Giordano Bruno

A gondolat és szellem szabadsága tény, hiszen ki írhatná elő bárki számára is, hogy min gondolkodjon?! De mit is jelent szabadnak lenni és mit jelent a szabadságot megélni? Beszélhetünk-e a gondolat szabadságáról, ha nem társul hozzá szólásszabadság? Össze lehet-e egyeztetni sok milliárd ember törekvéseit, lehet-e egyformán szabad mindenki, vagy ez óhatatlanul csak kevesek kiváltsága?

Február 16-án pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

Giordano Bruno kora óta sokat változott világunk és ahogyan a világot szemléljük. A szabad sajtó, a szabad véleménynyilvánítás, a vallási és lelkiismereti szabadság forradalma javarészt felszámolta a máglyákat és a tiltólistákat, és néhány évtizeddel ezelőtt a közvélemény még megegyezett abban, hogy a jövő, amely felé haladunk, a szabadság, a tudás és az emberi jogok kora lesz.

A szellem és gondolat szabadságának napján most a Lélek megszabadulásának platóni tanításait foglaljuk össze. „Szóma széma”, azaz a test börtön, a Lélek börtöne, tanítja Platón. De hogyan szabadulhat fel még életünkben, milyen szerepet játszik ebben a nevelés, az erkölcs és a plátói szerelem?

Február 15-én 20:00 órától Székesfehérvárott

A reneszánsz mintakép, Giordano Bruno inspirálta beszélgetésünkön együtt keressük, hogy vajon mi minden áll mindennapi együttműködésünk útjába, és hogyan léphetünk előrébb a közösségalkotásban.

Kiállítás többek között Giordano Bruno, Marcus Aurelius, H.P. Blavatsky, Konfuciusz és Platon életéről, munkásságáról bemutatásával. Ne csak nézz, játssz is!

Kiállítás többek között Giordano Bruno, Marcus Aurelius, H.P. Blavatsky, Konfuciusz és Platon életéről, munkásságáról bemutatásával. Ne csak nézz, játssz is!

Kiállítás többek között Giordano Bruno, Marcus Aurelius, H.P. Blavatsky, Konfucius és Platón életéről, munkásságáról bemutatásával. Ne csak nézz, játssz is!

előadás Giordano Bruno halálának évfordulóján Ki ne szeretné jobban megismerni önmagát, levetni régóta cipelt hibáit? Hogyan válhatunk olyan emberré, amilyennek egyszer már megálmodtuk magunkat? Ez a felfedezőút jelenik meg Giordano Bruno „A diadalmas fenevad” című művében, amelyről az Új Akropolisz Filozófiai Iskolában hallhatott előadást a közönség A szellem és gondolat szabadságának napján.

Mitől válnak Bruno nézetei számunkra olyannyira aktuálissá? Ennek elsősorban két oka van: először is elmondhatjuk, hogy ma is egy Brunóéhoz hasonló, átalakuló korszakban élünk. Akkoriban, a 16. század végén az emberek a reneszánsz végét és az ellenreformációt élték át. Galilei (1564–1642) megfogalmazta a szabadesés törvényeit (1602), felfedezte a Jupiter holdjait és elősegítette a kopernikuszi világkép diadalát. A szellemi átalakulás korszaka volt tehát – akárcsak ma.