2017. február – Átalakító idő

 


 
Ha Te változol, minden változik
Kattanj rá a filozófiára!

EGER
2017. február 6. hétfő, 18.30
További alkalmak: febr. 13., 20.

BUDAPEST
2017. február 20. hétfő, 18.30
További alkalmak: febr. 27., márc. 6.

Filozófiai kurzus plakát
 
 
BUDAPEST

Főnix Kultúrműhely
Budapest VIII., Rigó utca 6–8.

Férfi archetípusok: az uralkodó Zeusz
2017. február 11. szombat, 16.00

A Mahábharata, India hőseposza
2017. február 12. vasárnap, 13.00

Ár ellen – az emberért
2017. február 18. szombat, 16.00

Mesedélután – Jégország királya
2017. február 25. szombat, 16.00

További budapesti programjaink
 

 
EGER
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Értelem és intuíció – Fedezd fel és használd egyszerre a jobb és a bal agyféltekéd erőit!
2017. február 25. szombat, 14.00

További egri programjaink
 
 
GYŐR

FILO-Pont, Kálóczy tér 15.

Kultúrházak éjjel-nappal 2017
2017. február 11. szombat, 16.00

A szellem és gondolat szabadságának napja
2017. február 17. péntek, 18.00

FILO-Filmklub
Tizenkét dühös ember

2017. február 18. szombat, 16.30

További győri programjaink
 

 
PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
János u. 6.

Café Szókratész – Az együttműködés próbája
2017. február 7. kedd, 18.30
Szabadkikötő, Király utca 64.

További pécsi programjaink
 

 
SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

Szegedi programjaink

 
SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Csend-labor színházi workshop
2017. február 18. szombat, 9.00

További székesfehérvári programjaink
 

   

 

Az idő

hosszú záridős fotóAz idő… ez a furcsa dimenzió, amelyből nem törhetünk ki, számtalan kifejeződést talál, és mivel ennyire gazdag, egyszerre élhetünk a foglyaként és érezhetjük magunkat jól is benne.

Sokféleképpen mérhető az idő, és az, amelyet óraszerkezeteink mérnek, csupán az egyik fajtája. A szívünk, az értelmünk és a szellemünk annyira eltérő módon észleli az időt, hogy úgy tűnhet, mintha más-más dimenzióban mozognánk.

Természetesen léteznek rövidebb és hosszabb időszakok: az egyik alatt elintézzük a hétköznapi, sürgős dolgainkat, a másik alatt pedig jelentős tetteket vihetünk véghez, amelyek a jövőnket érintik.

A rövidebb idő folyását számlálják óráink, és testünk fokozatos elhasználódása is ezt mutatja. A hosszabb idő azonban nemhogy nem őrli fel, hanem inkább gazdagítja a lelket, és összekapcsolja az örökkévalóság ideájával.

Melyik időben érdemes élnünk? Tekintve az emberi lehetőségek széles skáláját, mindegyikben, de úgy, hogy megtaláljuk a helyes arányt a kifejeződési szintek között.

Időnket minden egyes nap tettekre válthatjuk, és tettekre is kell váltanunk. Minden egyes nap szembesülünk kisebb-nagyobb nehézségekkel, amelyeket meg kell oldanunk, vagy legalábbis hozzá kell látnunk. Minden egyes nap szerzünk új és megőrizni érdemes tapasztalatokat. Minden egyes nap kicsit tovább növekedhetünk az órák és percek adta szűk határok között.

De a valódi emberi cselekvés mégsem érhet véget ezzel, sőt még csak el sem kezdődik. Túl a hétköznapi terveken és beteljesítésükön, az embernek, mint halhatatlan létezőnek, hosszú távú célokat is ki kell tűznie maga elé, amelyek éppen ezért sokáig kitartó szuszt igényelnek.

Több időre van szükségünk, nagyobb elszántságra álmaink valóra váltásához, több jövőbe vetett bizalomra, amelyet ha még nem is látunk, legbelsőbb és legfinomabb érzékeinkkel mégis megsejthetünk.

