Grúsz Róbert

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

Ismerd meg önmagad! – tanácsolja a közismert felirat Delphoi jósdájában, amely a filozófiai út kiindulópontjává vált. Minden ismert módszer alapja a valódi önismeret, hiszen csak az nevezheti magát szellemi embernek, aki felfedezi saját rejtett világát. Valódi megismerésre viszont csak akkor számíthatunk, ha képesek vagyunk önmagunkat, a sorsunkat, a tetteinket, a motivációinkat és a szándékainkat objektíven vizsgálni. Pontosan úgy, ahogyan egy mikroszkóptól is azt várjuk, hogy a dolgokat pontosan és teljes részletességgel tegye láthatóvá.

A gyakorlati filozófia az ember minden szintjét érinti, bár tény, hogy ma sokan úgy értelmezik a klasszikus tanokat, hogy a filozófiai út kizárja az érzelmeket. Pedig mi sem áll távolabb a filozófiától! Plótinosz például, az újplatonikus iskola alapítója, vagy Giordano Bruno reneszánsz kori filozófus is kiemeli, hogy a léleknek két szárnyra van szüksége, hogy a szellemi dimenziókba emelkedjen, ezek pedig a magasztos gondolatok és nemes érzelmek szárnyai. Így tehát a filozófiai úton az érzelmek ugyanolyan fontosak, mint a gondolatok és a cselekvés. 

A filozófia szellemi gyakorlatairól szóló sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szellemi egy gyakorlat, és milyen emberképre építenek a filozófia hagyományos gyakorlatai. Fontos kiemelnünk, hogy eszerint a megközelítés szerint az, amit el szeretnénk érni, már bennünk van, csak elő kell hoznunk magunkból kitartó, szorgos és következetes munkával.

Bár a görög filozófiára sokan még elméletként tekintenek, egyre többen vannak, akik felismerik, hogy a görög mesterek, mint Püthagorasz, Szókratész, Platón, Zénón nem elméleti filozófiával foglalkoztak. Tanításaik nagyon is gyakorlatiasak voltak, céljuk nem egyszerűen az elméleti megismerés, hanem a megismerésen és gyakorláson keresztül az ember átalakítása volt, hogy megszabadulhasson félelmeitől, szenvedélyeitől, tudatlanságától, és ennek következtében boldog és hasznos életet élhessen.

Ma, amikor a vita kultúrája is hanyatlik, és az érvek és ellenérvek szabatos megfogalmazása helyett csak bekiabálásokat, sértéseket és trollkodásokat hallhatunk és olvashatunk, különösen fontos, hogy felelevenítsük és gyakoroljuk a filozófiai párbeszéd régi gyakorlatát.

Bár a szellemi gyakorlatokról ma még sokaknak elsősorban a meditáció jut eszébe, valójában nagyon sokféle olyan gyakorlat létezik, amely segít megerősíteni a szellemi énünket, szemben az egyébként is jól fejlett mindennapi énünkkel. Ezek egy részét a hétköznapi életben is nap mint nap gyakorolhatjuk, a megszokott tevékenységeink közben. Ilyen lehet például az önkéntesség, amennyiben megfelelő lelki viszonyulással végezzük. 

A filozófiát az ókorban az élet művészetének és a lélek gyógyszerének nevezték, mert a mindennapi életben útmutatást adó módszer volt, napi gyakorlatokkal. Céljuk a valódi önismeret és önmagunk formálása. A módja pedig mit sem változott – ahogyan a lelkünk mélyén rejlő nagy kérdések és az élet próbái sem.
Ezen az estén több ilyen módszert, szellemi gyakorlatot mutatunk meg, amelyek önmagunk művelésének bevált módszerei évezredek óta.

Székesfehérváron 2023. október 16-án 18.30-20 óráig

A filozófiát az ókorban az élet művészetének és a lélek gyógyszerének nevezték, mert a mindennapi életben útmutatást adó módszer volt, napi gyakorlatokkal. Céljuk a valódi önismeret és önmagunk formálása. A módja pedig mit sem változott – ahogyan a lelkünk mélyén rejlő nagy kérdések és az élet próbái sem.
Ezen az estén több ilyen módszert, szellemi gyakorlatot mutatunk meg, amelyek önmagunk művelésének bevált módszerei évezredek óta.

Székesfehérváron 2022. október 10-én 18.30-20 óráig

A világszerte megrendezett eseménysorozathoz csatlakozva az Új Akropolisz székesfehérvári tagjai 2022. április 23-ára erdei túrát szerveztek az Észak-Bakonyba. A jásdi Szent-kúttól induló kirándulást játékos gyakorlatok tarkították, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy hamarosan összhang teremtődjön a susogó-zizgő erdő és az odalátogató önkéntesek között.