2025. június 21-én délután az Új Akropolisz Filozófiai Iskola budapesti központjában eredményhirdetéssel és egy haiku workshoppal zárult az Ezer úton egyfelé: FILO-HAIKU pályázat, amelynek témája Platón Barlanghasonlata volt. 116-an küldték el írásaikat az ország legkülönbözőbb pontjáról, sőt két határontúli pályázó is részt vett a viadalban.
A zsűri tagjainak valóban nehéz dolga volt, mert sok színvonalas haiku született. Ezért végül 10 verset emeltek ki, amelyeknek szerzői könyvjutalomban részesültek. További 12 pályázónak pedig ún. „Szikra-díjat” adományoztak, mert írásaik jól tükrözték a „Sötétségből a Fénybe” tematikát, vagy más szempontból bizonyultak kiemelkedőnek.
Az eredményhirdetésen, ahol 16-an vettek részt, a zsűri tagjai értékelték a kiemelt írásokat, majd a jelenlévő díjazottak átvehették jutalmukat.
Ezután pedig a haiku workshop következett, amelynek során először a haiku szellemiségéről és történetéről hallhattak az érdeklődők. Például a haiku mesteréről, Macuó Basóról, aki miután egy tűzvészben elvesztette minden földi vagyonát, vándorútra indult, hogy egyre mélyebben megismerje önmagát. Ehhez pedig a haiku-írás volt az egyik legfontosabb eszköze.
Az inspiráló felvezetés után a résztvevők négy filozófiai fogalom közül választhattak. Majd ehhez először valamilyen természeti képet társítottak, ezután, mielőtt írni kezdtek volna, igyekeztek gyakorolni a deszubjektivizálást. Ugyanis az autentikus japán haikuírók számára a természeti jelenségek leírása nem a szubjektum állapotának megjelenítésére szolgál. Mivel a szöveg nem utal a művész saját értelmezésére, a befogadás alkotó jellege erős hangsúlyt kap, az olvasó vagy hallgató egyaránt aktív részesévé válik a folyamatnak.
„Fordulj a fenyőhöz, ha többet akarsz tudni a fenyőről, és menj a bambuszhoz, ha a bambuszról akarsz tanulni. Eközben el kell hagynod önző magadba feledkezésedet, különben csak ráerőszakolod magad a vers tárgyára, és nem tanulsz tőle.
A vers akkor születik magától, ha te és a tárgy eggyé váltok, és ha elég mélyen belemerülsz a tárgyba ahhoz, hogy megláss benne egyfajta rejtett derengést.” Macuo Basó
A legjobb 10 közé jutott haiku és szerzőik:
„visszatért a rab
mesél a világosság
hallgat a sötét”
Dávid Fruzsina Julianna
„Féltettem fámat,
gallyainak metszése
fényt csalt kertembe”
Ördög Richárd
„Álomba lépek
Vagy életbe, nem tudom,
A fényt választom.”
Szepessy Anna
„Papírég foszlik,
árnyékok közt születtem,
fényben állok már.”
Papp Vilmos
„Sötétben hasad
a csend. A szemem mögött
fény tanul járni.”
Kovács Péter
"Szeretném látni
mi bennem halhatatlan.
Ó, mily vak vagyok!”
Kolozsvári Zsófia
"Lépnék – de mi van,
ha a valóságban is
csak árnyék maradsz?”
Czermann Olivér
„Mivé a világ,
ha fordított emberek
élik napjait.”
Nyőgéri Tünde
„Zúzd széjjel láncod —
Tűzgömb ölti lángnyelvét
Hazug árnyakra.”
Bancsó Blanka
„Fáklya eloltva,
De nem sötét lett, hanem
Csak valóságos.”
Farkas Laura
Szikra-díjasok:
„Kinek hinnéd el,
Hogy az illúzión túl
Van a valóság?”
Major Eszter
„a világ suttog,
de most először hallom
a saját hangom.”
Sárkány Máté
„világít a fény
áttör sziklán, falakon
évszázadokon”
Kutasi Károly
„Napba ha nézek,
Tétova jövőm képe
Mondd, visszanéz-e?”
Katzenbach Klaudia
„Minden árnyalak
elsuttogta meséit,
kint vár rám a fény.”
Karácsony Orsolya
„Nem volt az tégla-,
sem kőfal, mi gátolt, csak
téglatapéta.”
Hegedűs Sándor
„Kinyílt az ajtó,
együtt megyünk ki rajta,
vár a Valóság.”
Hegyi Kincső Hajnalka
„láncom már nem köt
a csend mögött fény motoz -
újjászületés”
Kovács Alexa
„Vetített árnyak
mögött meghívót körmöl
a fény. Felébreszt.”
Fábián Krisztina
„borús árny-arcom
szárítja napfény-kendő
virágillattal”
Seprényi Kinga
„Végtelen éjben
napfény süt szikla résen
vak leszek újra.”
Erdélyi Tünde
„Barlangom falán
napsugár-remény s nem csak
árnyék filmezik.”
Pataki Edit
Képek: Rusznák György, Révész Angéla
