2013. november

2013. november fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

AZ ÉLETRŐL ÉS A HALÁLRÓL

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... A CSENDRŐL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Ősi bölcsesség, mai kérdések
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek

SZEGED

2013. november 4. hétfő, 19.00

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben

SZÉKESFEHÉRVÁR

2013. november 5. kedd, 18.30

További időpont: nov. 12., 30.
Kairosz Kultúrműhely, Megyeház u. 22/a Bővebben

BUDAPEST

2013. november 7. csütörtök, 18.30
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben

GYŐR

2013. november 7. csütörtök, 18.00

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.
Bővebben

PÉCS

2013. november 23. szombat, 18.00

További időpontok: nov. 30., dec. 7.
Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.
Bővebben

Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

Filozófiai tanfolyam montázs



Platón ma? Platón, ma!

Programsorozat az Akadémia megalapításának 2400. évfordulója alkalmából

Főnix Kultúrműhely
Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.

Erények – a platóni állam alapkövei

2013. november 18. hétfő, 18.30
Bővebben

Platón fiam, megint politizálsz?
2013. november 19. kedd, 18.30
Bővebben

Egyszer élünk? Platón szerint nem!
2013. november 20. szerda, 18.30
Bővebben

Az élet matematikája
2013. november 21. csütörtök, 18.30
Bővebben

BarlangOffice
Színjáték Platón barlanghasonlatából
2013. november 30. szombat, 18.00
Bővebben

Hunyadi Kultúrműhely
Budapest, II., Margit krt. 64/b fszt. 6.

Éljen Platón!
Kvízek, kiállítás, beszélgetések, filmvetítés
2013. november 23., 14.00
Bővebben

EGER
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Beszélgetés, párbeszéd, mítosz – a szívhez szóló kommunikáció lépcsőfokai
2013. november 21., csütörtök

GYŐR
FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

Platón aktualitása
Kiállítás-megnyitó
2013. november 13., szerda, 18.00
Bővebben

2013. november 14., csütörtök
18.00 Filotréning – kóstoló a gyakorlati filozófiából Bővebben
19.30 Az élet matematikája Bővebben

2013. november 15., péntek
18.00 Egyszer élünk!... vagy mégsem? – avagy mit tanít Platón a lélek sorsáról a halál után Bővebben
19.30 Szókratész a bölcs bögöly Bővebben

2013. november 16., szombat, 17.00
FILO-Filmklub: Van élet a halál után? És előtte…? – gondolathíd Platón tanításai és a mai mozi között Bővebben

PÉCS
Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.

Élet és halál mítoszai Platónnál

2013. novemer 20., szerda, 19.00

Ősi bölcsesség, mai kérdések
Filozófiakurzus, 1. alkalom
2013. november 23., szombat 17.00
Bővebben

SZÉKESFEHÉRVÁR
Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.

Milyen mély a nyúl ürege?
Filozófiai kávéház
2013. november 24., vasárnap 18.00
Bővebben


Platón, Akropolisz, piramis


TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Természetes gyógymódok gyógynövényekkel
10 részes előadássorozat
2013. november 5. kedd, 18.00
További alkalom: nov. 12.
Bővebben

gyógynövények polcon

A számok rejtélye
2013. november 15. péntek, 18.00
Bővebben

A számok rejtélye

Szophia Filmklub – Ütközések
2013. november 23. szombat, 16.00
Bővebben

Ütközések

Mesék szárnyán a Föld körül – Franciaország
Gyerekprogram
2013. november 24. vasárnap, 10.00
Bővebben

Mesék szárnyán a Föld körül

További budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

Szophia Filmklub – Agora
2013. november 23. szombat, 17.00
Bővebben

További budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Kapcsolatok és kommunikáció két tételben – Egy nyelvet beszélünk?
2013. november 16. szombat, 10.00
További alkalom: november 23.
Bővebben

fehér és fekete ló

További egri programjaink


GYŐR

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

A belső színész – kutató színházi workshop
2013. november 9., szombat, 18.00 Bővebben

