Férfi archetípusok: az uralkodó Zeusz

Esemény típus
Előadás
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Bár mindenki egy külön világ, ha mélyebbre ásunk a lélek birodalmába, észrevehetünk bizonyos törvényszerűségeket és erőket, amik meghatározzák az élethez való alapvető viszonyulásunkat. Rusznák György történész a dominánsan az erősebbik nem tagjaiban jelen lévő hét ősi hajtóerőről, férfi archetípusokról és köztük is az uralkodásra született Zeusz-típusról tartott előadást 2017. február 11-én az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyében.
„A görög mitológia isteneihez kapcsolt hét személyiségformáló »ősminta« mindenkiben jelen van, de különböző arányban. Annak megfelelően, hogy melyik a legmeghatározóbb, más-más dolgok foglalkoztatják az adott embert, mások az erősségei és gyengeségei” – mondta el bevezetőjében az előadó. A közönség egy rövid teszt kitöltésével rögvest maga is felfedezhette, hogy a kérdésekben megfogalmazott élethelyzetekre adott reakciói alapján melyik férfi-archetípus(ok) a rá legjellemzőbb(ek).

Ezután a résztvevők néhány szóban megismerkedhettek Dionüszosz lelkesítő, Hermész csalafinta, Héphaisztosz csendesen kreatív, Apollón harmóniára törekvő, Árész tüzes és Orpheusz lélekmélyét kutató erejével.

Végül megérkeztünk az előadás főszereplőjéhez, a Zeusz-típusú férfihoz, aki a görög főisten elveit és jellemzőit eleveníti meg. Azét az istenét, aki az ókori ábrázolásokon egy sasnak, a hatalom és bölcsesség madarának a társaságában az Ég uraként trónol és képes mindent megsemmisíteni a kezéből lesújtó villám erejével, ami hajlíthatatlan akaratának szimbóluma.

Keresztapák és Bástya elvtársak

Nagy kihívás ezt a bölcsességet elérni, és az erős akaratot helyes mederbe terelni. Ezért a hétköznapokban a Zeusz erejét magában hordozó ember számára gyakran elsődlegessé válik, hogy ő lehessen a domináns, a főnök valahol. Az élet színpadán nem elégszik meg alá vagy mellérendelt szerepekkel és azért küzd, hogy biztosítsa hatalmát és felségterületét, állandóan gyarapítsa „birtokát”. Eltökélt harcában jó szolgálatot tesz kiváló szervezőképessége és a hibákat, hiányosságokat azonnal kiszúró lényeglátása. Szinte bármit képes elintézni, ha akarja és pláne, ha azt „alattvalói” megfelelő tiszteletadással kérik. Akárcsak a bejátszott filmrészletekben megjelenő időnként zord, erőszakosságot, máskor atyai leereszkedő gondoskodást sugárzó Keresztapa környezetét rettegésben tartó karaktere.

Bár általában az erőseket szereti és a gyengeséget megveti, ha magához hasonló, erős személyiséget észlel a közelében, akkor kétféle módon reagálhat. Lehet, hogy rögtön szerepet oszt neki, hogy a felépített rendszert együtt gyarapítsák, máskor egy hatalomátvételtől tartva likvidálhatja a lehetséges vetélytársakat. Így idővel csak gyenge „talpnyalói” maradnak körötte, ahogyan a rossz példaként megemlített Nero császár is járt. A Hitler utolsó napjait feldolgozó film bejátszott részletében pedig a habzó szájjal katonáival ordítozó diktátort láthattuk, aki képes volt a végsőkig hangoztatni tökéletességét, és alárendeltjei hibájának betudni bukását.

De vajon tudják-e ezek az isteni archetípust csak torzan visszatükröző hatalmaskodók, hogy mi is az igazság? Vagy a vásznon megjelenő Bástya elvtárshoz hasonlóan álszerénységgel még ömaguknak is azzal magyarázzák tetteiket, hogy ők sohasem magukra gondolnak, hanem mindig a rájuk bízott javak gyarapítását tartják szem előtt?

Amíg figyelmüket a külvilágban megélt hatalmi harcok és a felszínes kapcsolataik kötik le, az embereket leginkább csak bábként használják és mozgatják. Ilyenkor a szemükben mindenki – beosztott, kolléga, szerető, feleség, gyerek – „kelléknek” tűnhet, aki az ő fényüket emeli. A jóléttel és gazdagsággal kecsegtető élet illúziója elkápráztatja őket, pedig ha fel mernék tenni azt az őszinte kérdést, hogy hogyan is érzik magukat valójában, akkor meglátnák, hogy bajban vannak. Mert az elvakultság és mohóság mély és vérző sebeket ejt rajtuk is, mint ahogyan a Halászkirály legendájának dúsgazdag királya is belebetegedett öncélú életébe.

Az isteni erő ragyogása

Ha azonban ezeken az árnyakon az ember felül tud emelkedni, a zeuszi erő segít, hogy igazán megközelítse az ideális vezető eszméjét, aki tudja és éli az igazságot és szem előtt tartja, hogy mindenkinek jó legyen. Legyen szó családról, vállalatról vagy akár birodalmakról, egy jó vezető keze alatt a közösség összes tagja azt érezheti, hogy érdemes oda tartozni.

Az előadó pozitív példaként említette Julius Caesar gesztusát, aki még a legyőzött ellenfeleinek is nemeslelkűen békejobbot nyújtott. Egy hozzánk közelebbi példakép a magyar foci egyik leghíresebb csapatkapitánya, Puskás Öcsi, aki a pályán elszánt harcot folytatott, de a meccsek után ellenfeleit is nagylelkűen meghívta egy sörre. Emellett határozott fellépésének köszönhetően rengeteg mindent el tudott intézni csapatának, az emberek hallgattak rá és szerették.

Ehhez azonban az kell, hogy Zeusz földi képviselő felvegyék a kapcsolatot saját belső, mély érzéseikkel. Akkor megnyílhat az út szívük egyik legnemesebb érzelme, a szeretet felé, aminek segítségével az addig erőszakba és igazságtalan tettekbe torkolló akaratosság valódi, teremtő akaraterővé változhat. Ha ezt a jó, igaz és szép dolgok szolgálatába állítják, akkor egy igazságos és harmonikus család, közösség vagy akár civilizáció megteremtőivé és „tengely embereivé” válhatnak. Ezt testesíti meg az utolsó bejátszásban, Mozart Varázsfuvolájában látott Sarastro, aki ideális Zeuszként már megszerezte az önmaga feletti uralmat, bölcs vezető, a beavatott, Égi és a hétköznapi, Földi világot összekötő nagy betűs Ember.


Udvardi Veronika