Életre szóló filozófia - 18 hetes szellemi kaland


Kik vagyunk?

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola nemzetközi, minden politikai, vallási és gazdasági befolyástól mentes közhasznú kulturális egyesület, amely 1957-ben alakult meg Buenos Airesben és azóta világszintű filozófiai mozgalommá nőtte ki magát. Magyarországon 1986 óta működünk. Egy idealista filozófia képviselői vagyunk a 21. században, az etikai és a szellemi kincsek fennmaradásáért cselekszünk és a filozófiát az ember teljességére törekvő életmódnak tekintjük.

Erénykerék



Aktuális programjaink

  • Országos programsorozat
    2022.11.16. 18:30
    Egyéb helyszín

    Gondolkodni ér, tettekre váltani megéri! 2022-ben is változatos programokkal ünnepeljük a filozófia világnapját. Tanulás, beszélgetések, gyakorlatok és filozófiai (társas)játékok: 2022-ben hét városban, nyolc helyszínen várjuk a bölcsesség szerelmeseit az Új Akropolisz filozófia világnapi rendezvénysorozatán. 

  • Élményszínház 7D-ben, beszélgetés és szabadulójáték Platón Barlangmítosza alapján - a Filozófia Világnapja alkalmából
    2022.11.24. 18:00
    Győr - FILO-Pont

    Ráláttál már valaha, hogyan ejtenek rabul az illúziók, mint vetített képek a mozivásznon? Gyere és éld át a mítoszt! Járd végig a belső utat, amely kivezet a látszatvilág bénító homályából!

    November 24-én 18 órától Győrben.

  • Szimbólumok a platóni Barlangban oda és vissza
    2022.11.25. 18:00
    Pécs

    Előadással egybekötött beszélgetés és játék a szimbólumok nyelvéről, a platóni barlanghasonlaton keresztül. A program során megfestheted saját szkarabeusz medálodat! Mi a kapcsolat a hasonlat és a szkarabeusz között? Gyere el és megtudod!

  • Művészet, ami felemel
    2022.11.25. 18:30
    Székesfehérvár - Kairosz Kultúrműhely

    Következő, november végén esedékes Filo-Café találkozónk témája egy olyan ősi fogalom lesz, amit az emberiség története során sokan és sokféleképpen használtak, sok mindenre értettek már. Évezredeken keresztül dolgoztak vele, gondolkodtak róla, elméleteket és gyakorlati útmutatókat készítettek hozzá, de valahogy mégsem alakult ki olyan konszenzus, egyetértés, ami lehetővé tette volna a fogalom jelentésének teljes és pontos, minden igényt kielégítő megfogalmazását.

    November 25-én Székesfehérváron.

     

Gondolatébresztő

Volt egyszer egy rövid korszak az emberiség, különösen a fejlett társadalmak történetében, mikor minden korábbinál ellentmondásosabb viszonya volt a halálhoz. Az iszonyat különös élvezetével szemlélte mások szenvedéseit híradásokból és túlélőshow-kban, miközben irtózott a nehéz munkától, napjait irodaszékekben, estéit kanapékomfortban töltötte. Közben az akciófilmeket nézve nevetett a mellékszereplők megölésének komikus ábrázolásán, de saját elmúlására még gondolni sem mert, és a családokban tabuként kezelték a vég szükségszerű eljövetelét.

Csak remélhetjük, hogy az utánunk érkezők így, az akkori közelmúlt rövid érájaként emlékeznek majd a mi paradox jelenünkre. A 21. század első évtizedeire mintha meghasadt volna a tudatunk, és egy testben két lélek élne: az egyik aktív, de csak a külvilágra figyel, a másik tompán rostokol félelmei börtönében. Az egyik énünk úgy fogyasztja az erőszakos tartalmakat, mintha cukorka lenne, a másik énünk kiszalad a világból, ha a legkisebb szenvedés is fenyegeti. És mintha kettejük közt rég megszakadt volna a kommunikáció: úgy próbálunk teljes életet élni, hogy elhessegetjük a majdani elmúlás tényét.

1968-ban néhány a Föld sorsáért aggódó tudós, kutató és politikus találkozott Rómában, hogy megalapítsanak egy olyan szervezetet, amelyben minden kultúrát, ideológiát, szakmát és tudományágat képviseltetni akartak. Az így létrejött Római Klub az 1972-es „A növekedés határai” című jelentésével hívta fel magára a nemzetközi figyelmet.