Színházfüggöny idézettel

További győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a

Tanuljunk tanulni – mindenhol
(3 alkalmas kurzus)

2013. november 6. szerda, 19.00
További alkalom: nov. 13.
Bővebben

További szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

A belső színész –
kutató színházi workshop

2013. november 23. szombat, 9.00
Bővebben

További székesfehérvári programjaink



 

Egyszer élünk? Platón szerint nem!


mécses a kézbenŐsszel, a természet „megőszülésével” ismét előtérbe kerül a változás, az elmúlás, a halál gondolata. Ha akarjuk, ha nem, körülöttünk minden szüretre, számvetésre késztet. De a halál nem feltétlenül jelenti minden érték, s köztük a legértékesebb, az Élet elvesztését. A legtöbb ókori kultúrában és gondolkodónál megtaláljuk a földi életeken átívelő Élet, a túlvilági lét és a visszatérés gondolatát is.

Platón tanítása szerint a halál nem más, mint a test és a lélek különválása, amely után a lélek hosszú vándorútra indul az „élők” számára láthatatlan világban. A görög filozófus különböző mítoszokon keresztül mutatja be Hadész birodalmát, és írja le a lélek útjának állomásait, amelyek mindegyikét az isteni világrend, az Igazságosság vezérli.

Megválni a jól megszokott testi élettől és új, más természetű életbe kezdeni – ez bizony embert próbáló feladat. Ezért, ahogy születésünkkor is volt, aki világra segítsen és felneveljen minket, így az első lépéseknél itt is egy jól ismert vezető kalauzolja az útnak indulókat. Ezt a vezetőt nevezi Platón daimónnak, akinek hangját már életünkben is meghallhattuk olykor, mint a lelkiismeretünk szavát. Az ez után következő első „túlvilági állomás” az ítélet, amelyben mérlegre kerül korábbi életünk. Közelebbről megnézve ez nem is olyan szörnyű, sőt jobban emlékeztet egy orvosi diagnózisra, mint bírósági eljárásra. A túlvilági bírák figyelmesen megvizsgálnak minden áthaladót, és a lélek milyensége az ítélethozatalkor világosan kiderül. Platón nézetei szerint ugyanis a testhez hasonlóan a lélek is lehet egészséges vagy beteg: az igazságos emberek lelke erős és egészséges, az igazságtalanoké viszont beteg és torz. A bírák egyszerűen felírják a megfelelő „kezelést”, amely olykor fájdalmas, de hosszú távon mindenkinek előnyére válik.

Amilyen elvek szerint a földön éltünk, azok az elvek határozzák meg sorsunkat a túlvilágon is. Az igazságos ember az Igazságosság, az Igazság, a Jóság és a Szépség nagy ideáival találkozik, az önző, vágyaktól elvakult ember pedig továbbra is ugyanazokat a vágyakat hajszolja majd, mintha mi sem történt volna. A legtöbb ember természete valahol a kettő között mozog, ezért legtöbbünknek mindkettőből kijut. Aki igazságosan és jámboran élte le az életét, halála után a Boldogok Szigetére kerül, és ott minden bajtól távol, zavartalan boldogságban lakhat. Aki viszont igazságtalanul és istentelenül élt, a bűnhődés és igazságszolgáltatás börtönébe kerül, amelynek a neve Tartarosz. Platón szerint az emberek csak tudatlanságból vétkeznek, ezért a szenvedésük oka is a tudatlanság. Aki újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat, az mindig ugyanúgy fog szenvedni – ezeket a hibákat jelképezik a tartaroszi büntetések. Aki viszont tanul a hibáiból, igyekszik megújulni és változni, az eljövendő életében is könnyebben boldogul majd.

