Filozófia

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

Utazás előtt összecsomagolunk. Azt, annyi napra és annyit pakolunk be, amennyi szükséges. Lehet, hogy több tárgyat, ruhát vennénk fel vagy választanánk egy-egy alkalomra, ha minden kéznél lenne – ahogy általában –, de ilyenkor megelégszünk azzal, amit előre bekészítünk, és nincs is ezzel bajunk. Elvégre nem az a célunk az utazással. Valamit elintézni, megtapasztalni, világot látni indulunk útnak, és az fontosabb, mint a holmik, amiket azért viszünk magunkkal, hogy megkönnyítsék utazásunkat.

A Bhagavad-gíta a nagy hindu eposz, a Mahábhárata része. Hásztinapura, a tökéletes város birtoklásáért folyó harcról szól, amelyet két sereg vív egymással.

Élő filozófiai beszélgetésünk során a döntéseinkre nézünk rá. Többek között olyan kérdéseket érintünk, hogy mi kell egy jó döntés meghozatalához, vagy hogy milyen hatással bírnak a döntéseink?

Amióta az ember felépítette első városait, hogy rituális vagy lakóteret alakítson ki, ellentmondást hordoz magában: próbálja összeegyeztetni a menedék és intimitás iránti szükségletét a nélkülözhetetlen szabad tér igényével, hogy ne veszítse el teljesen a kapcsolatot a környezetével, és hogy megmaradjon szabadságérzete.

Tízperces előadásokkal ünnepelte A filozófia világnapját az Új Akropolisz székesfehérvári központja 2020. november 19-én. Az online, ingyenes programon az előadók visszatértek a filozófia eredeti jelentéséhez, és „a bölcsesség szeretetét” (philo-szophia) a mindennapi életben útmutatást adó módszerként mutatták be. Ahogy a gyökereihez visszanyúló filozófia, úgy az előadások célja is az volt, hogy támpontot adjanak a valódi önismerethez és önmagunk formálásához.

Héraklész (vagy ahogy a római világban nevezték Herkules) története talán mindannyiunk számára ismert. Ha máshol nem is, de a népszerű, bohókás rajzfilmben biztosan találkoztunk már vele. De valójában ismerjük-e a valódi jelentőségét ennek a történetnek?

A hétköznapi embert és a Hőst az különbözteti meg, hogy a hős vállalja a próbákat, és van hosszútávú célja. Ebből a gondolatból kiindulva vannak helyzetek, amikor a hétköznapi énünk cselekedik, de vannak olyanok, amikor a Hős az, aki győzedelmeskedik. Kérdés, hogy a hősi viszonyulás hogyan ébreszthető önmagunkban?

Héraklész próbái ilyen helyzetet tükröznek, aminek az erkölcsi tanításait megértve, alkalmazhatjuk a saját életünkben.

Témák:
- Az önbizalomhiány orvoslása – Hogyan erősítsük meg az önbizalmunkat az önismeret segítségével?
- Hogyan táplálhatjuk az önbizalmat másokban? – A bizalom és az önbizalom kapcsolata
- Próbák és nehézségek: az önbizalomnövelés gyakorlati kérdései

Szeptember 26-án, 18 órakor Győrött