Kínai asztrológia

A kínai asztrológiában és a Négypillér sorsfejtésben 2017-ben február 3-án, magyar idő szerint 15.34-kor kezdődött az új napév (közel van, de nem esik egybe a kínai holdújév tavaszünnepével). Jellegének két összetevőjét, a Jin Tüzet és a Kakas jegyet is a dolgok beérésével, az aratással, a beteljesüléssel, a felnőtté válással hozzák kapcsolatba.

2016. február 4-én a kínai asztrológia szerint beléptünk a Jang Tűz Majom évébe. Az elsőre valóban „kínainak” tűnő kifejezés felgöngyölítéséhez tudni kell, hogy a kínai időszemlélet 60 éves ciklusokat vizsgál. Ezekben 12 állatövi jegy (földi támasz) követi egymást, miközben ezzel párhuzamosan hat az évre az öt változó állapot, más néven öt elem is (5x12=60 év). A Fa, Tűz, Föld, Fém és Víz mindegyike két évig fejti ki hatását (jang és jin), így alkotják a 10 égi cselekvőt.

Év elején általában ki-ki vérmérséklete szerint feszegeti a jövőt – latolgat vagy lemondóan legyint, izgatottan lapozgatja a magazinok állásfoglalásait a következő év „kedvező” vagy „kedvezőtlen” hatásairól, vagy épp fittyet hány a különböző jóslatokra. Valójában mindannyian azt szeretnénk tudni, hogy szívünknek kedves terveink, céljaink megvalósulhatnak-e, egyszerűbben: hogy hogyan lehetnénk – idén is (vagy idén végre) – boldogok.

Akár kétkedő, akár reménykedő töprengéssel olvassuk az asztrológiai elemzéseket, kimondva-kimondatlanul azt várjuk, hogy most végre előkerül a kincset érő tudás, amely hozzásegít bennünket mindennapi kérdéseink és gondjaink megoldásához. Az ősi (asztrológiai, gyógyászati, bölcseleti) rendszerek üzenete azonban túlmutat a „hányszor leszünk idén szerelmesek” vagy a „mennyi pénzünk lesz idén” kérdéskörein. Nagyobb egységben vizsgálják a minket körülvevő és a bennünk zajló jelenségeket, mert az embert a Természet részének tekintik.