Amikor eljön az idő, hogy újra visszatérjenek a földre, a lelkek új sorsot választanak maguknak. Ananké, a sors istennője elé járulnak, aki orsóján a múltbéli tettek következményeiből és a jelen döntéseiből fonja a jövő fonalát. A lélek cserepekre írt „életminták” közül választ – vagyis a lehetőségek ugyan adottak, a végső döntés azonban mindig a miénk. Az isteni igazságosságnak megfelelően új életünket és sorsunkat saját választásunk és korábbi tetteink következményei együtt határozzák meg.

„Halljátok Ananké lányának, a szűz Lakheszisznek üzenetét! […] Nem titeket fog a daimón kisorsolni, hanem ti fogtok magatoknak daimónt választani. Akinek az első hely jut, az válasszon magának először életformát, amely mellett aztán kénytelen-kelletlen ki kell tartania. Az erénynek azonban nincs gazdája: mindenki aszerint részesül belőle, amint többé vagy kevésbé tiszteli, vagy nem tiszteli. Az a felelős, aki választ. Az isten nem felelős! […] Még aki utolsónak kerül is sorra, ha bölcsen választ, és magát megzabolázva él, még annak is jut kellemes élet, és nem rossz! Aki kezdi a választást, ne hirtelenkedjék, de az utolsó se csüggedjen el!” (Állam 617d–619c)

mécses sorVálasztott életével aztán a lélek megindul vissza a földi világ felé. Útja Léthé síkságán vezet keresztül, „fojtogató, szörnyű forróságon át”. A sivatagban annyira szomjazik meg a lélek, amennyire erős benne a földi lét iránti vágy. Ettől függ, hogy mennyit iszik a gondtalansággal kecsegtető, feledést okozó Amelész folyóból. Aki mértéktelenül sokat kortyol, annak születése előtti választása, illetve életére kijelölt terve a múlt ködébe vész, és a földi vágyak hajszolása közepette nagy erőfeszítésbe kerül majd visszaemlékeznie. Viszont a mértékletes és bölcs utazó keveset iszik. Ő az, aki keresi élete célját és értelmét, dereng benne túlvilági választása, sorsát kutatja, s ha megtalálja, a boldogság is útitársává lesz.

Platón szavaival élve, a lélek hullócsillagként hullik vissza a földre, hogy ismét bejárjon egy földi ciklust, amelyben fejlődik, tanul és egyre tisztábbra csiszolja emlékezetét saját valódi énjéről. Földi utazásunk, életünk, tapasztalataink lényege, hogy lelkünk csillaga megtalálja az utat visszafelé, oda, ahonnan érkezett.

„Sőt ha megfogadjuk, amit mondok, akkor elhisszük, hogy a lélek halhatatlan, s képes minden rosszat és minden jót elviselni; s akkor mindig a felfelé vezető úthoz fogunk ragaszkodni, s józan belátással mindenképpen az igazságosságot fogjuk gyakorolni, hogy így önmagunkkal és az istenekkel barátságban maradjunk, nemcsak addig, míg e földön időzünk […], hanem az ezeréves utazás alatt is, melyet leírtunk, boldogok lehessünk.” (Állam 614b–621d)

Klebercz Orsolya – Kovács Balázs – Nagy Ildikó


Filozófia mint életmód

„Szoktasd magad hozzá, hogy naponta többször is „megállj” cselekvésed és munkád közben, hogy néhány percet a megfigyelésnek szánj... Figyelj, hallgass, ne mozdulj, ne csapj zajt, az elmédben sem, és meglátod, hogy előtted, a közönséges halandó előtt megnyilvánulnak a rejtett dolgok. S ezeket nem kell világgá kürtölnöd, nem kell büszkélkedned vele, hanem meg kell bizonyosodnod a számtalan lény létezéséről és a világegyetemet fenntartó természeti egyezségekről. Ha ezt megértetted, szerényebb leszel, és még inkább a szellemi dolgok felé fogsz tartani.”

