Bár a fotó elsősorban a látható formavilágot jeleníti meg, a filozófia pedig a láthatatlan lényeget igyekszik megragadni, mindkettő a világ megismerésének egy-egy lehetséges és járható útja. A kettőt ráadásul remekül lehet ötvözni is, amire jó példa Pierre Poulain Izraelben élő francia fotós és filozófus internetes blogja, ahol a lencsevégre kapott pillanatok mellé a láthatatlant felvillantó gondolatokat társít.

- Alkotó filozófia – filozófus alkotók
- Aki látja a szépet, az a jót is látja
- Játék
- Mi a közös a fotózásban és a filozófiában?
- Házunk táján
- Ajánló

Volt egy nép, mely néhány évszázad alatt végigkalandozta Európát, majd letelepedett és átalakította a kor viszonyait, hogy aztán ő maga is beolvadjon ebbe az általa átformált világba. A vikingekről a legtöbb embernek a tengeri kalózok jutnak eszébe – nem alaptalanul. Hegedüs Zoltán Káoszból rend: viking minta idealistáknak című 2016. május 21-i azonban előadása rávilágított a viking történelem, a viking jellem és az emberi jellem „viking” részének néhány kevésbé ismert vonatkozására.

Fiókaözön fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és a velük tartó önkénteseket 2016 első madárodú-ellenőrző túráján május 8-án a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A madárbarátok megleshették, hogy idén milyen fajok vették birtokba a Kutya-hegyen 2010-ben kihelyezett mesterséges madárodúkat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb odút cinkék lakják, négy kis faláda fedele alatt is lapultak pihegő, alig tollas csöppségek. Néhol a fészekalj fele még csak tojáslakó volt, várhatóan a következő napokban kelnek ki és csatlakoznak csőrtátogató, csipogva táplálékot követelő testvéreikhez.

Képzeljünk el egy színházat, ahonnan az előadás végén más emberként távozunk, mint ahogy érkeztünk. Ilyen volt az ógörög misztériumszínház és a japán „nó”, amelynek hagyományait Kovács Balázs és Gáspár Ildikó elevenítette fel az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében április 30-án. A szeminárium előtt a FILO-Szín társulat adta elő Platón Gügészről szóló mítoszából készült maszkos mozdulatjátékát, az est zárásaként pedig a közönség is megmozgathatta magát.

Mára számos kutatás bizonyítja, hogy amit lélekben vagy gondolatban átélünk, annak a testünkre nézve is következményei lesznek. Olvasni betegségek pszichés gyökeréről vagy a pozitív gondolatok gyógyhatásáról. Test és lélek ilyetén vélt kapcsolatára alapozták hipotézisüket amerikai kutatók, amikor azt vizsgálták, vajon a bűntudat és a fizikai súlycipelés – a köznyelvi fordulatnak megfelelően – csakugyan hasonló élettani és viselkedési hatásokat vált-e ki.

Vajon tekinthetőek-e a híresen kalandvágyó vikingek a modern üzletemberek, kalandorok vagy akár zsoldosok előképeinek? Ugyanolyan mindig többre vágyó, félelmet nem ismerő, kockázatot és harcot kedvelő figurák, csak bárdjaikat ezer év múltán egyenruhára vagy öltönyre és laptopra cserélték? Végül is vikingnek lenni, akárcsak üzletembernek, egyfajta foglalkozás volt. A szó olyan embert jelölt a normann népcsoporton belül, aki felkerekedik, szembenéz a kihívásokkal és sorsával, hogy önerejéből vesse meg lábát a világban.

„Mindenki elég gazdag ahhoz, hogy másoknak segítsen, csak szeretettel és elfogadással kell fordulnunk egymás felé” – hirdeti üzenetét Budapest egy nemrégiben megnyílt kávézója a VIII. kerületben, pár perc sétára a körúttól. Hogy miért épp ezt a mottót választották? – kiderül a kávézó kommunikációs munkatársának elmondásából.

Május első vasárnapján a Pécsimami szervezésében a Slyven Rendezvényközpontban tartott Család Expo-n kereskedők és civilek egyaránt bemutathatták családbarát arculatukat. A 0-3 éves korosztályt az Új Akropolisz Kulturális Filozófiai Iskola nemrég alakult Csiribiri Tanodája várta, hogy gitárral kísért mondókák, versek, dalok segítségével egy tavaszi rétre varázsolja a közönségét.

A férfi archetípusokat feldolgozó előadássorozat záróakkordjaként Apollónról tartott szemináriumot Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében. Az előadást Kallimakhosz himnuszával nyitotta meg, majd hozzátette: „Apollónhoz emelkedett szavak illenek” – hiszen az isteni mintakép jeleníti meg a harmóniát, az elmélyült zenészt és a pontos íjászt, ő az, aki mindenütt rendet akar látni maga körül, aki jó megjelenésű, sármos és szikrázóan intelligens.