A tanulmány elsőként nyújtott széles körű előrejelzést bolygónk és az emberiség várható jövőjéről. Tizenkét valószínűsíthető forgatókönyvet vázolt fel. Ezek az alapján különültek el, hogy mit és milyen mértékben lennénk hajlandóak változtatni az uralkodó növekedés- és nyereségorientált gazdasági berendezkedésen, pazarló fogyasztói életmódunkon. Visszatekintve az egyik forgatókönyv, amely abból indult ki, hogy: „minden a megszokott mederben zajlik tovább…”, kísértetiesen pontosan írta le korunk állapotát.

Ma már a saját bőrünkön érezzük az egyre gyakoribb és egyre súlyosbodó természeti, társadalmi, gazdasági válságok hatásait. Sőt, az emberiség félévszázados tétlenkedése oda vezetett, hogy szembe kell néznünk a modern ipari társadalmak hanyatlásával, és az ezzel járó veszélyekkel is. Ezek kockázatát vizsgálja a különböző tudományterületeket átfogó ún. összeomlástan. A kollapszológiának is nevezett tudományág igyekszik feltárni a Föld jelenlegi globális helyzetét, meghatározza, mit nevezhetünk összeomlásnak, mi eshet áldozatául egyáltalán, és hogy milyen okok húzódnak meg a háttérben.

Előfordul, hogy megcsodáljuk valakinek az ügyességét, bármiről is legyen szó, vagy akár meg is irigyeljük. Ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, az illető mennyi időt, energiát szánhatott arra, hogy szert tegyen irigylésre méltó képességére. Majd fontoljuk meg, vajon mi is rászánnánk-e annyi időt, és ha valóban annyira érdekel, tegyük is meg. Valószínűleg el tudjuk érni ugyanazt az eredményt, sőt akár többre is vihetjük. Könnyen, kívülről kapott ajándékként nem érkezik az, ami igazán értékes. A tudásra, képességre belső, önmagunkon végzett munkával teszünk szert, amelyet ráadásul kitartóan folytatunk. Valamilyenné válunk általa. Éppen ez a valamilyenné válás fog értéket képviselni saját szemünkben, és könnyen lehet, hogy másokéban is. Hiszen valami a miénk lesz, amit elvileg bármilyen körülmények között a magunkénak tudhatunk, senki sem veheti el tőlünk. Mennyivel értékesebb ez azoknál a dolgoknál, amelyekért nem kell megküzdeni, jönnek és mennek, megkapjuk és elveszítjük.

Nemrég történt

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola KKE hallgatói 2022. áprilisában, a Költészet napja alkalmából hívták életre a Lélek-jelenlét című zenés verses estet. A műsor hívószava – a szomszédos országban kialakult helyzet miatt – nem más, mint a béke. A béke, amelynek forrása nem a külvilágban keresendő, hanem az emberen belül – ahogyan ezt Radnóti Miklós vagy Szabó T. Anna is megfogalmazta. Így ez az úgy óhajtott erény a szívünk mélyéről a környezetünkig a „lélek hullámhosszán át” halad, és ehhez kíván kapaszkodókat adni a Lélek-jelenlét.

Az estnek szeptember 24-én a Új Akropolisz budapesti központja, a Főnix Kultúrműhely, majd október 4-én a győri Széchenyi István Egyetem könyvtára is otthont adott. Az egyesület győri tagjaiból álló Vers-zengetők együttes valamint a Léleknyelv művészeti műhely fiataljai Budapesten 25, Győrben 32 hallgató előtt mutatták be a verseket és megzenésített költeményeket. A műsorban Boethius, Dsida Jenő, Reményik Sándor, József Attila, Juhász Gyula, Weöres Sándor, Kányádi Sándor és a már említett Radnóti Miklós és Szabó T. Anna költeményei hangzanak el.

Október 8-án tartott előadást Ócsai András közgazdász az emberiséget jelenleg fenyegető legnagyobb természeti-társadalmi veszélyekről az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Központjában. A Főnix Kultúrműhelyben az előadó nem pusztán az ún. összeomlástan aktuális eredményeit tárta a közönség elé. A hallgatóság kérdéseire válaszolva azzal is foglalkozott, hogy vajon mit tehetünk a veszélyhelyzetekben a belső összeomlás elkerüléséért, és ha ezt megtettük, hathatunk-e bárhogyan arra is, hogy összefogva megelőzzük a globális katasztrófa bekövetkezését.