Jorge Angel Livraga



Az életről és a halálról

tükröződő lótusz„Valójában nincsenek élők és holtak. Mindig Élők vagyunk, még ha tudatszintünk és körülményeink különböznek is. Az uralkodó materializmusnak köszönhető, hogy az emberek túlságosan félnek a haláltól. Túlságosan ünneplik egy gyermek születését, és túlságosan gyászolják hozzátartozóik halálát. A tudat, hogy nem halunk meg és nem születünk, hanem mindig Vagyunk, megtisztítja ezeket az eseményeket drámai hangulatuktól.”

„Szellemi tudatlanságra vall, ha az »élet« alatt a testet értjük. Nem a testnek »van« lelke, hanem a léleknek »van« teste. Ha az anyagelvű gondolkodást helyettesítjük a szellemi beállítódású filozófiával, közelebb kerülhetünk a valósághoz, és nem fogunk jobban félni a haláltól, mint amennyit a felkészületlenül érő biológiai reflexek előidéznek bennünk, vagy mint amikor szembesülünk valamilyen elkezdett folyamat valószínű fejleményével vagy végével, amihez csak mértékkel érdemes ragaszkodni, hiszen mindenkire szükség van, de senki sem pótolhatatlan, bármennyire is annak tűnhet.”

„Az élet is, mint minden más, csupán annyira értékes, amennyit neki tulajdonítanak. A transzcendens szellemi értékek kivételével az »érték« önmagában nem értékes – elnézést a látszólagos ellentmondásért –, ha a tárgyakkal vagy a megszerzett tapasztalattal vetjük össze. Platonista szemszögből nézve azt állíthatjuk, hogy egy dolog az Élet, és egészen más dolgok a létezők, amelyeket az Élet magára ölt és áthat.”

„Az a baj, hogy az ember egyedül érzi magát a nagyvilágban. Mesterséges dolgokkal vettük magunkat körül, olyannyira, hogy már nem tudjuk, hogyan kell keresni a dolgok miértjét, a legijesztőbb pedig az, hogy a saját életünk értelmét sem tudjuk, hol keressük. Mivel pillanatról pillanatra élünk, életünk céltalanná vált, elveszítettük ősi gyökereinket és az élet értelmét. Az ember kérészéletű lett, az idő játékszerévé vált, és azt hiszi, hogy létezése a véletlen műve és bármelyik pillanatban megszűnhet. Ez a tudatalatti meggyőződés megbéklyózza és pusztítóan hat rá. Ahelyett, hogy a természetet igyekeznénk megérteni, egy sor közbenső elemet iktatunk be, amelyek teljesen mesterségesek.”

„Egyfajta csalódás telepedett az emberekre, és amint feltárjuk a szívünket egy barátunk előtt, mindjárt a panasz tör ki belőlünk. Elveszítettük az élet örömét és már nem tudjuk, miért is élünk.”

„Ha életedet a már megtett út eredményének tekinted, a hátralévő részt pedig újabb lépésnek ugyanazon az úton, ha tudod, hogy halhatatlan vagy, egy mulandó világ elpusztíthatatlan lakója, hogy szellemileg magadba foglalod a mindenséget – akkor mitől félsz?”

„Ha az élet talányaival találkozol, mindig a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb magyarázatot keresd, mert így nagyobb az esélyed, hogy rájöjj a helyes válaszra.”

„Ha nem sikerült volna átadni a felbecsülhetetlen tapasztalatokat, amelyek segítségével egyre összetettebb és fejlettebb lények jöttek létre, soha nem tudtuk volna megválaszolni az élet miértjének a kérdését, ha sikerült is választ találni a hogyanjára.”

