Cikkek

1195827659
2007.11.23.

„Mozart a filozófia szempontjából még megdöbbentőbb jelenség, mint amikor fenséges művek alkotójaként vizsgáljuk. Soha nem mutatta meg a véletlen egyetlen zseniális embernek a lelkét sem ilyen pőrén. A test a lehető legkevesebbet számított ebben a meghökkentő együttesben, amit Mozartnak hívtak…” (Stendhal) „Mozart öröksége van olyan jó mentség az emberiség létére, mint bármi más, amit felhozhatnánk, és talán halvány reményt is kínál a túlélésünkre.” (Robbins Landon)

1195826180
2007.11.23.

Iulius Caesar neve ma már fogalom az egyetemes történetírásban, a róla szóló életrajzok, portrék – melyek közül talán Plutarkhosz és Suetonius írása a leghíresebb – egész könyvtárakat töltenek meg, életéről és tetteiről filmeket készítenek. Népszerűsége nem véletlen, hiszen alig néhány év alatt sikerült megváltoztatnia Róma és a nyugati világ életének menetét. Pedig a neves államférfinak, akit katonái szinte félistenként imádtak, nem volt könnyű útja a hatalom csúcsáig.

1195823978
2007.11.23.

Ez a sugárzó, különös imperátor az i. sz. II. században élt Marcus Aurelius, aki 161 és 180 között uralkodott. Az utókor filozófuscsászárnak nevezte, és nemegyszer vitatkoztak arról, hogy császár vagy filozófus volt-e inkább.

1194942488
2007.11.13.

Róma, az örök város alapításának körülményei sokat elárulnak a római nép gondolkodásáról. A mítosz szerint Romulus a város helyét madárjóslattal választja meg, és üldözöttekkel népesíti be. Az istenek szavát követve, a legkülönfélébb embercsoportok befogadásával és elfogadásával alakítja ki a római egységet. Így már nem tűnik meglepőnek, hogy a Római Birodalom fennállása során a vallási formák sokféle formáját támogatta, miközben felügyelt állami istenségeinek, mint Iuppiter, Iuno és Minerva tiszteletben tartására is.

1194941989
2007.11.13.

„Egyre több jel utal arra, mintha az öt földrész annyiféle népe, ez a világgá szóródott rengetegnyi testvér mindmáig emlékezne egy közös édesanyára. Mintha az a közös édesanya ma is élne. Ezek a népek ugyanis mind megőriztek fejükben egy sereg nagyon-nagyon régen kapott tanácsot. Olyat, amilyet az ember nagyon-nagyon kisgyerek korában kap. S ezek a népek (...) felnőtten is egyre másra ráeszmélnek olyanfajta közös szavakra, aminőket édesanyák szoktak vigaszul vagy útravalóul gyermekeikhez intézni.”

1194941108
2007.11.13.

A dél-amerikai birodalmaktól Egyiptomig minden nagy civilizáció történetére jellemző volt, hogy fejlődésük nem töretlenül, hanem virágzásokon és hanyatlásokon, csúcsokon és hullámvölgyeken keresztül valósult meg. A kulturális csúcsok közti hullámvölgyek időszakai a köztes vagy középkorok. Közös vonásuk, hogy időtartamuk alatt háttérbe szorul a bölcsesség keresése, és csökken a fogékonyság a szimbólumok, mítoszok, filozófiai tanítások iránt. Ennek következményeként a „kulturális piramis” négy oldalát alkotó művészet, vallás, politika és tudomány is elszegényesedik, öncélúvá vagy véresen kegyetlenné válik.

1164311678
2006.11.23.
Mai világunkban szinte mindent készen kapunk: eszközeinket, bútorainkat, ételeinket nem kell magunknak elkészíteni. De nem hasonló-e a helyzet az életutakkal és a célokkal? Vajon az ember találja-e ki, mit akar kezdeni az életével, vagy csupán választhat a számos, ma divatos életcél között? Vajon az ember gondolkodik-e, vagy csupán gondolatokat „importál”, amelyeket jobb híján sajátjainak nevez?