Az egyik fajta idő nem zárja ki a másikat. A hétköznapi látókör nem zárja ki a végtelen megpillantását, hiszen az embert együttesen alkotják objektív és metafizikai összetevők. Ezek mindegyikének megvan a saját ideje, sajátos cselekvési módja, máshogyan jut eredményre és másképpen tud várni. A rövidebb időben való várakozás neve türelem, a hosszabb időben való várakozást pedig hitnek hívják.

Mint ahogyan teljesen természetesnek tartjuk, hogy egyes növények hosszabb idő alatt fejlődnek ki másoknál, ugyanígy vannak olyan emberi törekvések is, amelyek néhány nap alatt kisarjadnak, mások pedig csak évek múltán borulnak virágba, néha annyi év után, hogy nem is ugyanaz az ember örül majd a gyümölcsének. De mit számít ez?

Ha valóban tudatában vagyunk halhatatlanságunknak, akkor az álmok – amelyek jóllehet csak a távoli jövőben válhatnak valóra – ugyanúgy magukon fogják viselni kezünk munkáját. És az embereket, akik szüretelik munkánk gyümölcsét, egy fejlődő emberiség összetéveszthetetlen kisugárzása jellemzi majd, és a testvériség mindvégig köztük fog élni a percekben és az évszázadokban mérhető időben egyaránt.

 
Delia Steinberg Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

 


E havi számunkban:

 

Árnyékhősök Életed története két agyfélteke
Ár ellen – az emberért Emlékszem, milyen lesz Értelem és intuíció


torna bajnokság
 
Ár ellen – az emberért

A szellem és gondolat szabadságának napja

„Merre tart a világ?” – kérdezzük gyakran, miközben hol csodálattal, hol rémülten szemléljük korunk sebesen változó forgatagát. Keressük a helyünket egy olyan korban, ahol szinte minden információ csupán képernyőkoppintásra van, a biztos tudáshoz azonban ennél mégis sokkal több kell. Próbáljuk megvetni a lábunk egy világban, ahol megszűntek a távolságok, de a közelségek is, és úgy tűnik, hogy hiába válthatunk szót bárkivel másodpercek alatt, mégsem lett könnyebb szót értenünk egymással.

Egy évszázada még azt hittük, a tudomány fejlődésével a világról és önmagunkról is egyre több mindent megtudhatunk. Azt reméltük, az új, kifinomult tudás nyomán olyan korszak köszönt be, amelyben nincs több éhezés, okafogyottá válnak a háborúk, és létrejöhet a politika, a pszichológia vagy például az oktatás egzakt módszertana, amely életformánk és értékrendünk alapját adhatja.

Ám a tapasztalatok azt mutatják: nincs olyan rendszer, amely garantáltan igazságosabb, jobb hellyé tehetné a világot. De ugyancsak igaz, hogy olyan rendszer sincs, amelyet a jó emberek ne tehetnének (és tettek volna már eddig is) igazságosabbá, jobbá, élhetőbbé. Az ember a változás kulcsa.

Megvan bennünk minden, ami ahhoz kell, hogy a gépiesség és a csordaszellem diktálta szokások helyett harmonikus, élettel teli rendezettséget teremtsünk önmagunkban és magunk körül is. Ebben segít a filozófia, és ebben segít a tudomány, a művészet, a vallás és az együttélés minden formája, ha arra használjuk őket, hogy emeljük velük a közösséget, az emberiséget. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Ennek felvillantására teszünk kísérletet közösen február 18-án, a Főnix Kultúrműhelyben Jorge Ángel Livraga Ár ellen evezve című könyvének rendhagyó, interaktív könyvbemutatóján.

