, és figyelni, hogyan alakul, mit üzen feltett kérdéseinkre egy-egy helyzet. Emlékeztet-e valamire, ha csak későn tudunk belépni a táblára, ha egyik vagy netán több bábunk is a „felejtés mocsarába” ragad, ha vissza kell vetni a másikat, hogy a saját bábunk lépni tudjon… És főleg: hogyan élem meg, hogy a sors adja ugyan a dobás értékét, de én döntöm el, melyik bábummal és hogyan reagálok a felkínál helyzetre – azaz mit kezdek azzal, hogy sors és szabad akarat mindig kéz a kézben járnak.

    Torma Réka