KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
Connor megmentett! Filozófia mint életmód „Hallottátok, hogy az élet sötétség, és ti fáradalmatokban visszhangozzátok, amit a megfáradtak mondottak. És én azt mondom, az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet. Ha pedig szeretettel dolgoztok, önmagatokat összefűzitek önmagatokkal, egymással és Istennel.”
(Khalil Gibran)
Aki még a halált is legyőzi: a halhatatlanságra vágyó királyfi Amikor éjjel álmodunk, tudunk repülni, vízen járni, más nyelven folyékonyan beszélni és halhatatlanok vagyunk. Nem lehet bennünket elpusztítani, száz halálon is tovább álmodjuk magunkat. Amikor viszont ébren vagyunk, elfelejtjük ezt a végtelen szabadságot, és megannyi nehézséget, gátat kell leküzdenünk, hogy az álombéli önmagunkhoz hasonlóan olykor-olykor mindenre képesnek érezzük magunkat. Az életnek ezek a percei a varázsmesék világára emlékeztetnek, ahol a hősök a halhatatlanság elnyeréséért harcolnak. Számos próbát állnak ki, még az alvilágot is átszelik, hogy végül önmagukra találjanak. A halhatatlanságra vágyó királyfi című magyar népmesében a királyfi először felfedezi képességeit, majd fokozatosan megtanulja őket irányítani, alkalmazni. Ezek az addig rejtett erők szimbolikusan kapcsolatba hozhatók a természetet felépítő elemekkel: föld, víz, levegő, tűz. A királyfi elnyeri a halhatatlanságot, de csak azután, hogy teljesíti az elemek próbáit. A halhatatlan lélekről szóló tanítások között ez a mese kivételesnek mondható: megmutatja, milyen út vezet hozzá, vagyis felkészíti a lelket a megszabadulás útjára. A vasbocskor próbája – a föld A királyfi fiatal és dúsgazdag, de mégis szomorú, mert nem akar meghalni. Ezzel az elkerülhetetlen jövővel az emberek többsége nem törődik, neki azonban lehetetlen ugyanúgy folytatnia az életét, ahogy eddig tette, ezért elhatározza, hogy megkeresi a halál elleni orvosságot. Elindul, hogy utánajárjon, létezik-e a halhatatlanság országa. Szülei igyekeznek lebeszélni a köztudottan lehetetlen vállalkozásról. Minden józan megfontolással dacolnia kell, hiszen olyasmire vállalkozik, ami új és veszélyes, de ő tántoríthatatlan. Készíttet magának három pár vasbocskort, és nekivág az útnak. A vasbocskor a királyfi kitartásának a szimbóluma, és az anyagé, amely a legsúlyosabb ugyan, de a legszilárdabb is egyben. Rövidesen elérkezik egy égig érő hegyhez, felhúzza a nehéz vasbocskort, ami annyira esztelen dolog, mintha azt várnánk, hogy egy súlyos test magától repülni tudjon, de ő elindul benne fölfelé. Félúton, amikor már éppen elkezd elbizonytalanodni az elhatározásában, álmában megjelenik egy ősz öregember, egy rejtélyes szereplő a varázsmesékben, aki akkor támogatja a hősöket, amikor leginkább szükségük van rá. A varázslatos jótevő megjelenése általában azt jelzi, hogy új ciklus kezdődik vagy a hős fontos fordulóponthoz érkezett. A rézpatkó próbája – a víz A királyfi a hegytetőn találkozik egy óriással, aki egy átok miatt kénytelen a hegyet elhordani, és amíg hatalmas, templomtetőnyi lapátjával el nem hányja, addig nem halhat meg. Az óriás olyan nagy, mint a hegy, amelyet elhordani készül. De nagyok az eszközei is, amelyekkel hatékonyan tud dolgozni. Szimbolikusan az óriás minden múltbéli erőfeszítésünket és a korábban megtanultakat képviseli. A víz próbáját tehát nem lehet egy csapásra teljesíteni, csak szorgalmas, türelmes munkálkodással. Ha a királyfi beállna hozzá, vele együtt élhetne ezer évig, de neki ez nem elég. Azzal, hogy a királyfi lemond erről a lehetőségről és továbbmegy, elnyeri a varázslatos rézpatkót. Fontos részlet, hogy a királyfi nem két lehetőség közül választ, vagyis az ezer év ígérete és a varázslatos rézpatkó között, hanem a jutalom reménye nélkül képes lemondani az ezer évről. Az ajándékba kapott rézpatkóval olyan gyorsan haladhat, ahogy csak akar. Felköti, és rövidesen egy fekete országba ér. A gyűrű próbája – a levegő Itt a palota színaranyból és gyémántból épült, de kívül mindent éjfekete posztó borít. A palotában él egy királylány, akit arra kárhoztattak, hogy amíg a palotát megtöltő sok varrótűt el nem koptatja, nem halhat meg. A királylányt is elátkozták, akárcsak az óriást. Neki sokkal több idő, kétezer év jutott arra, hogy megtanulja a leckét. A királylány a vágyak, az érzelmek feletti uralom és az