 
Klebercz Orsolya

Emlékszem, milyen lesz

Ted Chiang: Életed története – Novellaajánló

Életed történeteHa valaki megkérdezné, hogy mennyire lehet izgalmas egy nyelvészprofesszor élete, az emberek túlnyomó többsége valószínűleg azt válaszolná: semennyire. Azonban mi van akkor, ha a Föld bolygónak egy messzi-messzi galaxisból érkeznek látogatói, és az ismeretlen lények csak recsegni, ropogni és gurgulázni tudnak? Az idegen űrhajók megjelenésekor Louise Banks, a nyelvészet tudósa tanszéki értekezlet helyett egy intergalaktikus kommunikációra tett gigantikus kísérlet kellős közepén találja magát. Fizikus társával együtt egy speciális tükör segítségével próbálják felvenni a beszélgetés fonalát a tükör túlsó felén helyet foglaló „Huhogóval” és „Prüszkölővel”, a heptapodoknak elkeresztelt jövevényekkel, hogy feltárják jöttük indítékait, és azt: kik is ők valójában.

Ezzel kezdetét veszi a tudósnő utazása a logogrammákkal és szemogrammákkal kirakott sárga köves úton a hordószerű, hétvégtagú vendégek titkának megfejtése felé, amely során lassan egy, az emberiségétől teljesen eltérő belső világ és tudatállapot képe dereng fel. Ennek a belső utazásnak a leírása az Életed története, a kevésbé termékeny, azonban számos irodalmi díjjal kitüntetett amerikai sci-fi író, Ted Chiang novellája, amely egy nyolc rövid írást magába foglaló kötet (Életed története és más novellák, Agave Könyvek, 2016.) méltán leghíresebb darabja. (Ismertségét különösen annak köszönheti, hogy a téma Hollywoodot is megihlette, Denis Villeneuve Érkezés címmel forgatott belőle filmet 2016-ban.)

A történet narrátora maga a főhős. Az elbeszélés két szálon fut: az egyiken nyomon követhetjük a heptapodok gondolatvilágának feltérképezését beszédükön, de sokkal inkább különleges írásukon keresztül, a másik szál pedig az asszony életébe enged intim betekintést: a lányának címezve, jövő időben mutatja be családjuk történetének legjelentősebb pillanatait, amelyek sokszor egybecsengenek a heptapodokkal végzett munkával és tapasztalatokkal. Megmutatkozik, hogy ember és ember, szülő és (különösen kamasz) gyermeke között is lehetnek olykor akkora különbségek, mintha egy másik naprendszerből érkezett lénnyel kellene kommunikálni.

A szerző a professzornő kutatásain és elmélkedésein keresztül felkészülten és precízen vezeti be a laikus olvasót a rejtély megértéséhez szükséges nyelvtudományi és fizikai ismeretek világába, hogy aztán könnyed mozdulattal és biztos kézzel kiragadja a hétköznapi emberi gondolkodás sarokköveiként szolgáló paradigmák keretei közül oda, ahol megváltoznak az élet legfontosabb törvényszerűségei.

Louise Banks felnéz a heptapodok nehezen megfejthető írásképeiből, és olyan kérdések merülnek fel benne, mint „Lehet-e látni a jövőt?”, „Ha igen, mi történik a szabad akarattal?”, „Mi van akkor, ha a jövő ismerete nem kevesek kiváltsága, hanem az általános tudatállapot része?”. Chiang engedi olvasóját a lényeges filozófiai kérdésekre koncentrálni, írásában csak annak van helye, ami a mondanivaló kibontakozását segíti. Takarékosan bánik a szereplőkkel, leírásokkal, érzelmi ábrázolásokkal; a novella letisztult, ha nem is annyira, mint egy szoftver-felhasználási útmutató (a szerző polgári foglalkozása ugyanis számítástechnikai műszaki író), de nagyjából, mint egy áramvonalas csillagközi űrhajó.

A heptapodok végül, ahogyan jönnek, úgy el is mennek, különösebb magyarázat nélkül, de a levegőben továbbra is kérdések lebegnek, szellősen, tág teret adva az olvasónak a továbbgondolásra: leszállhat-e valaha az emberiség a tér és idő keresztjéről, elemelkedhet-e a linearitás talajáról? Akit egy kicsit is foglalkoztat a fenti kérdés, annak az Életed története emlékezetes olvasmányélmény marad.

