2012. november

2012. november fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

AKI MÉG A HALÁLT IS LEGYŐZI

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK… A HELYTÁLLÁSRÓL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Tizenkét lépés a bölcsesség felé
Keleti és nyugati tanítások a
gyakorlatban – tanfolyam

EGER
2012. november 12. hétfő, 18.30
További időpontok: nov. 19., 26., dec. 3.
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.
Bővebben

BUDAPEST
2012. november 6. kedd, 18.00
További időpont: nov. 13.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó utca 6–8.
Bővebben

SZEGED
2012. november 6. kedd, 18.30
További időpont: nov. 13.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben

2012. november 12. hétfő, 18.30
További időpontok: nov. 19., 26.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

lábnyomok a homokban

A filozófia világnapja
 
BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely
Budapest VIII., Rigó utca 6–8.

„Mentsük meg a reményt!” fotópályázatunk eredményhirdetése
2012. november 15. csütörtök, 18.00
Bővebben

„Mentsük meg a reményt!” novella- és esszépályázatunk eredményhirdetése
2012. november 17. szombat, 14.00
Bővebben

BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely
Budapest II., Margit krt. 64/B fszt. 6.

Platóni nevelés egykor és ma
2012. november 15. csütörtök, 18.30

Ariadné fonala kiállítás
2012. november 15. csütörtök, 18.30

Bővebben


beszélgetés a Hunyadiban

EGER

Filozófiai kalandpark

2012. november 15. csütörtök, 18.30
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.
Bővebben

Kalandparkban csúszó kisfiú

Az Ariadné fonala kiállítás megnyitója
2012. november 16. péntek, 16.30 Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Kossuth Lajos u. 16.
Bővebben

GYŐR
Az Új Akropolisz győri központja, Babits Mihály utca 16.

Szókratésszal az igazságosság nyomában
2012. november 22. csütörtök, 18.00
Bővebben

Lépj kapcsolatba másokkal és önmagaddal!
2012. november 22. csütörtök, 19.30
Bővebben

Kommunikációs kurzus

Válasszunk magunknak csillagot!
2012. november 23. péntek, 18.00
Bővebben

Filozófia – nevetve
2012. november 23. péntek, 19.30
Bővebben


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz utca 1.

A barlangmítosz
2012. november 15. csütörtök, 18.30

A filozófia ezeregy éjszakája
2012. november 15. csütörtök, 19.30
Nappali Bár, Király u. 23–25.
Bővebben

Platóni szerelem régen és ma
2012. november 15. csütörtök, 20.30
Bővebben

Találkozás Platónnal A filozófia világnapja alkalmából
2012. november 29. csütörtök
Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Radnics utca 6.
Bővebben

Platón-Leonardo az Athéni iskolán


SZEGED
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a

Humor – a lélek szaunája
2012. november 15. csütörtök, 18.00
Bővebben

Meg lehet-e szeretni a változást?
2012. november 15. csütörtök, 19.30
Bővebben

Alkímia – az önátalakítás művészete
2012. november 16. péntek, 18.00
Bővebben

A változás formái a természetben
2012. november 16. péntek, 19.30
Bővebben

apró virágok üvegcsében

SZÉKESFEHÉRVÁR
Museum Café, Megyeház utca 17.

Az Ariadné fonala kiállítás megnyitója
2012. november 15. csütörtök, 18.00

Szókratész védőbeszéde – részletek
2012. november 15. csütörtök, 18.30

A filozófia cselekedni tanít, nem beszélni
2012. november 15. csütörtök, 20.00
Bővebben

Ariadné a labirintusban

Az Új Akropolisz székesfehérvári központja, Megyeház utca 22/a

Az ember aki fákat ültetett
2012. november 23. péntek, 18.00

Hogyan válj az emberiség egyik szerény jótevőjévé?
2012. november 23. péntek, 19.30
Bővebben


