Antik görög kultúra

Az ókorban három olyan módszer volt, amihez az egyén vagy a közösség betegség esetén fordulhatott: az orvoslás, a mágia és a vallás. Aszklépiosz gyógyító kultuszában mindhárom jelen volt.
 

November 17-én Budapesten

 

Mit kell tudnunk magunkról ahhoz, hogy elmondhassuk: ismerjük magunkat? Platón és Szophoklész szerint többet annál, mint hogy mit kedvelünk, s mit nem, vagy hogy milyen szokásaink vannak. Az önismerethez tudnunk kell, honnan jövünk és merre tartunk. Tudnunk kell helyesen válaszolni a Szfinx kérdésére.

November 16-án Budapesten

 

Az ember, aki nem tudja kicsoda, honnan jött és merre tart, bajba sodorhatja magát döntéseivel, az élethelyzetekre adott reakcióival. Ez történt Szophoklész Oidipuszával és Alkibiadésszel is, a híres-hírhedt görög hadvezérrel. Ez megtörténhet bármelyik kor emberével és velünk is, ha nem tudjuk kik, mik vagyunk emberként általában.

Április 17-én

 

Labirintus, bikafejű, embertestű szörny, és egy bátor ifjú, bárddal a kezében... Thészeusz története slamköntösbe bújtatva éled újra, hogy rávilágítson: a társadalmi szerepvállalás kortól és világrendtől függetlenül toplistás fontosságú kérdés.

Szeptember 11-én Budapesten

Az előadásra regisztrálni a regisztracio[kukac]ujakropolisz.hu címen lehetséges.

Tettrekészség, alaposság, kitartás… - vannak-e olyan helyzetek, ahol szükséged lenne rájuk?

Minden év novemberének 3. csütörtöke az Unesco nemzetközi naptárában is a Filozófia világnapja! Ebből az alkalomból közelítjük meg  Héraklész próbáit filozófiai nézőpontból, s reméljük a gondolatok tettekre válthatók a látogatóknak is.

November 19-én 17:00-tól Egerben

Apollón, a görög isten archetípusáról tartott előadást Rusznák György történész az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtéren 2019. március 6-án. Az előadásából kiderült, hogyan lehet bánni az isteni lantos földi képviselőivel, mit lehet bennük szeretni, és mit lenne érdemes átalakítaniuk magukban.

Képzeljünk el egy színházat, ahonnan az előadás végén más emberként távozunk, mint ahogy érkeztünk. Egy olyan színházat, ahol a „játék” a lelket ébresztő mágikus eszköz, amely észrevétlenül tanít, ahogy a színen látottak összekapcsolódnak saját életünk kérdéseivel.

Szemináriumunkon az ókori görög és a középkori japán nószínház tanulmányozása során párhuzamot vonunk a tragédiák szerkezete és a természet törvényei között.

Trója neve hallatán sokaknak bizonyára a nemrég elkészült, nálunk is nagy sikerrel játszott amerikai film jut az eszébe, amelyet Wolfgang Petersen rendezett. Azonban talán már kevesebben emlékeznek a mű hátterét és alapját jelentő Iliászra, az ókori görögség nagyhatású mítoszfeldolgozására, és annak szerzőjére, Homéroszra. Egy budapesti előadás nyomába eredt e majd háromezer éves eposznak és a benne foglalt tanításoknak. Az előadóval beszélgettünk.

A görög misztériumszínház a szórakoztatás mellett az élet sorskérdéseit állította a cselekmény középpontjába. Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogy saját magunk, vagy éppen őseink múltbéli tettei hogyan befolyásolják jelenünket és jövőnket. A görög színház nézőterén ülő közönség a mitológiai témájú darabok történetein keresztül a saját útkereséséhez is útmutatást kapott.