Filozófia

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

A mozgás különböző formákban ugyan, de a természet minden szintjén jelen van. Ősi tanítások szerint minden él, és az élet egyik fontos jellemzője a mozgás; az ásványok tágulással-összehúzódással, a növények növekedéssel, az állatok ösztön-érzelmekkel mozognak. És az ember? Milyen szintű mozgásokról beszélhetünk az ember esetében? Mi lehet a célja ezeknek a mozgásoknak? Van-e helye a mozdulatlanságnak, ha igen, milyen formában, mikor és miért?

Május 20-án Székesfehérváron.

Móhandász Karamcsand Gándhí életelveinek és ezekhez hű életmódjának köszönhetően vált a békés ellenállás jelképévé és egyben az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakjává az 1920-as években. Gándhí és családja – kisebb megszakításokkal – huszonegy évet töltött Dél-Afrikában, és ez alatt az idő alatt érlelődött meg benne az erőszakos módszereket kerülő későbbi forradalmár, a népe felszabadításáért küzdő, békés harcos elképzelése.

Budapesten az Új Akropolisz tagjai „Szabadnak lenni” címmel filozófiai kerekasztal-beszélgetést tartottak a 8. kerületi Műterem Kávézóban április 16-án 16.00 órától. A négy asztalnál a moderátorok elsősorban arra ügyeltek, hogy a körben ülők meghallgassák egymás gondolatait, és célként ne a másik meggyőzése, hanem a többiek nézeteinek megismerése lebegjen a szemük előtt. A beszélgetést változatlan előadókkal később a filozófiai iskola Rigó utcai központjában is megtartják.

A jelenlegi társadalmunkban sokan magányosan élik életüket, ahol a többi ember nem segítő-, hanem vetélytárs. Ám közösségi lények vagyunk, elemi igényünk tartozni valahová, ahol elfogadnak minket. A család, egy jó munkahelyi közösség vagy a közös érdeklődés alapján szerveződő csoportok ugyan oldják a magány feszültségét, de csak erre való egy valóban értékes társulás? Hogyan és miben tudja az egyént segíteni a közösség, és megfordítva, a tagok hogyan lehetnek a csoport javára?

Április 29-én Székesfehérváron.

Nemrég láttam egy reklámot egy gyorsétteremlánc egyik termékéről. Az alig húszmásodperces spotban előbb íncsiklandó barackokat, majd kakaóport, aztán egy tál selymes krémtúrót mutatnak a nézőnek, s a felirat azt kérdi, melyikre csábulnánk el leginkább. De még mielőtt tudatosulhatna bennünk, hogy kívánjuk-e egyáltalán bármelyiket, már meg is jelenik szemünk előtt az ellenállhatatlan fúzió: a sárgabarackos-krémtúrós pite kakaós bundában. És hozzá a felirat: „a legjobb választás, ha nem kell választani”.

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

Március 31-én Egerben.

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

Március 24-től Egerben.

Következő Filo-Café rendezvényünk központi témája a természet és az ember tavaszi megújulása, újjászületése lesz. A beszélgetések során együtt próbáljuk majd meg körbejárni az ember és a természet viszonyát a kölcsönös függőség, a kialakult alá-, fölé- vagy mellérendelt helyzetek és a felelősség szempontjából is. Vajon mennyire harmonikus a viszonyunk a minket körülvevő természeti környezettel? Összhangban vagyunk-e mindazzal, ami a körülöttünk lévő „élő valóságban” történik?