Jonathan Livingston, a sirály
2012. november 30. péntek, 18.00

A szellemi ébredés filozófiai útja és lépései
2012. november 30. péntek, 19.30
Bővebben

TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Tanuljunk tanulni!
Három részes szeminárium
2012. november 7. szerda, 18.30
További alkalmak: nov. 14., nov. 21. Bővebben

Mesék szárnyán a Föld körül – Írország
Gyerekprogram
2012. november 18. vasárnap, 10.00
Bővebben

Szophia filmklub – Soha többé háborút!
2012. november 24. szombat, 16.00
Bővebben

Lelki széljárások
Festményelemzés
2012. december 2. vasárnap, 16.00
Szépművészeti Múzeum, spanyol gyűjtemény
Bővebben

Acira:Allegoria


BUDAPEST – Hunyadi kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b fszt. 6.

Meglepetésfilm a Szophia filmklubban
2012. november 11. vasárnap, 16.00
Bővebben

Régizenei est
2012. november 18. vasárnap, 19.00
Bővebben

Női archetípusok
2012. december 1. szombat, 18.00
Bővebben

A múzsa és a nő


GYŐR

Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. utca 16.

Lépj kapcsolatba másokkal és önmagaddal (2. alkalom)
kétrészes kommunikációs kurzus gyakorlatokkal és humoros jelenetekkel
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Karrier Iroda, Liszt Ferenc utca 42.
2012. november 13. kedd, 17.00
Bővebben

Zenekuckó
Gyerekprogram
2012. november 18. vasárnap, 10.00
Bővebben

Játékos gyermekprogram

Filofotó – Fotózásszeminárium, avagy lencsén át a bölcsességig
2012. november 24. szombat, 14.00
Bővebben



 

Connor megmentett!

Utcai angyaldísz egy ház oldalábanFurcsa jelenségre figyelhettek fel a budapesti autósok és metrózók október közepén. Egy 18. századi ruhába öltözött figura járta a várost csuklyával a fején, és ahol tudott, segített. Ha meglátta, hogy egy parkolóőr valakinek az autójára „mikuláscsomagot” rakott, azonnal vett egy parkolójegyet, és egy névjegy társaságában odatette a szélvédőre. Amikor pedig valakinek nem volt jegye a buszon vagy a metrón, akkor adott neki. Vagyis kimentette, kisegítette a pórul járt budapestieket.

A fickó tevékenysége természetesen felkeltette az internetes közönség figyelmét is, néhány napig záporoztak azok a bejegyzések a facebookon, amelyekben köszönetet mondott valaki, hogy a titokzatos figura – vagy ahogy magát nevezte, Connor – megmentette. Meg is indult a találgatás, hogy ki lehet az ismeretlen jótevő, aki egy manapság szinte elfeledett gesztust gyakorol, vagyis jótéteményéért nem kér semmit cserébe.

Hamarosan kiderült, hogy reklámfogásról volt szó. Egy számítógépes játékot népszerűsítettek ezen a módon. Szokatlan és olcsó, de sokak szívét megdobogtatta. Tekintsünk el egy kicsit attól, hogy mi volt az akció célja, hiszen a jótéteménynek semmi köze nem volt az áruhoz. Aki nem tudta, hogy reklám, az is boldogan fogadta, és aki tudott róla, az sem neheztelt.

Vajon miért vált Connor ilyen népszerűvé? Miért hálálkodtak az emberek újságban, rádióban, az interneten? Valószínűleg szinte mindenki hosszan tudná sorolni az okokat. Megritkultak az önkéntes jótétemények, gyengül a szolidaritás, erősebben magukba zárkóznak az emberek, kevés figyelem jut egymás gondjára-bajára, hisz mindenkinek megvan a magáé. Lehet, hogy kihalófélben van ez a magatartásforma, de mégsem tűnt el. A többség nem reklámból cselekszik jót, hanem mert belső késztetést érez rá. Nem kap reklámot, ha viszonzatlanul segítünk egy ismeretlennek, akinek örömet okoz, és ki tudja, talán ösztönzést kap arra, hogy legközelebb ő tegyen jót valakivel. Mert a jótétemények nem fogynak el azzal, ha „kiadunk egyet a kezünk közül”. Szárba szökkennek mások szívében, mosolyra és barátságos szemkontaktusra találnak, és ha többen is gyakoroljuk, boldogabb, bizakodóbb életminőség születhet belőle.

