Filozófia

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

A mai gondolkodás a materializmus erős befolyására gyakran az ellentétek játékává silányul. A tézis-antitézis-szintézis ókori formulájától, amelyben az utolsó terminus a lehető legeklektikusabban magában foglalta az előző kettő legjavát, eljutottunk a fogalmak leegyszerűsítéséhez, és a félbeszakadt folyamatban az analízis vette át a szintézis helyét.

„Milyen értékekre van szükségünk?” Ez volt a címe annak a vitának, amelyet fiataloknak szerveztek a jaéni Új Akropolisz központjában. Az „Odüsszeuszi kihívás” az Új Akropolisz projektje, amelynek célja a filozófia népszerűsítése a fiatalok körében. A vita résztvevői a méltóságról, az identitásról és azokról az értékekről beszélgettek, amelyekre az új nemzedékeknek a 21. század társadalmában szükségük van. A jelenlévők nagy örömmel fogadták a kezdeményezést.

Hét téma, ami a mindennapi sürgős ügyeken túl helyet ad olyan kérdéseknek, mint: kik vagyunk, miért élünk, és mit tehetünk, hogy életünk tartalmasabb, kapcsolataink őszintébbek, tetteink gyümölcsözők legyenek egy olyan világban, amire ráfér a jobbítás...

Május 25-étől hetente Pécsett

A montreali Új Akropolisz szervezte beszélgetés a szabadság fogalmát járta körül és azokat a tényezőket vette górcső alá, amelyek megakadályoznak bennünket abban, hogy szabadok legyünk.

Sajnálatos módon a ma emberének természetéhez hozzátartozik az agresszió. Bármelyik pillanatban és a legkisebb ingerre kitör, akár indokolt, akár nem. Olyan erőről van szó, amely lappangva várja, hogy kirobbanhasson, mintha egy zabolátlan, sebes sodrású patak volna, és amelynek bár nem könnyű felderíteni az eredetét, mégsem engedhetjük, hogy kifogjanak szerény elemzőképességünkön.

Mindenekelőtt kétféle agresszivitást különböztethetünk meg: a felnőttekre jellemzőt és a fiatalokét.

Bacon már évszázadokkal ezelőtt megállapította, hogy egyeseknek az ismeretszerzés véget ér kíváncsiságuk kielégítésénél. Egy 19. századi mester pedig hozzátette, hogy Bacon éppen olyan jól fogalmazta meg ezt a már-már elcsépelt igazságot, mint azok az elődei, akik megkülönböztették egymástól a bölcsességet és az ismeretet.

A bolíviai Új Akropolisz szervezte beszélgetésen a résztvevők arról gondolkodtak közösen, vajon miként kerülheti el az ember, hogy „az idő börtönébe” jusson. Az elmélyedéshez a sztoikus filozófiából merítettek, amely segítségével megannyi frappáns ötlet és hasznos tanács született.

Sokszor hallhattuk és olvashattuk már, hogy a technika korában élünk, és sosem felejtik el kiemelni az ezzel járó összes előnyt sem. A folyamatok szabályozottak; az elektronizálás kiterjed az élet minden területére; a gépek mindenütt felváltják az emberi munkát; az elektronikus kommunikáció lerövidíti a távolságot és az időt. Csaknem elértük a várva-várt mennyországot, ahol temérdek szabad időnk marad mindennap és egy héten több napot nem kell majd munkába járni/és egy héten még több szabadnapunk lesz…