Filozófia

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

A szellem nem ismeri a pesszimizmust. Egyszer s mindenkorra magunk mögött kellene hagynunk azokat a nézeteket, amelyek szembeállítják bennünk a jót a rosszal. Ne tekintsük egyenrangúnak a jót és a rosszat, Istent és ördögöt. Az ellentétes erők harcot vívnak bennünk, amitől középre helyezkedünk, akár egy néző, és így kétségek közé kerülünk, az állandó bizonytalanság állapotába.

Madridban tartott előadás, amely a Cuadernos de Cultura 1999. októberi számában jelent meg.

Sosem felejtem el, amikor egyszer megpróbáltam elmagyarázni valakinek Leónidasz hőstettének lényegét, aki két napot nyert a perzsák elleni csatában, és így a görögök ki tudták menekíteni Athénból a fosztogatás elől a műkincseket és a legfontosabb könyveket.

Utazás előtt összecsomagolunk. Azt, annyi napra és annyit pakolunk be, amennyi szükséges. Lehet, hogy több tárgyat, ruhát vennénk fel vagy választanánk egy-egy alkalomra, ha minden kéznél lenne – ahogy általában –, de ilyenkor megelégszünk azzal, amit előre bekészítünk, és nincs is ezzel bajunk. Elvégre nem az a célunk az utazással. Valamit elintézni, megtapasztalni, világot látni indulunk útnak, és az fontosabb, mint a holmik, amiket azért viszünk magunkkal, hogy megkönnyítsék utazásunkat.

A Bhagavad-gíta a nagy hindu eposz, a Mahábhárata része. Hásztinapura, a tökéletes város birtoklásáért folyó harcról szól, amelyet két sereg vív egymással.

Élő filozófiai beszélgetésünk során a döntéseinkre nézünk rá. Többek között olyan kérdéseket érintünk, hogy mi kell egy jó döntés meghozatalához, vagy hogy milyen hatással bírnak a döntéseink?

Amióta az ember felépítette első városait, hogy rituális vagy lakóteret alakítson ki, ellentmondást hordoz magában: próbálja összeegyeztetni a menedék és intimitás iránti szükségletét a nélkülözhetetlen szabad tér igényével, hogy ne veszítse el teljesen a kapcsolatot a környezetével, és hogy megmaradjon szabadságérzete.

Tízperces előadásokkal ünnepelte A filozófia világnapját az Új Akropolisz székesfehérvári központja 2020. november 19-én. Az online, ingyenes programon az előadók visszatértek a filozófia eredeti jelentéséhez, és „a bölcsesség szeretetét” (philo-szophia) a mindennapi életben útmutatást adó módszerként mutatták be. Ahogy a gyökereihez visszanyúló filozófia, úgy az előadások célja is az volt, hogy támpontot adjanak a valódi önismerethez és önmagunk formálásához.

Héraklész (vagy ahogy a római világban nevezték Herkules) története talán mindannyiunk számára ismert. Ha máshol nem is, de a népszerű, bohókás rajzfilmben biztosan találkoztunk már vele. De valójában ismerjük-e a valódi jelentőségét ennek a történetnek?