Ez pedig igazán megérdemel egy kis reklámot.

Rusznák György


Filozófia mint életmód

„Hallottátok, hogy az élet sötétség, és ti fáradalmatokban visszhangozzátok, amit a megfáradtak mondottak. És én azt mondom, az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet. Ha pedig szeretettel dolgoztok, önmagatokat összefűzitek önmagatokkal, egymással és Istennel.”
(Khalil Gibran)



Aki még a halált is legyőzi:
a halhatatlanságra vágyó királyfi


Amikor éjjel álmodunk, tudunk repülni, vízen járni, más nyelven folyékonyan beszélni és halhatatlanok vagyunk. Nem lehet bennünket elpusztítani, száz halálon is tovább álmodjuk magunkat. Amikor viszont ébren vagyunk, elfelejtjük ezt a végtelen szabadságot, és megannyi nehézséget, gátat kell leküzdenünk, hogy az álombéli önmagunkhoz hasonlóan olykor-olykor mindenre képesnek érezzük magunkat.

Az életnek ezek a percei a varázsmesék világára emlékeztetnek, ahol a hősök a halhatatlanság elnyeréséért harcolnak. Számos próbát állnak ki, még az alvilágot is átszelik, hogy végül önmagukra találjanak. A halhatatlanságra vágyó királyfi című magyar népmesében a királyfi először felfedezi képességeit, majd fokozatosan megtanulja őket irányítani, alkalmazni. Ezek az addig rejtett erők szimbolikusan kapcsolatba hozhatók a természetet felépítő elemekkel: föld, víz, levegő, tűz. A királyfi elnyeri a halhatatlanságot, de csak azután, hogy teljesíti az elemek próbáit. A halhatatlan lélekről szóló tanítások között ez a mese kivételesnek mondható: megmutatja, milyen út vezet hozzá, vagyis felkészíti a lelket a megszabadulás útjára.

A vasbocskor próbája – a föld

királyfi lovon, rajzA királyfi fiatal és dúsgazdag, de mégis szomorú, mert nem akar meghalni. Ezzel az elkerülhetetlen jövővel az emberek többsége nem törődik, neki azonban lehetetlen ugyanúgy folytatnia az életét, ahogy eddig tette, ezért elhatározza, hogy megkeresi a halál elleni orvosságot. Elindul, hogy utánajárjon, létezik-e a halhatatlanság országa. Szülei igyekeznek lebeszélni a köztudottan lehetetlen vállalkozásról. Minden józan megfontolással dacolnia kell, hiszen olyasmire vállalkozik, ami új és veszélyes, de ő tántoríthatatlan. Készíttet magának három pár vasbocskort, és nekivág az útnak. A vasbocskor a királyfi kitartásának a szimbóluma, és az anyagé, amely a legsúlyosabb ugyan, de a legszilárdabb is egyben.

Rövidesen elérkezik egy égig érő hegyhez, felhúzza a nehéz vasbocskort, ami annyira esztelen dolog, mintha azt várnánk, hogy egy súlyos test magától repülni tudjon, de ő elindul benne fölfelé. Félúton, amikor már éppen elkezd elbizonytalanodni az elhatározásában, álmában megjelenik egy ősz öregember, egy rejtélyes szereplő a varázsmesékben, aki akkor támogatja a hősöket, amikor leginkább szükségük van rá. A varázslatos jótevő megjelenése általában azt jelzi, hogy új ciklus kezdődik vagy a hős fontos fordulóponthoz érkezett.