„Mostani életünk, ha csak egy is a megtestesülések sorában, önmagában egyedi és megismételhetetlen. Olyan tapasztalatokra ad lehetőséget, amelyeket még nem szereztünk meg és amilyenekre hajszálpontosan ugyanígy soha többé nem lesz módunk. Ezért a lehető legjobban ki kell használnunk az »életünket«, amely igazság szerint nem is a miénk, mégis mi határozzuk meg a jellegét és egy időre a letéteményesei vagyunk. Éljünk egyszerűen, emberhez méltó módon, a teljesített kötelesség örömével, kerüljük a kétszínűséget és szabadosságot, amelyek torzítják a természetes életmódot. Alkalmazkodjunk a körülményekhez, igyekezzünk kedvezőbb irányba alakítani őket, és sose essünk kétségbe. Éljünk életünk minden pillanatában hitelesen, és ügyeljünk arra, hogy a boldogságunkat ne mások szenvedésének üllőjén kovácsoljuk. Ilyenek a jobb élethez vezető kis útmutatók.”

„Meghalni könnyű. A halálhoz elég kiugrani az ablakon, meghúzni egy töltött pisztoly ravaszát vagy egy gyors mozdulattal félrehúzni a kormányt egy kanyargós úton. De élni, nap mint nap élni úgy, hogy a szeretet törvényéhez igazodunk és értelmes munkát végzünk, sokkalta nehezebb, mint meghalni. Istennek nem annyira hősökre, mint inkább olyan emberekre van szüksége, akik képesek helyesen élni.”

„A halál nem létezik. Az emberek megfélemlítésére találták ki. Semmi sem hal meg. Minden átalakul, minden változik.”

„Senki sem féltheti az »életét«, mert ha a Lélek életére gondolunk, nem veszíthetjük el, hiszen senki sem veszítheti el önmagát. Ha pedig a test életére gondolunk, akkor is értelmetlen félni, hiszen ami benne kering, nem a miénk és nem mindig ugyanolyan. Így mindennap meghalunk, amióta csak megszülettünk, és halálunk után mindennap újjászületünk.”

„Ha a halál után semmi nem vár rám, akkor mitől féljek? És ha vár valami, amit nem tudok befolyásolni, mire jó a félelem?”

„Az örökkévalóság valamilyen módon a képzelet csodája. Csak az juthat el hozzá tudatosan, aki időtlennek tudja elképzelni önmagát.”

Jorge Angel Livraga




Filozófiai kvíz


Októberi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. a, 3. c, 4. a
Köszönjük a megfejtéseket!

Novemberi kvízünk élet-halál kérdéseket feszeget:

1. Mit gondolt Platón az emberi Lélekről?
a) Csak bizonyos embereknek van lelke, ők a lelkesek, akiknek szelleme van, ők a szellemesek, és akiknek csak teste van, ők a testesek.
b) Az emberi lélek halhatatlan, de egy halandó testben éli életét.
c) A testtel együtt a lélek is megszűnik, ezért az a fontos, hogy a mának élj, vagyis egyszerűen „carpe diem”!
d) Platón szerint a lélek szubsztanciális absztrakció, ezért egzisztenciálisan nincsen realitása.

2. Platón szerint a túlvilági ítéletnél az számít, hogy a lélek mennyire „egészséges”. Mit tehetünk lelkünk egészségéért?
a) Ép testben ép lélek, ezért arra kell törekednünk, hogy testünk minél egészségesebb legyen, így lelkünk is azzá válik. Sportoljunk sokat, szedjünk sok vitamint, rendszeresen járjunk masszázsra stb.
b) Platón különleges gyógymódot javasol, amelyet az ókorban csak platón-tinktúrának neveztek, ez részint meditatív gyakorlatokból, rejtett, szent helyekre tett zarándokutakból és évi hétszeri megtisztulásból áll.
c) A lélek sebeit a hibáink, igazságtalan tetteink okozzák. Ezért ha az ember szembesül hibáival, és igyekszik kijavítani azokat, akkor még életében helyes tetteivel meggyógyíthatja magát.
d) Olvassunk, elmélkedjünk sokat, folytassunk filozófiai beszélgetéseket, figyeljünk minél jobban lelkünk rezdüléseire, és kíméljük meg mindenfajta konfliktustól.

