Női-férfi archetípusok

A Filo-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának befejező alkalmán a Sült, zöld paradicsom című film kapcsán arról folyt a szó, hogyan tapasztalhatjuk meg a barátságban és a szoros emberi kapcsolatokban egymás segítését, bátorítását.

Örök, akárcsak az a cselekvő erőt hordozó női archetípus, amely a címben szereplő idézet szerzőjének, Coco Chanelnek az életét szemlélve tetten érhető. A FILO-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának harmadik alkalmán az Athéné-archetípusról beszélgettünk a divattervezőnő életét megelevenítő mozi kapcsán.

„Szeressen, szeressen és szeressen”. Így felel a Piaf című film egyik kulcspontján a főszereplő arra a kérdésre, hogy milyen tanácsot adna egy nőnek, egy fiatal lánynak és gyereknek. A hamisítatlan Aphrodité-válasz az egyik oka, amiért az Édith Piaf sanzonénekesnő életét feldolgozó mű apropóján került reflektorfénybe az Aphrodité archetípus a FILO-Film Női archetípusok a filmvásznon sorozatának második alkalmán.

A (szó legjobb értelmében vett) anya gondozza, óvja, táplálja, támogatja, bölcs tanácsaival segíti gyermekét. De vajon van-e minden anyának gyermeke? Kell-e gyermek ahhoz, hogy a nő anyává váljon? Az anyai archetípus erejéről, megnyilvánulási formáiról szólt 2015. szeptember 16-án az Új Akropolisz Főnix Kultúrműhelyében A Nagy Anya – teremtés és halhatatlanság női módra című, gyakorlatokkal tarkított előadás.

A pszichológia szemszögéből nézve az archetípusok bennünk rejlő ősi hajtóerők. Ha megismerjük és megértjük őket, közelebb juthatunk saját magunk megismeréséhez is, az önismeret hatalmával élve pedig képesek leszünk tudatosan megnyilvánítani ezeket az erőket hétköznapjainkban. Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola férfi archetípusokról szóló előadássorozatának 2015. április 25-i alkalmán két olyan istenség jellemzőiről esett szó Rusznák György és Kovács Balázs felvezetésében, akiket csaknem lehetetlen hosszú távon egyetlen dologgal lekötni, hiszen mentális és lelki erejük nemcsak határtalan, hanem folyamatosan mozgásban is van.

A közönséget Gustav Holst Mars című szerzeménye fogadta az előadáson, ahol a római isten mellett számtalan más nép hadistenéről is beszélt Papp Tibor. A harci indulónak is beillő zeneművet egy kivetített idézet tette még beszédesebbé: „Csupán a gyávaság fogadja el a csapást, mit elkerülni még hatalma van”. Miután a zene elhalkult, a – többségében férfiakból álló – közönség megtudhatta, hogy az előadás napját, március 19-ét, Mars szent ünnepét az ókori Rómában a fegyverek és szántóeszközök megtisztításának szentelték. Bár az est mottója – „Csak az jöjjön, aki bírja!” – kecsegtetett izgalmakkal, a jelenlévő 25-30 férfi ekkor még nem sejtette, hogy a nap végén maga is fegyvert ragadhat majd.

Két istent ismerhetett meg a mitológia, a történelem, a képek, a filmek és a tánc szemszögéből, aki részt vett Bernát Ottilia és Rusznák György 2015. február 28-i előadásán a Főnix Kultúrműhelyben. A Héphaisztoszról (vagy Vulcanusról) és Aphroditéről (Venusról) szóló szemináriumon az archetípuskutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogyan fedezhetjük fel magunkban a szépségnek, harmóniának, alkotásnak és művészetnek ezt a két védnökét, és mit tehetünk, hogy árnyoldalukat egyre kevesebbé, jó oldalukat pedig egyre inkább kihozhassuk magunkból mindennapjainkban.

„A nő annyiféle arcot ölthet, akár a kaleidoszkóp kristályai, amelyek ezernyi, folyton változó formát mutatnak.” Ezekkel a szavakkal kezdi A nő, istennők leánya című könyvét Laura Winckler francia filozófusnő. 2014. november 29-én, az Új Akropolisz Kiadó gondozásában frissen megjelent kötet bemutatóján Bernát Ottilia, Nagy Ildikó és Boldizsár Ildikó azt kutatták a jelenlevőkkel, hogyan ismerhető meg négy görög istennő – Aphrodité, Athéné, Démétér és Héra – alakján keresztül ez a sokféleség.

Előadás a férfi archetípusokról a Főnix Kultúrműhelyben Napjaink isteni férfiúi címmel tartott előadást november 15-én Rusznák György történész az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Rigó utcai központjában. Az előadáson az ismert férfitípusokon keresztül nyertek mélyebb betekintést a görög mitológiába a hallgatók, és az ókor isteni jellemei révén önmaguk jellemvonásait láthatták kikristályosodni. A férfi archetípusok megismerése egy ösvénye lehet az önismeret rögös útjának, sőt, a szimbolikus gondolkodással az egyéni különbségekből közösségi erényeket kovácsolhatunk.

Az elmúlt évtizedek felgyorsult életritmusa, az ellentét a rohanó hétköznapok és az otthoni béke megteremtésének igénye között új kihívások elé állítják a férfiakat, nőket egyaránt. Hogy ezeknek a komplex elvárásoknak megfeleljünk, hasonlóan összetett jellemvonásokkal szeretnénk felvértezni magunkat. Minden nő szeretne gyönyörű és intelligens lenni, egyszerre összeszedett, ügyes szervező, de független és tettrekész is, akinek az otthoni teendők sem okoznak nehézséget. Úgy tűnik, mintha egy egészen új nőkép lenne kialakulóban. Vagy mégsem új?