Rusznák György

Marcus Aurelius Carnuntum közelében írta az Elmélkedések című művét, valahol a Duna partján, nekünk pedig 2021 október elején végre lehetőségünk adódott, hogy harmincöten megnézzük a helyszínt, amelyről többen már sokat olvastak. Természetesen alaposan átalakult a környék kétezer év alatt, hiszen a Római Birodalom határvidéke azóta megváltozott, megművelt szántóföldek, apró falvak és városok nőttek ki ezen a tájékon, amely ma Ausztriában található, nagyjából félúton Bécs és a magyar határ között.

A görög misztériumok megértése évezredek távlatából szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Különösen azért, mert a misztériumokat már a maguk idejében is titok övezte, a résztvevők nem mesélhettek avatatlanoknak a zárt falak mögött zajló eseményekről. Hogy akkor mégis honnan tudhatunk róluk bármit is? Nos, mégis akadtak, akik meséltek. Ha nem is a látottakról, de a megéltekről mindenképpen. Lehetőségeikhez mérten igyekeztek betekintést nyújtani oda, ahová azelőtt ők is annyira vágytak, hátha másokban is feléled a vágy, hogy csatlakozzanak a beavatottak köréhez.

Mikor Elon Musk egy mini Teslát és műholdak százait lőtte ki az űrbe, a világ hangos a mesterséges intelligencia egyre közelebbi eljövetelétől, mikor mindennapi tevékenységeinkben egyre inkább automaták és robotok helyettesítenek, és lassan autóinkat sem mi vezetjük, kérdés, vajon milyen szerep jut az embernek a jövőben. Vajon mennyire gondolkodunk majd kreatívan, mennyire tudunk önálló döntéseket hozni, mennyire tudunk együttműködni embertársainkkal, ha egy gomb meghibásodik és gépek nélkül maradunk?

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

November 19-én Budapesten

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

Május 12-én 

Az előadáshoz online lehet csatlakozni 18.20-tól e ZOOM linkre kattintva.

Az első 100 érdeklődő tud részt venni a programon. Megértésüket előre is köszönjük!

Soha nem látott hatalmas sereg indult a görög föld elfoglalására i. e. 480-ban. A perzsa haddal a hagyomány szerint háromszáz spártai vette fel a harcot Thermopülainál, egy keskeny szorosban, ahol napokig feltartották a sokszoros túlerőben lévő ellenséget. Létezik-e reménytelen küzdelem? Hol találjuk meg a saját életünkben a mi Thermopülainkat? 

Szeptember 26-án Budapesten

Az ókori egyiptomi művészetről tartott előadást Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében. Az előadó beszélt arról, hogy a régi civilizáció kánonjában ugyan nem jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ennek célja azonban a mindennapi benyomásokon túli esszencia megragadása. A kánon sajátosságairól, lényegéről és a mögöttes tartalomról kérdeztük az előadót.

A szemünk előtt zajlik le a világ gyökeres lelki, gondolati és környezeti átalakulása. Megdőlnek jól ismert értékrendek, változnak a szokások, jönnek elő régen elfeledettnek hitt gondolati rendszerek. Vajon mi ennek az oka? Tényleg egyfajta új középkor küszöbére érkeztünk? A kutatók egy része már a nyolcvanak évek vége óta új középkorról beszél. Igazuk van?

Február 29-én 18.00 órától Budapesten

Apollón, a görög isten archetípusáról tartott előadást Rusznák György történész az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtéren 2019. március 6-án. Az előadásából kiderült, hogyan lehet bánni az isteni lantos földi képviselőivel, mit lehet bennük szeretni, és mit lenne érdemes átalakítaniuk magukban.

Mitől hatnak oly eleven erővel és mi célt szolgáltak az egyiptomi ábrázolások? Hogyan tudta évezredeken át megőrizni frissességét az egyiptomi képzőművészet? És milyen mintát követtek az alkotók, akik a népszerűség helyett arra vágytak, hogy a kozmikus rend megszemélyesítőjéhez, Maathoz hűen cselekedjenek?

Október 26-án 18.00 órától Budapesten