 
Bodonovits Regina


Új Akropolisz a világban

F
i
l
o
z
ó
f
i
a

Előadás JungrólA személyiség – Jung szerint (Bulgária)

A bolgár Új Akropoliszban a svájci filozófus és pszichoterapeutáról, Carl Gustav Jungról tartott előadás iránt akkora érdeklődés volt – elsősorban a fiatalok körében –, hogy végül meg kellett ismételni. Az emberi személyiség és a lélek rejtélyét kutató előadáson izgalmas vita alakult ki arról, hogy hogyan válhat az ember Egyénné.

 

K
u
l
t
ú
r
a

Bali előadásBali művészete és varázsa (Lengyelország)

A varsói Új Akropolisz a város néprajzi múzeumába szervezett interaktív programot, amely a balinéz kultúra rejtélyeibe kalauzolta el a látogatókat. A résztvevők ceremoniális tárgyakon, a Bhagavad-gíta és a Rámájana népszerű eposzainak jelenetein és a balinéz emberek népi alkotásain keresztül ismerkedhettek ezzel a távoli világgal.

 

Ö
n
k
é
n
t
e
s
s
é
g

Honduras orvosi kezelésOrvosi és fogászati kezelések (Honduras)

A tegucigalpai Új Akropolisz orvosi-fogorvosi csapatot szervezett, hogy közel száz idős embert vizsgáljanak meg a Nueva Suyapa-i szerény körülmények között élő kolónián. A szükséges orvosi kezelések mellett gyógyszereket és higiéniai termékeket is szétosztottak a telep lakói között, akiket az önkéntesek ezen kívül művészeti programokba is bevontak.

 

További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
 
Ajánló

Értelem és intuíció
Fedezd fel és használd egyszerre a jobb és a bal agyféltekéd erőit!


Agyunk két agyféltekére oszlik, amelyek eltérő módon vesznek részt a mentális és érzelmi életünkben: a bal agyfélteke például inkább racionális, a jobb pedig intuitív. Ideális esetben az agy egységes egészként funkcionál, a bal és a jobb agyféltekés működésmód egyformán erős és kiegészítik egymást. Gyakran azonban az egyik „oldalt” szívesebben használjuk, egyik-másik képességünk fejletlenebb, ráadásul a két agyfélteke között sokszor akadozik a kapcsolat, ezért csak korlátozottan férünk hozzá az erőikhez: így „féloldalasan” tanulunk, gondolkodunk, kommunikálunk, alakítjuk és éljük az életünket.

A szeminárium során megismerjük és magunkban is felfedezhetjük a két agyféltekéhez kapcsolódó képességeket. A tanfolyam gyakorlatai segítik a bal és a jobb oldal erőinek felszínre hozását és összekapcsolását, ami fontos ahhoz, hogy teljesebben lássuk az életünk helyzeteit, és hogy a céljaink eléréséhez minden képességünket összhangban és egyszerre használhassuk.

Ajánljuk mindenkinek:
• aki érzi, hogy többre lenne képes, de nem találja hozzá a „kulcsot”
• aki szeretne jobban tanulni, írni, vizsgázni
• aki alkotómunkát végez
• aki emberekkel foglalkozik, aki tanít, nevel, kommunikál
• aki túlságosan „fej” ember, és szeretne oldottabban élni
• aki túlságosan „szív” ember, és szeretne logikusabb döntéseket hozni
• aki néha „fej”, néha „szív” ember, de egyszerre szeretne lenni mindkettő
• aki szeretné jobban megérteni és akár javítani saját mentális és érzelmi működését.

További részletek itt.

 


Nyomtatható formátum letöltése.
A korábbi számok között itt böngészhetsz.
Kérjük, küldj üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevételed van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2017

Ha nem kérsz több hírlevelet, azt a [url:leiratkozás]leiratkozás[/url:leiratkozás] linken jelezheted.