Elmélyedésre

Wellness-fitness – elvesz vagy hozzátesz?

Egyre nagyobb kihívás elképzelni, mi maradna, ha az ember lassanként elkezdené lehámozni magáról státuszszimbólumait. Külsőnk és mindaz, aminek a birtokában hisszük magunkat, egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhatnak vagy akár el is pusztulhatnak. Felmerül a kérdés azonban, hogy vajon van-e más, ezeket a rétegeket túlélő ismérve az embernek, ami – már csak hosszabb élettartama miatt is – igazabb képet ad róla?

Azt mondták… a szavakról

„Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és a művészet nem virágzik; ha az erkölcs és a művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja, hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká s a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik.”
Konfuciusz

Azt mondták… a harcos belső fegyvereiről

„Az igazi harcos mindig három fegyvert tart magánál: a békesség ragyogó kardját; a bátorság, bölcsesség és barátság tükrét; a megvilágosodás értékes drágakövét.”
Uesiba Morihei

„Tudatlanságból fakadó, szívedbe férkőzött kételyedet nyesd szét a tudás kardjával.”
Bhagavad-gíta

Azt mondták... a játékról

„Többet megtudsz másokról egy óra játék, mint egy év beszélgetés alatt.”
Platón

„Játék közben az erkölcsök őszintébben nyilatkoznak meg.”
Quintilianus
 

Azt mondták... az álarcokról

„Az élet egy nagy színház. Nem abban az értelemben színház, hogy álruhát öltsünk benne, természetünktől eltérő szerepeket játsszunk el, vagy elmeneküljünk a valóságtól. Az élet azért színház, mert pótolhatatlan színészek vagyunk, és kötelességünk játszani. Mint a jó színészeknek, nekünk is gyakorolnunk kell tetteinket, szavainkat, érzelmeinket, minden lépésünket. Minden cselekedetre lelkiismeretesen fel kell készülnünk, hogy bebizonyítsuk, úgy tudjuk véghezvinni őket, ahogy szeretnénk.”
Delia Steinberg Guzmán

Azt mondták... a nyitottságról

„Nemcsak azok az utak léteznek, amelyeket megszokásból választunk… A világnak (és így saját magunknak is) még számos, számunkra eddig ismeretlen aspektusa van, amelyek bármikor megmutatkozhatnak előttünk, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és fürkésszük titkaikat.”
Boldizsár Ildikó

„Senki sem kényszeríthet bennünket arra, hogy kinyissuk a kaput és járjuk az utat. És az is igaz, hogy senki sem nyithatja ki az ajtót és járhatja az utat helyettünk. Ez egyéni döntésünk, egy olyan választás, melyben a lelkünk éneklő hangon szólal meg.”
Delia Steinberg Guzmán

Azt mondták... az intuícióról

„Intelligensen kitartani azt jelenti, hogy magasabbra emelkedünk.”
Delia Steinberg Guzmán

„Igyekezzünk »felülről« látni a nehézségeket, és tartsunk bizonyos lelki távolságot. A magasabb tudatszintről tágabb a kilátás, új ötletek és megoldások merülhetnek fel. A nehézségtől való távolságtartás nagyobb objektivitással vértez fel.”
Jorge Alvarado Planas

A filozófia gyógyszer, nem sütemény

A fenti gondolat Senecától, a kétezer évvel ezelőtt élt római filozófustól ered. Biztosan azért, mert ő is találkozott már ún. „sütemény-gondolatokkal”. Ezek manapság leginkább a közösségi oldalakon terjednek virágos réttel és kiskutyákkal, meg néhány, az élet értelméről szóló velős bölcsességgel. „Mennyire igaz!” – sóhajtunk fel olvasásuk közben. A nehéz pillanatokban azonban ezek a léleksimogató gondolatok valahogy nem sietnek segítségünkre.

Mindennapi ítélkezéseink

Egy hétköznapi délelőtt éppen villamoson utaztam. Az egyik megállónál felszállt egy fiatal férfi. Valahogy nem volt szimpatikus az arca. Meg az a pedáns öltöny és a drága bőrtáska sem nyerte meg a tetszésemet. És ebben a pillanatban képes volt levetni magát arra az üres helyre! „Az ilyenek így szoktak viselkedni. Körül sem néznek!” – gondoltam magamban. Még hosszabb és borúsabb töprengésbe kezdtem az emberi önzésről. Hirtelen azonban egy váratlan esemény megszakította eszmefuttatásomat.

Nyáron termett, télen gyógyít

Ismét egy évszakváltás küszöbén állunk, egyre csupaszabbak a fák, szürkül az idő, nyúlnak az éjszakák. Sokan úgy érezhetik, hogy a kimerültség miatt a kedélyállapotuk is megsínyli a télre való átállást. A lehűlés, a nedves időjárás, a korai sötétedés hatására megváltozó hormonháztartás kihívások elé állítja immunrendszerünket is, kihat energiaháztartásunkra. Hogy mit veszünk magunkhoz – legyen az olvasmány vagy táplálék, lelki vagy fizikai frissítő –, nagyban befolyásolja közérzetünket.