Apáti János

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskolában minden hónapban meghallgathatnak az érdeklődők egy egyórás előadást arról, hogyan viszonyulhatunk tudatosabban környezetünkhöz, és elsősorban a természethez. Február 23-án Apáti János saját készítésű kefirt és maga ültette csírákat mutatott be, ecsetelve az előállítás tapasztalatait.

Már kifelé megyünk a télből, de az első friss tavaszi zöldségekre és gyümölcsökre még sokáig várnunk kell. Mostanra azonban azt érezhetjük, hogy az elemeink lemerültek, fáradékonyabbak, sápadtabbak, kedvetlenebbek vagyunk. Hogyan juthatunk vitamindús ételekhez házilag?

Minden pillanatban döntési helyzetben vagyunk. Felismerjük-e ezt? Mi alapján cselekszünk? Tudjuk-e, hogy mi gátol a szabad cselekvésben? Előadás és kötetlen beszélgetés létfontosságú kérdésekről.

„Ember lenni mindég, minden körülményben” – Arany János örökérvényű gondolatát választotta mottójául a budapesti Új Akropolisz Filozófiai Iskola az idén is megrendezett filozófia világnapjára. A rendezvény megálmodói az előbbi idézet és a filozófia inspiráló erejét hívták segítségül abban, hogy a résztvevők elgondolkodhassanak, vajon mit is jelent a mai világban nagybetűs embernek lenni.

Miért érdemes foglalkoznunk jellemünk formálásával? Jellem alatt általában azoknak a pozitív tulajdonságoknak az egységét értjük, amelyek bennünket összességében jellemeznek. Így az, aki jellemtelen, erősen erények híján van. Formálás alatt pedig azt értjük, hogy alakítunk, változtatunk a dolgokon, mégpedig egy előre meghatározott, tökéletesebb, jobb forma eléréséért.

A kínai tudomány, orvoslás, a művészet és a hétköznapi élet is sokat merített a Változások Könyvének bölcsességéből. A Ji King tanulmányozását mégis leginkább azoknak javasoljuk, akik szeretnének arról tanulni, hogy hogyan lehet jobb döntéseket hozni, szeretnék a nehéz helyzeteket is a maguk és környezetük javára fordítani.

A kínai tudomány, orvoslás, a művészet és a hétköznapi élet is sokat merített a Változások Könyvének bölcsességéből. A Ji King tanulmányozását mégis leginkább azoknak javasoljuk, akik szeretnének arról tanulni, hogy hogyan lehet jobb döntéseket hozni, szeretnék a nehéz helyzeteket is a maguk és környezetük javára fordítani.

Platón szerint a nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. A nevelés az „elfordítás” mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége, mint lehet a látást a neveltbe beleplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell tehát a nevelés művészetével elérnünk.
 

Hogyan ismerhetjük fel a jó mesét? Milyen szimbólumokat rejt a mese?

Amikor éjjel álmodunk, tudunk repülni, vízen járni, más nyelven folyékonyan beszélni és halhatatlanok vagyunk. Nem lehet bennünket elpusztítani, száz halálon is tovább álmodjuk magunkat. Amikor viszont ébren vagyunk, elfelejtjük ezt a végtelen szabadságot, és megannyi nehézséget, gátat kell leküzdenünk, hogy az álombéli önmagunkhoz hasonlóan olykor-olykor mindenre képesnek érezzük magunkat. Az életnek ezek a percei a varázsmesék világára emlékeztetnek, ahol a hősök a halhatatlanság elnyeréséért harcolnak.