3. Szerinted mi dönti el, hogy milyen lesz az életünk?
a) Sok minden, de a szerencse és a véletlen események kiszámíthatatlansága igazán izgalmassá tehetik.
b) Bármit megkaphatsz, ha az elméd erejét használva bevonzod mindazt, amire vágysz.
c) Eddigi tetteink következményei, és mostani választásaink egyaránt meghatározzák életünk alakulását.
d) Az öröklött gének és az életkörülményeink.

4. Platón szerint vajon felelősek vagyunk-e a sorsunk alakulásáért?
a) Ha minden helyzetben igyekszünk a legjobbat és a legnemesebbet kihozni magunkból és másokból, elvezet a tartós boldogsághoz.
b) A lapok le vannak osztva, sorsunk eleve elrendelt, egyetlen dolgunk, hogy lejátsszuk a partit, amelyben mindig lesznek nyertesek és vesztesek.
c) Mindenkinek lehetősége van teljes erőből dolgozni sorsa jobbá tételén, az érdekütközések azonban katasztrófához is vezethetnek.
d) Platón racionalista filozófus volt, az élet praktikus oldalával foglalkozott, tehát őt követve nem érdemes ennyire elvont témákkal foglalkozni.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a csendről

„Aki tudja figyelni saját érzelmeit és gondolatait, az arra is képes, hogy meghallgasson másokat. Lehet, hogy teljesen, lehet, hogy csak részben érti az elmondottakat, lehet, hogy egyetért, lehet, hogy nem, de arra mindenképpen képes, hogy csendet parancsoljon önmagának, hogy mások is szóhoz jussanak.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Két ember között a legemberibb kapcsolat a csönd.”
(Bohumil Hrabal)

„Mielőtt megszólalnál, gondold végig, hogy amit mondanál, szebb-e, mint a csend, amit meg akarsz törni.”
(Johann Christian Friedrich Hölderlin)

„Jobb csendben maradni, és hagyni, hogy azt gondolják, buták vagyunk; mint megszólalni, és minden kétséget eloszlatni e felől.”
(Abraham Lincoln)

„Tudni kell hallgatni. Nem szükséges, hogy az ember szótlan legyen, vagy visszafogott, inkább ki kell használnia ezt a gyönyörű lehetőséget arra, hogy figyelje azt az embert, aki vele szemben van, és aki ugyanúgy keresi a kapcsolatot, mint ő maga.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Mert a belső csend a legfontosabb. Az ordító világ közepette a lélek egyenletes, alig borzoló hullámzását megteremteni; azt az életérzést, hogy Énünk legbelső titokszobáját nem rombolhatja össze semmi; vagyok aki vagyok, még fájdalomban is vagy örökös csatazajban.”
(Jókai Anna)

„Látszólag nyugalomban vagyunk – és nem vagyunk. Mert ha komolyan így volna, ha visszavonulót fújtunk, ha megvetjük a csillogást, akkor
ahogy az imént mondtam – semmilyen dolog sem vonja el a figyelmünket, embereknek-madaraknak semmiféle hangversenye nem szakítja félbe a jó gondolatokat, ha egyszer megszilárdultak és határozottak.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Ne engedd, hogy a történések megzavarjanak, vagy a tárgyak lekössék gondolataidat, hanem tartsd csendben és szabadon az elmédet, hogy készen álljon megtanulni valami jót.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Mert lelkemet összpontosításra kényszerítem, s nem engedem, hogy elvonja a külvilág. Csak visszhangozzék minden odakint, ha idebent nincs nyüzsgés, ha a vágy nem viszálykodik a félelemmel, ha a kapzsiság és a pompakedvelés nem állnak hadilábon, s nem gyötri egyik a másikat. Mert mit ér az egész környék csendje, ha szenvedélyeink üvöltenek?”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Legyél olyan, mint a szirtfok, amelyet a hullámok folyton csapkodnak, az pedig rendületlenül áll, s körülötte elcsendesül a habzó forgatag.”
(Marcus Aurelius)

„Csend kell ahhoz, hogy megérezzük a mindenséget, hogy meghallhassuk az örökkévalóság szavát. A Csend az örökkévalóság alkotórésze. A világ elmúlik, de a Csend megmarad, azért érezzük azt, hogy mérhetetlen erő és el nem érhető bölcsesség rejlik a Csendben.”
(Széchenyi Zsigmond)

„A félig nyitott ablakon
behajol a szél a szobába,
a világűr csendje, magánya.