A rézpatkó próbája – a víz

A királyfi a hegytetőn találkozik egy óriással, aki egy átok miatt kénytelen a hegyet elhordani, és amíg hatalmas, templomtetőnyi lapátjával el nem hányja, addig nem halhat meg. Az óriás olyan nagy, mint a hegy, amelyet elhordani készül. De nagyok az eszközei is, amelyekkel hatékonyan tud dolgozni. Szimbolikusan az óriás minden múltbéli erőfeszítésünket és a korábban megtanultakat képviseli. A víz próbáját tehát nem lehet egy csapásra teljesíteni, csak szorgalmas, türelmes munkálkodással.

Ha a királyfi beállna hozzá, vele együtt élhetne ezer évig, de neki ez nem elég. Azzal, hogy a királyfi lemond erről a lehetőségről és továbbmegy, elnyeri a varázslatos rézpatkót. Fontos részlet, hogy a királyfi nem két lehetőség közül választ, vagyis az ezer év ígérete és a varázslatos rézpatkó között, hanem a jutalom reménye nélkül képes lemondani az ezer évről. Az ajándékba kapott rézpatkóval olyan gyorsan haladhat, ahogy csak akar. Felköti, és rövidesen egy fekete országba ér.

A gyűrű próbája – a levegő

Itt a palota színaranyból és gyémántból épült, de kívül mindent éjfekete posztó borít. A palotában él egy királylány, akit arra kárhoztattak, hogy amíg a palotát megtöltő sok varrótűt el nem koptatja, nem halhat meg. A királylányt is elátkozták, akárcsak az óriást. Neki sokkal több idő, kétezer év jutott arra, hogy megtanulja a leckét. A királylány a vágyak, az érzelmek feletti uralom és az önzetlen szeretet próbáját testesíti meg. A királylány egyre csak unszolja a hőst, hogy maradjon nála, és akkor kétezer évig élhet. A királyfi azonban nem elégszik meg kétezer évnyi élettel, ellenáll a kényelem csábításának, és továbbindul.

A királylánytól ajándékba kap egy gyűrűt, amely minden kívánságát teljesíti. Ez a hatalom gyűrűje, amely szinte mindent lehetővé tesz. Olyan eszközt kapott, amellyel a kénye-kedve szerint át tudná alakítani a rajta kívül álló dolgokat, hogy elérje a célját.

Az életvíz próbája – a tűz

királyfi úton a királylány felé, rajzRövidesen lát egy levegőben lebegő palotát, odarepülne a rézpatkó segítségével, de valamiféle erős szél mindig visszafújja. Ekkor a gyűrű segítségével aranyhidat kér a földtől a palota kapujáig, és abba kapaszkodva küzdi fel magát a szél ellenében. Ott három sárkány és három oroszlán támad rá. Kívánságára kard terem a kezében, azzal vagdalkozik, hiába vágja azonban le egy fejét a fenevadaknak, új nő a helyébe. Mindent megtett, de a végén teljesen kimerül: a karja megroggyan, s a kardját leereszti. Ellenáll a gyűrűvel szerzett hatalom kísértésének: nem kér többet, mint ami feltétlen szükséges. Hiszen kívánhatná, hogy pusztuljanak el a rátámadó sárkányok, de csak a kardot kérte, amellyel becsületesen megküzdhet ellenük. Átmegy a próbán, hiszen még az ellenségeit sem sérti fölöslegesen, megmutatja, hogy a szeretete már nem önző, mint a királylányé, aki csak önmagára gondolt. Már képes életet adni a szeretetével. Ekkor parancsolja vissza a szörnyeket a palota úrnője, aki a halhatatlanságot őrzi. A fenevadaknak csak az képes parancsolni, aki a végső okok tudója, és az elme erejével össze tudja kapcsolni az okokat az okozatokkal.