önzetlen szeretet próbáját testesíti meg. A királylány egyre csak unszolja a hőst, hogy maradjon nála, és akkor kétezer évig élhet. A királyfi azonban nem elégszik meg kétezer évnyi élettel, ellenáll a kényelem csábításának, és továbbindul. A királylánytól ajándékba kap egy gyűrűt, amely minden kívánságát teljesíti. Ez a hatalom gyűrűje, amely szinte mindent lehetővé tesz. Olyan eszközt kapott, amellyel a kénye-kedve szerint át tudná alakítani a rajta kívül álló dolgokat, hogy elérje a célját. Az életvíz próbája – a tűz Rövidesen lát egy levegőben lebegő palotát, odarepülne a rézpatkó segítségével, de valamiféle erős szél mindig visszafújja. Ekkor a gyűrű segítségével aranyhidat kér a földtől a palota kapujáig, és abba kapaszkodva küzdi fel magát a szél ellenében. Ott három sárkány és három oroszlán támad rá. Kívánságára kard terem a kezében, azzal vagdalkozik, hiába vágja azonban le egy fejét a fenevadaknak, új nő a helyébe. Mindent megtett, de a végén teljesen kimerül: a karja megroggyan, s a kardját leereszti. Ellenáll a gyűrűvel szerzett hatalom kísértésének: nem kér többet, mint ami feltétlen szükséges. Hiszen kívánhatná, hogy pusztuljanak el a rátámadó sárkányok, de csak a kardot kérte, amellyel becsületesen megküzdhet ellenük. Átmegy a próbán, hiszen még az ellenségeit sem sérti fölöslegesen, megmutatja, hogy a szeretete már nem önző, mint a királylányé, aki csak önmagára gondolt. Már képes életet adni a szeretetével. Ekkor parancsolja vissza a szörnyeket a palota úrnője, aki a halhatatlanságot őrzi. A fenevadaknak csak az képes parancsolni, aki a végső okok tudója, és az elme erejével össze tudja kapcsolni az okokat az okozatokkal. A királyfi eztán vígan él a halhatatlanság országában, egy idő elteltével azonban mégis hazavágyódik. Útravalóul életvizet kap. A visszaút nem kevésbé veszélyes, mint az odaút volt, mivel a halhatatlanság országából a halál birodalmába visszatérve ugyanazok a törvények vonatkoznak rá is, mint a többi halandóra. Az egyetlen különbség az, hogy ő a saját akaratából tér vissza, és azzal a küldetéssel, hogy segítsen a többieken. A helyzete hasonlít ahhoz az emberéhez, aki Platón barlangmítoszában elhagyja a barlang sötétjét, a nap fényére érkezik, majd újra visszatér, hogy megossza tudását a többiekkel. Hazatérve egészen más világot talál, megkeresi apja sírját, és éppen fel akarná őt éleszteni, amikor rátalál a Halál. Magával vinné, azonban a királyfi nem hagyja magát, dulakodik vele, és visszamenekül a halhatatlanság palotájába. A lábát még éppen elkapja a Halál, és húzná vissza, a halhatatlanság királynője pedig közben húzza befelé. Végül megegyeznek abban, hogy a királynő feldobja a fiút a csillagokig, és ha a palotán belül esik le, az övé lesz, ha kívül, akkor a Halálé. A királyfi a palotán belülre érkezik vissza, ezért a Halál örökre elkotródik. A lélek halhatatlanságáról szóló tanítások ugyanazok, mégis különböző szimbólumok és cselekedetek mögé vannak rejtve, amelyek – ha mesés formában is – ébresztőek lehetnek minden elfogulatlan kutatónak, aki szeretné jobban megérteni és a hétköznapokban is meglátni az emberi lelket irányító törvényeket. Apáti János Filozófiai kvíz Októberi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. d, 4. b Köszönjük a megfejtéseket! Novemberi feladványunk a lélekről szól: 1. Platón Phaidrosz című párbeszédében az emberi lelket egy fogathoz hasonlította. Hogyan nézhetett ki ez a „lélekfogat”? a) Két ló húzta fogat. Az egyik ló fegyelmezett és felfelé emelné a lelket, a másik zabolátlan és minduntalan lefelé húzná. b) Sok ló húzta díszes kocsi, amelyben bolondok pöffeszkednek. A bölcs azonban gyalog jár. c) Könnyű harci szekér, amely elé minél több lovat fogunk be, annál hamarabb elérjük a célunkat. d) Platón ezzel a tanával az aszkétizmusra buzdította tanítványait: azt mondta, hogy a léleknek az élvezetekért rajongó részét igába kell hajtani. 2. Az ókori Egyiptomban szokás volt, hogy bizonyos ünnepi lakomákon egyszer csak behoztak egy fából faragott szobrot. A szobor úgy volt megfaragva és megfestve, mint egy holttest. Vajon mi célt szolgált? a) Ez egy próbatétel volt: az nyert, aki magában tudta tartani, amit megevett. b) Egyiptomban a síremlék díszessége mutatta tulajdonosa vagyonos voltát. A szarkofágot azért hozták be, hogy a házigazda már életében elnyerje a vendégsereg elismerését. c) A test mulandóságára emlékeztette a résztvevőket és arra, hogy keressék az életük értelmét. d) Arra emlékeztetett, hogy ki kell élvezni az életet, mert egyszer mi is meg fogunk halni. Az egyiptomiakat gyakran vádolták túlzott életörömmel. 