Rusznák György

Nyáron egész napos kirándulást szervezett az Új Akropolisz Filozófiai Iskola az ausztriai Léka szélén álló lovagvárba, ahol a résztvevők nemcsak a grandiózus középkori erődítményt fedezhették fel, de a várfalak mögött egykor zajló lovagi élet mikéntjéről is hallhattak.

Az ókori Rómába kalauzolták a résztvevőket június utolsó hétvégéjén az Új Akropolisz Filozófiai Iskola előadói. A hatórás sétán történész, régész, építész vezette a kultúrkirándulókat a Flórián tértől Aquincumig, és a romokat szemlélve a hajdanvolt falak virtuálisan is leomlottak: szó esett a rómaiak hétköznapjairól is, virtusáról, vallásáról, mitológiájáról. Azokat a köveket taposva a barangolók megérezhettek valamit a letűnt időből, amikor még az emberek istenek pártfogoltjaiként élték mindennapjaikat, és arra törekedtek, hogy erkölcsileg ehhez méltó életet éljenek.

Sétánkon bejárjuk az egykori Aquincum városának fontosabb területeit, megismerkedünk a fürdőkultúrával, a katonák életével, szolgálatuk körülményeivel. Kilátogatunk az Aquincumi Múzeum területére is, ahol az egyik helyi szentély berendezett templombelsőjében találkozhatunk a titokzatos Mithras kultuszával. Az egykori házak, épületek maradványai között sétálva rácsodálkozhatunk az akkori életmódra, a hétköznapi élet jellemzőire, valamint a kapcsolatukra az istenvilággal.

Marcus Aurelius Carnuntum közelében írta az Elmélkedések című művét, valahol a Duna partján, nekünk pedig 2021 október elején végre lehetőségünk adódott, hogy harmincöten megnézzük a helyszínt, amelyről többen már sokat olvastak. Természetesen alaposan átalakult a környék kétezer év alatt, hiszen a Római Birodalom határvidéke azóta megváltozott, megművelt szántóföldek, apró falvak és városok nőttek ki ezen a tájékon, amely ma Ausztriában található, nagyjából félúton Bécs és a magyar határ között.

A görög misztériumok megértése évezredek távlatából szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Különösen azért, mert a misztériumokat már a maguk idejében is titok övezte, a résztvevők nem mesélhettek avatatlanoknak a zárt falak mögött zajló eseményekről. Hogy akkor mégis honnan tudhatunk róluk bármit is? Nos, mégis akadtak, akik meséltek. Ha nem is a látottakról, de a megéltekről mindenképpen. Lehetőségeikhez mérten igyekeztek betekintést nyújtani oda, ahová azelőtt ők is annyira vágytak, hátha másokban is feléled a vágy, hogy csatlakozzanak a beavatottak köréhez.

Mikor Elon Musk egy mini Teslát és műholdak százait lőtte ki az űrbe, a világ hangos a mesterséges intelligencia egyre közelebbi eljövetelétől, mikor mindennapi tevékenységeinkben egyre inkább automaták és robotok helyettesítenek, és lassan autóinkat sem mi vezetjük, kérdés, vajon milyen szerep jut az embernek a jövőben. Vajon mennyire gondolkodunk majd kreatívan, mennyire tudunk önálló döntéseket hozni, mennyire tudunk együttműködni embertársainkkal, ha egy gomb meghibásodik és gépek nélkül maradunk?

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

Május 12-én 

Az előadáshoz online lehet csatlakozni 18.20-tól e ZOOM linkre kattintva.

Az első 100 érdeklődő tud részt venni a programon. Megértésüket előre is köszönjük!

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

November 19-én Budapesten

Soha nem látott hatalmas sereg indult a görög föld elfoglalására i. e. 480-ban. A perzsa haddal a hagyomány szerint háromszáz spártai vette fel a harcot Thermopülainál, egy keskeny szorosban, ahol napokig feltartották a sokszoros túlerőben lévő ellenséget. Létezik-e reménytelen küzdelem? Hol találjuk meg a saját életünkben a mi Thermopülainkat? 

Szeptember 26-án Budapesten

Az ókori egyiptomi művészetről tartott előadást Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében. Az előadó beszélt arról, hogy a régi civilizáció kánonjában ugyan nem jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ennek célja azonban a mindennapi benyomásokon túli esszencia megragadása. A kánon sajátosságairól, lényegéről és a mögöttes tartalomról kérdeztük az előadót.