Rusznák György

Mitől hatnak oly eleven erővel és mi célt szolgáltak az egyiptomi ábrázolások? Hogyan tudta évezredeken át megőrizni frissességét az egyiptomi képzőművészet? És milyen mintát követtek az alkotók, akik a népszerűség helyett arra vágytak, hogy a kozmikus rend megszemélyesítőjéhez, Maathoz hűen cselekedjenek?

Október 26-án 18.00 órától Budapesten

Divatos szó lett manapság a komfortzóna. De mi is ez valójában? Hol kezdődik, és hol a határa? Beszélgetésünkben többek között olyan kérdésekre keressük a választ, hogy van-e értelme tágítani a komfortzónánkat, vagy hogy mi tágíthatjuk-e másokét, vagy éppen arra, hogy ki határozza meg a saját komfortzónánkat.

A reneszánsz mintakép, Giordano Bruno inspirálta beszélgetésünkön együtt keressük, hogy vajon mi minden áll mindennapi együttműködésünk útjába, és hogyan léphetünk előrébb a közösségalkotásban.

Viselkedésünk archetipikus, vagyis ősképekre vezethető vissza. Ebből az alapvetésből kiindulva mutatta be Rusznák György történész a különböző férfitípusokat és egymáshoz való viszonyukat. Tetteik mozgatórugóira, a köztük levő félreértések okaira és feloldásának lehetőségére nem csak férfiak voltak kíváncsiak, a nőknek is tanulságos lehetett az erősebb nem „barátkozási szokásairól” hallani a filmrészleteket és életből vett szituációkat felvonultató előadáson.

Bejátszásokkal, filmjelenetekkel tarkított előadásunkon megérthetjük, mi motiválja a férfiakat, mitől lombozódnak le, mitől kapnak szárnyakat és mi megy az idegeikre.

Bejátszásokkal, filmjelenetekkel tarkított előadásunkon megérthetjük, mi motiválja a férfiakat, mitől lombozódnak le, mitől kapnak szárnyakat és mi megy az idegeikre.

Május utolsó vasárnapján Rusznák György történész vezetésével eredtek a rómaiak nyomába az Új Akropolisz Filozófiai Iskola által szervezett aquincumi séta résztvevői. Többek között megtudhatták, hogy az Amfiteátrumban gyakorta nem halállal végződött a gladiátorjáték, hogy csak néhány nap kellett a váláshoz, hogy már az ókori Rómában volt padlófűtés, és hogy a bikaölő Mithrász hívei nem is öltek bikát. A néhány órás, színes részletekkel tarkított időutazáson a huszonhat látogató elképzelhette, hogyan élték a Duna mentén hétköznapjaikat a rómaiak.

Bár mindenki egy külön világ, ha mélyebbre ásunk a lélek birodalmába, észrevehetünk bizonyos törvényszerűségeket és erőket, amik meghatározzák az élethez való alapvető viszonyulásunkat. Rusznák György történész a dominánsan az erősebbik nem tagjaiban jelen lévő hét ősi hajtóerőről, férfi archetípusokról és köztük is az uralkodásra született Zeusz-típusról tartott előadást 2017. február 11-én az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében.

Janus a kezdetek istene volt, akinek ősiségéhez nem fér kétség. Eredete sokak szerint etruszk gyökerekre vezethető vissza, ő maga azonban olyan istenség, amely Rómához kapcsolódott, de túlélte az ókort, és a mai napig használjuk a „Janus-arcú” kifejezésünkben. Ez mostanra valamilyen álcára, olyan kettősségre utal, amely a kétarcúsággal párosul, de csak azért, mert az évszázadok során elfelejtettük ennek a szimbólumnak a valódi jelentését.

A férfi archetípusokat feldolgozó előadássorozat záróakkordjaként Apollónról tartott szemináriumot Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében. Az előadást Kallimakhosz himnuszával nyitotta meg, majd hozzátette: „Apollónhoz emelkedett szavak illenek” – hiszen az isteni mintakép jeleníti meg a harmóniát, az elmélyült zenészt és a pontos íjászt, ő az, aki mindenütt rendet akar látni maga körül, aki jó megjelenésű, sármos és szikrázóan intelligens.