A bútor szögletétől
a légi fellegekig
és az égi csillagokig
a csend vonulása lakik.

Rozsdája
a lárma.”
(Weöres Sándor)

„Mégis, a legesleghasznosabb, ha csöndben maradsz, másokkal alig társalogsz, magaddal annál inkább. Van a beszédnek valami sajátos bája, ez belopja, behízelgi magát, s éppúgy, mint a részegség vagy a szerelem, kifecsegi a titkokat.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Fenséges a csend!
Sziklákat átitató
tücsökcirpelés.”
(Macuo Basó)

„A hallgatás művészete megelőzi a beszédét.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A csendes emberek mindig figyelő emberek. A hallgató emberek mindig többet hallanak meg, mint a saját hangjuktól mámorosak.”
(Szepes Mária)

„Ha nyomaszt valamilyen gond vagy nehéz választás előtt állunk, le kell csendesíteni az érzelmeinket, meg kell nyugodnunk, és a központunkból kiindulva el kell gondolkodnunk a legjobb megoldásokat keresve.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Nagy jelentőségű dolgok előkészítésekor alapvetően fontos a hallgatás.”
(Ji King)

„A csend nem csupán a természet hangja, hanem az ember legbelső szükséglete.”
(Khioszi Tatiosz)




Ajánljuk

Frissítő gondolatkoktél egy 2,5 ezer éves bölcs meglátásaiból!

„Kit érdekel egy 2400 évvel ezelőtt élt ókori filozófus papolása? Már az se igaz ma, amit én mondtam tegnap!” – így vélekedik az Új Akropolisz BarlangOffice című színdarabjának (Platón barlanghasonlata modern kori környezetben, bemutató: november 30.) egyik szereplője, aki erejétől telve mindent megtesz, hogy meggátolja az office-barlangban leláncolt szereplők szellemi felébredését. De a térképet már megrajzolták a számukra – a kérdés csak az, vállalják-e a hosszú utat fölfelé.

Az Új Akropolisz is elkészítette egyhetes útitervét, és szeretettel vár mindenkit, aki részt venne a platóni Akadémia 2400. évfordulójára szervezett, előadásokkal, beszélgetésekkel és felolvasásokkal tarkított filozófiai kiránduláson. Rögtön az út elején megpörgetjük az Erénykereket, és a kihúzott erényt meg is támasztjuk „A platóni állam alapköveivel” (november 18. hétfő), hogy tarsolyunkat vezérelvekkel megpakolva kelhessünk útra.

Másnap bejárunk számos kort és államot, majd egy filozófiai-logikai társasjáték közben talán rá is bukkanunk, milyen lehetne az ideális államforma, amelyet az ókori bölcs oly buzgón keresett, és ami miatt korának államférfija gyakorta föltehette a kérdést: „Platón, fiam, megint politizálsz?” (november 19. kedd).

Ha ezek után letettük a voksunkat, és úgy érezzük, szívesen éltünk volna ebben vagy abban a korban, játékos önsorsfonással kideríthetjük, vajon tényleg jól választanánk-e? S ha mégsem, akkor bánhatjuk, hiszen… egyszer élünk. De csakugyan „Egyszer élünk? Platón szerint nem!” (november 20. szerda).

Végül nincs más hátra, minthogy számot vessünk kalandozásunk eredményeivel, „Az élet matematikáját” (november 21. csütörtök) segítségül hívva. Mindezzel és beszélgetésekkel, kiállítással, kvízekkel vár mindenkit az Új Akropolisz A filozófia hetén! Részleteket lásd:
http://www.ujakropolisz.hu/esemeny/platon-ma-platon-ma

 

 

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013