Ócsai András az „Összeomlás helyett” című októberi előadásán széleskörűen felvázolta, milyen drasztikus léptékű változásokat eredményez az emberiség tevékenysége az ökoszisztémában. Többek között a műtrágya túlzó használata, az esőerdők ipari célú irtása, a CO2-kibocsátás stb. mind olyan tényezők, amelyek miatt pl. a fajok kihalási üteme a százszorosa most, mint az ipari forradalom előtt volt. Az összeomlástan nagy kérdése, hogy vajon ugyanez a sors vár-e az ezeket a változásokat előidéző emberiségre is, vagy a elkerülhető a szuperkatasztrófa.

Szeptember 24-én Budapestre látogatott az Új Akropolisz győri művészeti csoportja, a Vers-zengetők Együttes és a Léleknyelv művészeti műhely. A csaknem kétórás előadáson az amatőr művészek közel 30 költeményt szavaltak vagy énekeltek el saját feldolgozásukban. Az est házigazdája, Szabados Éva szerint manapság, mikor a külvilágban kezdenek elveszni a régi, jól megszokott kapaszkodóink, még fontosabb a belső egyensúly meglelése. Ennek eszköze lehet a költészet és a zene is, hiszen segítségükkel a lelkünk mélyéig hatolhatunk. Itt aztán nemcsak valódi önmagunkra lelhetünk rá, de olyan, mindnyájunk lelke mélyén megbújó időtlen értékekre is, amelyeket felszínre hozva egymáshoz is emberhez méltóbb formában kapcsolódhatunk.

Új Akropolisz a világban

  • A tajpeji Új Akropolisz műhelyfoglalkozásán arról hallhattak a résztvevők, hogy hogyan érdemes kapcsolatba lépni saját érzéseinkkel. Az előadás után gyakorlatok is voltak, melyek azt a célt szolgálták, hogy a hallgatók megtanulják feltérképezni saját belső világukat, hogy ezáltal arra is választ kapjanak, min érdemes változtatni. Így mindenki megtanulhat felülemelkedni a visszatartó, felszínes érzéseken, hogy helyüket egyre inkább az egészséges, előre vivő érzelmek vegyék át.

  • Albániában az adatelemzési módszerekkel kapcsolatos képzést szerveztek az Új Akropolisz központjában. A kurzuson szoftverekkel is megismerkedhetett a hallgatóság, valamint olyan kérdésekre kaptak választ, hogy hogyan állítsanak össze egy kérdőívet, milyen kérdéseket és hogyan tegyenek fel, hogyan hozzanak létre adatbázist és hogyan elemezzék a beérkezett adatokat.

  • A venezuelai Mérida városában ruha-, iskolaszer-, játék- és mesekönyvgyűjtést szerveztek az árvízkárosultak segítésére.

    Nyolc másik civil szervezettel együttműködve az Új Akropolisz szerepet vállalt a kampány megszervezésében és lebonyolításában, valamint abban, hogy az adományok eljussanak a rászorulókhoz.
     

  • Lyonban már a második eladást szervezték 2019-ben a 150. éve született Mahátma Gandhira emlékezve. A „Gandhi és a Bhagavad-gíta filozófiája” című előadásból kiderült, hogy a vallási vezető spirituális gondolatai az ókori India szent szövegében is felfedezhetők.

Központjaink

Központ - Budapest Buda Eger Győr Pécs Szeged Székesfehérvár Veszprém

Cím: 1085 Budapest, Rigó u. 6–8.
Nyitva tartás: H–Cs 18–21 óráig
Tel.: 334-2756
Postacím: 1447 Bp., Pf. 592
E-mail: akropolisz[kukac]ujakropolisz.hu

Cím: Szeged, Juhász Gyula utca 36/a
E-mail: szeged[kukac]ujakropolisz.hu

Cím: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 21.
Tel.: (20) 353-1466
E-mail: szfvar[kukac]ujakropolisz.hu

Cím: 3300 Eger, Törvényház u. 25. fszt. 2. 
Nyitva tartás: H - Cs 18 - 21 óráig
Mobil: (20) 4722-003
E-mail: eger[kukac]ujakropolisz.hu

Küldj nekünk üzenetet!

Cím: 9026 Győr, Kálóczy tér 15.
Nyitva tartás: K-Sze 17–21 óráig
Tel.: (96) 822-569
E-mail: gyor[kukac]ujakropolisz.hu

Cím: 7624 Pécs, Ferencesek utcája 24.

Cím: 1114 Budapest, Bartók Béla út 25.
Nyitva tartás: hétfőn, kedden és szerdán 18–21 óráig
Tel.: 20-542-8913
E-mail: filo.buda[kukac]ujakropolisz.hu

 

Tel.: (30) 389-0322
E-mail: filoter.veszprem[kukac]ujakropolisz.hu