A királyfi eztán vígan él a halhatatlanság országában, egy idő elteltével azonban mégis hazavágyódik. Útravalóul életvizet kap. A visszaút nem kevésbé veszélyes, mint az odaút volt, mivel a halhatatlanság országából a halál birodalmába visszatérve ugyanazok a törvények vonatkoznak rá is, mint a többi halandóra. Az egyetlen különbség az, hogy ő a saját akaratából tér vissza, és azzal a küldetéssel, hogy segítsen a többieken. A helyzete hasonlít ahhoz az emberéhez, aki Platón barlangmítoszában elhagyja a barlang sötétjét, a nap fényére érkezik, majd újra visszatér, hogy megossza tudását a többiekkel.

Hazatérve egészen más világot talál, megkeresi apja sírját, és éppen fel akarná őt éleszteni, amikor rátalál a Halál. Magával vinné, azonban a királyfi nem hagyja magát, dulakodik vele, és visszamenekül a halhatatlanság palotájába. A lábát még éppen elkapja a Halál, és húzná vissza, a halhatatlanság királynője pedig közben húzza befelé. Végül megegyeznek abban, hogy a királynő feldobja a fiút a csillagokig, és ha a palotán belül esik le, az övé lesz, ha kívül, akkor a Halálé. A királyfi a palotán belülre érkezik vissza, ezért a Halál örökre elkotródik.

A lélek halhatatlanságáról szóló tanítások ugyanazok, mégis különböző szimbólumok és cselekedetek mögé vannak rejtve, amelyek – ha mesés formában is – ébresztőek lehetnek minden elfogulatlan kutatónak, aki szeretné jobban megérteni és a hétköznapokban is meglátni az emberi lelket irányító törvényeket.

Apáti János



Filozófiai kvíz


Októberi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. d, 4. b
Köszönjük a megfejtéseket!

Novemberi feladványunk a lélekről szól:

1. Platón Phaidrosz című párbeszédében az emberi lelket egy fogathoz hasonlította. Hogyan nézhetett ki ez a „lélekfogat”?
a) Két ló húzta fogat. Az egyik ló fegyelmezett és felfelé emelné a lelket, a másik zabolátlan és minduntalan lefelé húzná.
b) Sok ló húzta díszes kocsi, amelyben bolondok pöffeszkednek. A bölcs azonban gyalog jár.
c) Könnyű harci szekér, amely elé minél több lovat fogunk be, annál hamarabb elérjük a célunkat.
d) Platón ezzel a tanával az aszkétizmusra buzdította tanítványait: azt mondta, hogy a léleknek az élvezetekért rajongó részét igába kell hajtani.

2. Az ókori Egyiptomban szokás volt, hogy bizonyos ünnepi lakomákon egyszer csak behoztak egy fából faragott szobrot. A szobor úgy volt megfaragva és megfestve, mint egy holttest. Vajon mi célt szolgált?
a) Ez egy próbatétel volt: az nyert, aki magában tudta tartani, amit megevett.
b) Egyiptomban a síremlék díszessége mutatta tulajdonosa vagyonos voltát. A szarkofágot azért hozták be, hogy a házigazda már életében elnyerje a vendégsereg elismerését.
c) A test mulandóságára emlékeztette a résztvevőket és arra, hogy keressék az életük értelmét.
d) Arra emlékeztetett, hogy ki kell élvezni az életet, mert egyszer mi is meg fogunk halni. Az egyiptomiakat gyakran vádolták túlzott életörömmel.

