FILO-Café: Hogyan legyünk jól egyedül?

Életünk során saját magunkkal vagyunk a legtöbbet, így az egyedüllét az életünk velejárója. Fontos szerepe van az életeseményeink lelki "emésztésében", az emlékeink tapasztalattá érlelésében, a jellemünk fejlesztésében. Ugyanakkor egyedül lenni, azaz önmagunkkal együtt lenni nem mindig és nem mindenkinek könnyű. Amikor terhessé válik, az már a kevéssé kívánatos magány állapota. Mit mondanak a régi tanítások az egyedüllét és magány kérdéséről? Hogy viszonyulnak ehhez a sztoikusok? Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a lélekterhelő magány érzését jellemünk fejlesztésének szolgálatába állítsuk?

Markus Kammermann képe a Pixabay -en.