Filozófia

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

Az újdonság keresése szinte visszafoghatatlan késztetés, amely példátlan változtatásokra veszi rá az embert, csakis azért, hogy amikkel ma dicsekszik, minél kevésbé hasonlítsanak a tegnapi dolgokra.

De létezhet-e annyi újdonság, hogy mindig legyen valami új az emberi fejlődés hosszú útján? Ellenállunk a kísértésnek, hogy előhozakodjunk számos olyan mondással, mint a nincs új a nap alatt. Ehelyett felidézzük a 19. század egyik nagy filozófusának, Helena Blavatskynak a szavait, aki szerint az életképes bölcsesség az, ha a régi bort új tömlőkbe töltjük. 

A cselekvés már önmagában kimozdít bármilyen tehetetlenségből, mozdulatlanságból. A cselekvés felráz, kiszakít a megkövültségből, kiránt a földhöz kötött gyökérlétből, amikor leginkább egy fához hasonlítunk. A cselekvés ad szárnyakat érzelmeinknek, világosságot gondolatainknak.

A mesékben a hős a Nap visszaszerzésére indul, hogy visszaszerezze a fényt az embereknek. Ez egy szimbolikus tett és út, amit próbák és akadályok öveznek. Felismerhetőek bennük azok az erények és értékek, amelyek kellenek a hős győzelméhez.

Június 14-én Székesfehérváron.

Hogyan lehet filozófiai kérdéseket kifejezni a képzőművészetben? Mitől lesz egy műalkotás filozofikus? El tudunk-e beszélgetni egy „néma" filozófussal? Képzőművészeti alkotások segítségével beszélgetünk ezekről a témákról, hogy a művészet és a filozófia segítségével közelebb kerülhessünk önmagunkhoz.

Június 12-én Budapesten.

„Ezer úton egyfelé” - Programunkkal kapcsolódunk az Új Akropolisz nemzetközi projektjéhez, amely a művészetek, a kultúra közösségépítő, összetartást ébresztő erejét hirdeti.  

Amire számíthatsz:
-    Ráhangoló összeállítás versekkel és megzenésített költeményekkel
-    Beszélgetés a versek nyomán
-    Saját élmény – művészeti gyakorlatokkal

Június 7-én Győrben.

Mi a szabadság? Sokféle szabadság létezik. Szólásszabadság, vallásszabadság, …
Ami közvetlenebbül kapcsolódik életünk mindennapjaihoz, az vajon milyen szabadság lehet? Érthetjük alatta például azt, hogy bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Tehát a cselekvés szabadságát. De érthetjük alatta az érzéseink szabadságát is. Amennyiben tudjuk irányítani, hogy mit is érezzünk. Vagy a gondolataink szabadságát, amire talán nagyobb ráhatásunk van. Vagy mégsem?
 

Május 24-én Székesfehérváron.

Vajon hogyan viszonyultak a fákhoz eleink? Miként jelentek meg a régi korok kultúráinak mitológiájában? 

Utazásra invitáljuk az érdeklődőket a szimbólumok világába, ahol a fák és életfák szerepét ismerhetjük meg a germán mitológia szent kőrisfájától a kelták fakultuszán át a magyarság égig érő fájáig. 

A saját magunktól való félelem abban a „sötét részben” rejlik, amely tudatunk mélyén és az alig megvilágított részén honol. Ez nem valamiféle álnok sötétség, csupán tudatlanság. Ezért az érveknél erősebbek a szenvedélyek, a bátorságnál a gyengeség, a nagylelkűségnél az önzés. A megélhetés napi gondjai, emberi és érzelmi kapcsolataink megmászhatatlan hegyekké nőnek, ráadásul el is zárják előlünk a szellemi valóságok látványát; az egyetlen vagy a legfőbb valósággá válnak.