3. A pszichológia görög szó, jelentése a psziché, azaz a lélek tudománya. De mit jelentett eredetileg a psziché szó?
a) Az ember halhatatlan Lelkét. De mivel úgy tartották, hogy a halhatatlanról tilos beszélni, ezért nem sokáig fejlődött a pszichológia tudománya.
b) Az elfojtásokat, szenvedélyeket és frusztrációkat. Ezeket az ókorban „démonoknak” tartották, és az akkori pszichológia is főként ördögűzéshez hasonló tevékenységekből állt.
c) A változástól tartó, élvezetkereső lélekrészt hívták pszichének, amely könnyen depresszióba esik, ha nem kapja meg, amit akar. Ebből aztán mindenféle pszichés problémák lesznek.
d) Az emberi lélek „földi” részét, a gondolatok és érzések világát. Ezeknek a tisztítására és irányítására számos módszerük volt, bár a pszichológia szót nem használták.

4. Platón szerint „a filozófia felkészülés a halálra”. Mit jelent ez?
a) A filozófusnak mindenre alaposan fel kell készülnie, így a halálra is. Ezt vallotta Seneca is, aki minden eshetőségre felkészülve tizenhárom különböző sírverset költött magának.
b) A filozófusnak igyekeznie kell fiatalon meghalnia, hogy minél előbb visszatérhessen az Ideák Világába.
c) A filozófus a szellemi gyakorlatai során mindennap gyakorolja az eltávolodást a testtől és egyáltalán az anyagi világtól. A halál sem jelent mást.
d) Platón Az állam című művében a birodalmat filozófusharcosok őrzik, akik nem félik a halált: róluk szól ez a mondás.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a helytállásról

„A fa a földben sietség nélkül, de szüntelenül, egy pillanatra sem megállva növekszik, miközben rugalmasan félrehajlik az akadályok elől. A nemes ember is ugyanilyen szilárd jellemében: egy pillanatra sem áll le, hogy haladását szüneteltesse.”
(Ji King)

„Minden helyzet, amelyben nemes ügyért küzdünk, segít legyőzni saját korlátainkat és a helytállás tüzében megedzi a lelkünket.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A fizikai erő sohasem tud tartósan ellenállni a lelkierő hatásának.”
(Franklin Delano Roosevelt)

„A helytállás például abban mutatkozik meg, hogy mosolygunk, akkor is, ha nem viszonozzák. Hogy nem másokat hibáztatunk saját hibáink miatt, hanem vállaljuk magunkat és nap mint nap jobbá válunk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A helytállás egyszerűen abból áll, hogy tetteinkben képesek vagyunk megmutatni a szívünkben rejlő jóságot és nemességet. És mindezt a megfelelő időben.”
(Jorge Angel Livraga)

„Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.”
(Richard Bach)

„Légy tüzes, mint a nemes paripa az ostorcsapás alatt. Hittel, erénnyel és erővel, elmélyült figyelemmel és belátással, bölcsességgel és helyes cselekvéssel legyőzöd a sors csapásait.”
(Buddha)

„Ha az Isten adott terhet, vállat is ad hozzá.”
(zsidó közmondás)

„A tanulás elhanyagolása megjelenhet többféle, egyformán hibás érvben: »nincs időm«, »nem vagyok alkalmas erre«, »már nem tudok változni«. Így nem lehet tovább növekedni, pedig a helytállás megköveteli a személyiség állandó fejlesztését.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Ki kell tartanunk, és állandó erőfeszítéssel kell magunkat erősíteni mindaddig, míg szilárd erkölcsi magatartás lesz abból, ami csak jóindulat volt.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Ha már elkezdtünk cselekedni, akkor többet ér akárhogyan is, de befejezni, amit elkezdtünk, mint gyáván visszavonulni. Az egyik valódi tapasztalatot ad, a másik félelmet és csalódottságot szül.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Kettőzött kötelesség, hogy ki-ki lelkiismeretesen betöltse helyét s abból ki ne kalandozzék.”
(Széchenyi István)

„Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, később harcolnak ellened, majd győzöl.”
(Mahatma Gandhi)

„A kényelemszeretet lakájként kezdi és főúrként végzi.”
(Khalil Gibran)