3. A pszichológia görög szó, jelentése a psziché, azaz a lélek tudománya. De mit jelentett eredetileg a psziché szó? a) Az ember halhatatlan Lelkét. De mivel úgy tartották, hogy a halhatatlanról tilos beszélni, ezért nem sokáig fejlődött a pszichológia tudománya. b) Az elfojtásokat, szenvedélyeket és frusztrációkat. Ezeket az ókorban „démonoknak” tartották, és az akkori pszichológia is főként ördögűzéshez hasonló tevékenységekből állt. c) A változástól tartó, élvezetkereső lélekrészt hívták pszichének, amely könnyen depresszióba esik, ha nem kapja meg, amit akar. Ebből aztán mindenféle pszichés problémák lesznek. d) Az emberi lélek „földi” részét, a gondolatok és érzések világát. Ezeknek a tisztítására és irányítására számos módszerük volt, bár a pszichológia szót nem használták. 4. Platón szerint „a filozófia felkészülés a halálra”. Mit jelent ez? a) A filozófusnak mindenre alaposan fel kell készülnie, így a halálra is. Ezt vallotta Seneca is, aki minden eshetőségre felkészülve tizenhárom különböző sírverset költött magának. b) A filozófusnak igyekeznie kell fiatalon meghalnia, hogy minél előbb visszatérhessen az Ideák Világába. c) A filozófus a szellemi gyakorlatai során mindennap gyakorolja az eltávolodást a testtől és egyáltalán az anyagi világtól. A halál sem jelent mást. d) Platón Az állam című művében a birodalmat filozófusharcosok őrzik, akik nem félik a halált: róluk szól ez a mondás. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Ajánljuk Reménysugarak a rengetegben – Eredményhirdetések A filozófia napján Novemberben két nap különbséggel kerül sor annak a két művészeti pályázatnak az eredményhirdetésére, amelyet a szépség, a jóság és az igazságosság jegyében hirdettünk meg nyár elején – a díjakat A filozófia napjához kapcsolódó programsorozatunk alatt adjuk át azoknak az amatőr fényképészeknek és tollforgatóknak, akik a zsűri véleménye szerint pályamunkájukkal a leginkább rámutattak az áhított reménysugarakra korunk rengetegében. „Mentsük meg a reményt!” című pályázataink díjátadására szeretettel várunk mindenkit, aki alkotóként vagy befogadóként a művészet segítségével szívesen rugaszkodik el világunk válságos valóságának talajáról, hogy örök erények nyomába eredjen. Idén hirdettük meg először fotópályázatunkat, és hívtuk vizuális találkozóra mindazokat, akik a jelennek példát mutató, az utókornak pedig megörökíteni érdemes pillanatokat kaptak lencsevégre, és e fényemlékeiket retusálás nélkül is bátran megmérettették. Közétettük a 30 továbbjutott alkotást, és a pályázat weboldalán már elindult a közönségszavazás is. Célegyenesbe fordult novella- és esszéíró-pályázatunk értékelése is, és már október vége óta pörög a számláló az írórangadó honlapján, hiszen bárki leteheti a voksát – a középdöntőbe jutott legjobb 30 pályamű közül – a szívéhez legközelebb álló írásra. Örömteli, hogy sok-sok, összesen 272 fotó és 211 történet, novella és esszé érkezett, hiszen ez azt jelenti, hogy sokunknak fontos a remény. Számos írás mutatott rá korunk válságára, az emberség háttérbe szorulására és az emberiség küszködésére. A jó helyezéshez egyik megmérettetésen sem volt elegendő a puszta tényfeltárás, a helyzetelemzés vagy a szép formavilág, a kiváló vizualitás vagy a tehetséges írói véna. Reménysugarat kerestünk. Ezért külön öröm, hogy a pályázók nemcsak felhívták a figyelmet a szociális, morális és talán önismeretbéli hiányosságokra, hanem értékkereső szemmel és értékteremtő képzelőerővel kiutat is mutattak: reményt mentettek. Minden kedves régi és új hírlevélolvasónkat szeretettel várjuk a fotópályázatunk kiállításmegnyitójára, és lélekemelő perceket kívánunk a honlapon olvasható pályamunkákhoz! Találkozzunk az eredményhirdetésen, A filozófia világnapján! Az Új Akropolisz fotópályázata – eredményhirdetés: 2012. november 15. csütörtök, 18.00 Részletek>> Az Új Akropolisz novella- és esszéíró pályázata – eredményhirdetés: 2012. november 17. 14.00 Részletek>>
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|