21. század

Versengés vagy együttműködés

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

Új korszak, régi tudomány

Sokszor hallhattuk és olvashattuk már, hogy a technika korában élünk, és sosem felejtik el kiemelni az ezzel járó összes előnyt sem. A folyamatok szabályozottak; az elektronizálás kiterjed az élet minden területére; a gépek mindenütt felváltják az emberi munkát; az elektronikus kommunikáció lerövidíti a távolságot és az időt. Csaknem elértük a várva-várt mennyországot, ahol temérdek szabad időnk marad mindennap és egy héten több napot nem kell majd munkába járni/és egy héten még több szabadnapunk lesz…

A Lélek ébredése a 21. század hajnalán – előadás és beszélgetés

Kezdete
2016.09.16. 18:00
Helyszín
Kairosz Kultúrműhely, Székesfehérvár, Megyeház u. 22/A
Ma már egyre több szerző ír arról, hogy a 21. század emberének, a ma felnövő fiataloknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amilyenekkel az ismert történelem során még nem találkoztunk, az ismert, kipróbált megoldások már nem célravezetők.

Minek tanulni, ha a Google a barátunk?

Manapság, ha szükségünk van egy információra, ha kíváncsiak vagyunk, mi történik a világban, csak felcsapjuk a laptopot vagy előkapjuk a telefont és már pötyögjük is be a megfelelő keresőszót vagy híroldal nevét. Eli Pariser 2011-es TED előadásában azonban érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: mindenki, aki elsősorban az internet segítségével tájékozódik a világ folyásáról, „szűrőbuborékban” él.

Mit kapsz a lelkedért?

A mai elméleti tudomány szingularitásnak nevezi azt a – feltevése szerint a következő évtizedekben várható – jelenséget, hogy az MI megjelenésével az emberi fejlődés robbanásszerűen felgyorsul, és életünket gyökeresen megváltoztatják az új felfedezések. Átadjuk az irányítást a találmányaink nyújtotta kényelemért cserébe, halálos betegségeket küzdünk le, és génmanipulációs kísérletek eredményeként kétszáz évig élhetünk. Ennek köszönhetően kevesebbet kell dolgoznunk, és karnyújtásnyira leszünk a teljes biztonság és jólét elérésétől.

Kilépés Paradoxiából?

Ha egyszer majd a jövőben elnevezik korunkat, nem lenne meglepő, ha a Paradoxia fantázianevet kapná. Fejlettnek nevezett társadalmainkban nagyobb anyagi bőségben élhetünk, mint valaha egy uralkodó, mégis, mennyi a panasz és az elégedetlenség a mindennapjainkban.

2012 – Világvége vagy világra szóló hisztéria?

Tűzeső elől menekülő lakókocsi,  két összeomló felhőkarcoló között átsuhanó repülőgép,  a tengerben elmerülő város – ilyen és ehhez hasonló látványelemek szerepelnek a novemberben mozikba kerülő 2012 című film előzetesében, amelyet a Holnapután, valamint A Függetlenség Napja alkotásait is jegyző Roland Emmerich német producer rendezett.

Genetikailag módosított haszonnövények

Ami tény, az tény: több mint hatmilliárd ember él a Földön. Egyre súlyosabb kérdéssé válik, hogy hogyan tudunk mindenki számára elegendő élelmiszert termelni. És mivel a művelhető földek mennyisége korlátozott, ezért ez már csak a nagyipari mezőgazdaság eszközeivel sikerülhet. Gépesített termelés, műtrágyázás, növényvédő szerek, kártevőirtók... és ha ezek a módszerek már nem elegendőek, a következő lépést a génmódosított növények jelentik. Vagy mégsem?

Mentsétek meg a reményt!

Korunk kihívásai Konrad Lorenz gondolatai alapján

Korunk kihívásai – Konrad Lorenz gondolatai alapján Konrad Lorenz az a fajta tudós volt, aki felismeréseit a megfigyeléseinek köszönhette. Vizsgálódási módszere több szempontból filozófiainak tekinthető: a természet iránti szeretet indította kutatásra, szemlélődött, összehasonlított, gondolkodott és következtetéseket vont le. Belső kötelességének tartotta, hogy átadja tudását és azt is, hogy szót emeljen, sőt konkrét lépéseket tegyen annak védelmében, amit értékesnek tart.