Filozófia

Egy civilizáció, ahol egyesítették a láthatatlant a láthatóval, és teljességre törekedtek. Alsó- és Felső-Egyiptom egységét az égi és a földi Egyiptom kapcsolata alapozta meg. A termékeny, zöldellő vidékek korszakai a teljes szárazságéval váltakoztak. Számukra az élet és a halál természetes része volt a nagy Életnek, s mindennap szem előtt tartották koruk felnövekvő nemzedékét és az ősök tudását.

Az ellenfél körülménnyé, segítővé válik, mi pedig az életen átkelő vándorként Thot házából eljutunk egészen Ré házáig.

Évek óta ráesik a tekintetem az albérletben az ablakra, amely telis-tele van karcolásokkal. Persze annyit nem nézem, hogy gyakran ébresztene bennem érzéseket vagy gondolatokat, a minap mégis megjegyeztem egy barátnőmnek, hogy „hát ilyet… mitől lehet ennyi helyen karcos egy ablak!? Mit csinálhattak vele az előző albérlők?” Némi neheztelés, elvárás, feddés vegyült a hangomba… ő azonban odapillantott, és a másodperc tört része alatt, csak annyit mondott: „Macska.” A csend tapintható volt, kezem, lábam ellazult, éreztem a sejtjeimben az átalakuló érzelem és gondolat jótékony testi hatását.

Mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy példátlan válság kellős közepén vagyunk. Nyilvánvaló, hogy legtöbbünk semmit sem tehet ellene. A válságban és a körülményeken kívül, amelyek kiváltották, helyi és országos, sőt személyes és hétköznapi gondokkal is küzdünk. Egy helyzet csak annyiban jelent számunkra problémát, amennyire tudatosul bennünk, hogy szenvedünk tőle. Így minden nehézség, amely igazán foglalkoztat bennünket, valamennyire személyes gondunkká is válik.

Minden válság – akár egyéni, akár kollektív – megszorongat bennünket, szembesít, hogy valamit nem jól csinálunk. Változásra, átalakulásra ösztökél.
De hogyan fogjunk hozzá?

Változtathatunk-e a világon? Van, aki szerint nem. És vannak olyan emberek, akik példájukkal megmutatták, hogy igen. A kulcs: saját belső átalakulásunk. Mi lehet az a pont, ami felébreszti bennünk a változás képességét? Mit kezdjünk a félelmeinkkel? És honnan tudhatjuk, hogy valóban sikerült változnunk?

Május 23-án 19.00 órától on-line

A fejlődés belülről indul, a belső központunkból, ahol legfontosabb céljaink, legnemesebb álmaink őrződnek. De ahhoz, hogy el tudjunk érni bármit, el kell jutnunk a növekedésünket elősegítő tettekig. Ezek az intelligenciával áthatott cselekedetek olyan új tapasztalatokat, új lépéseket jelentenek, amelyek valódi Önmagunkhoz vezetnek

Június 19-én 19.00 órától on-line

Szoktunk beszélni nehéz munkákról, nehéz feladatokról, nehéz lelki helyzetekről, nehéz emberekről, nehéz időkről. Végtelenül hosszú a lista, és nem is az a célunk, hogy a végére érjünk, vagy hogy néhány sorban megoldást találjunk minden egyes helyzetre. Ellenkezőleg, az ember belső viszonyulására szeretnénk felhívni a figyelmet, amikor nehézséggel találkozik.

Megtisztulás nélkül nincs megújulás  – Megszabadulás felhalmozódott tárgyainktól, nehezteléseinktől, érzelmi terheinktől, körkörös gondolatainktól, akadállyá vált lelki szokásainktól
A megújulás eszközei fizikai, energetikai, érzelmi és mentális szinten: módszerek és erősítendő belső képességek
A valódi újjászületés gyökere – kapcsolat önmagunkkal

Arra, hogy szükség van a makulátlan jellemből, az ember lényegi mivoltából fakadó erkölcsi szintre, több mint kétezer éve legtöbb művében már Platón is rámutatott, később pedig ugyanígy tett Kant és minden követője.

Nem is létezett olyan, magát filozófusnak valló ember vagy nagy gondolkodó, aki kétségbe vonta volna ennek szükségességét, noha a klasszikus világ összeomlása után ezt az egyébként nyilvánvaló tényt teológiai, politikai, társadalmi vagy pusztán gazdasági megfontolásoknak vetették alá.