„Ne dicsekedj, és ne beszélj állandóan arról, amit csinálsz. Legyél természetes. Dolgozz keményen. Teljes önátadással. Majd meglátod, hogyan tűnik el gondjaid zöme, és vágyaid akarattá válnak.”
(Jorge Angel Livraga)

„Sokan azért veszítik el fénylő helytállásukat, mert azokat figyelik, akik különböző okok miatt kedvetlenül és lagymatagon cselekszenek. Mindeközben pozitív példákat is láthatnak, és inkább azokat kellene követniük, akik szilárdan helytállnak.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Csak azok fejlődnek, akik szüntelenül gyakorolnak.”
(Ueshiba Morihei)

„Amikor minden mozog, minden változik, amikor a dolgok két-háromnaponta változtatják színüket, a helytállás stabilitást követel. Meg kell tanulnunk szilárdan önmagunkra támaszkodni.”
(Delia Steinberg Guzmán)



Ajánljuk

Reménysugarak a rengetegben – Eredményhirdetések A filozófia napján

Novemberben két nap különbséggel kerül sor annak a két művészeti pályázatnak az eredményhirdetésére, amelyet a szépség, a jóság és az igazságosság jegyében hirdettünk meg nyár elején – a díjakat A filozófia napjához kapcsolódó programsorozatunk alatt adjuk át azoknak az amatőr fényképészeknek és tollforgatóknak, akik a zsűri véleménye szerint pályamunkájukkal a leginkább rámutattak az áhított reménysugarakra korunk rengetegében.

„Mentsük meg a reményt!” című pályázataink díjátadására szeretettel várunk mindenkit, aki alkotóként vagy befogadóként a művészet segítségével szívesen rugaszkodik el világunk válságos valóságának talajáról, hogy örök erények nyomába eredjen. Idén hirdettük meg először fotópályázatunkat, és hívtuk vizuális találkozóra mindazokat, akik a jelennek példát mutató, az utókornak pedig megörökíteni érdemes pillanatokat kaptak lencsevégre, és e fényemlékeiket retusálás nélkül is bátran megmérettették. Közétettük a 30 továbbjutott alkotást, és a pályázat weboldalán már elindult a közönségszavazás is. Célegyenesbe fordult novella- és esszéíró-pályázatunk értékelése is, és már október vége óta pörög a számláló az írórangadó honlapján, hiszen bárki leteheti a voksát – a középdöntőbe jutott legjobb 30 pályamű közül  – a szívéhez legközelebb álló írásra.

Örömteli, hogy sok-sok, összesen 272 fotó és 211 történet, novella és esszé érkezett, hiszen ez azt jelenti, hogy sokunknak fontos a remény. Számos írás mutatott rá korunk válságára, az emberség háttérbe szorulására és az emberiség küszködésére. A jó helyezéshez egyik megmérettetésen sem volt elegendő a puszta tényfeltárás, a helyzetelemzés vagy a szép formavilág, a kiváló vizualitás vagy a tehetséges írói véna. Reménysugarat kerestünk. Ezért külön öröm, hogy a pályázók nemcsak felhívták a figyelmet a szociális, morális és talán önismeretbéli hiányosságokra, hanem értékkereső szemmel és értékteremtő képzelőerővel kiutat is mutattak: reményt mentettek.

Minden kedves régi és új hírlevélolvasónkat szeretettel várjuk a fotópályázatunk kiállításmegnyitójára, és lélekemelő perceket kívánunk a honlapon olvasható pályamunkákhoz! Találkozzunk az eredményhirdetésen, A filozófia világnapján!

Az Új Akropolisz fotópályázata – eredményhirdetés: 2012. november 15. csütörtök, 18.00
Részletek>>

Az Új Akropolisz novella- és esszéíró pályázata – eredményhirdetés: 2012. november 17. 14.00
Részletek>>

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009