Grúsz Róbert

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

A változástól való félelem egyike azoknak az akadályoknak, amellyel a békés harcosnak meg kell küzdenie. Akkor is, ha tudjuk, hogy semmi sem tart örökké, mindennek, ami keletkezett, el kell múlnia, elvárjuk, hogy ami jó, az sose múljon el, és rettegünk attól, hogy a rossz örökké fog tartani.

A filozófia világnapja alkalmából egy ősi, de korunkban nagyon aktuális kérdést fogunk megvizsgálni, a versengés és az együttműködés témáját. A kérdéssel már Platón és a sztoikusok írásaiban is lehet találkozni, korunkban pedig matematikai eszközök és számítógépes szimulációk is rendelkezésre állnak, hogy a kérdést objektíven vizsgálhassuk.

Önzetlenül egy önző világban

A győzelem művészete nem a másokon aratott győzelemről szól, hanem arról, hogyan tanulhatjuk meg legyőzni mindazokat az akadályokat, amelyek meggátolják, hogy emberként kibontakozzunk. Arról szól tehát, hogy hogyan ismerjük fel azt, kik vagyunk, és kik nem vagyunk, mi az, amit mások akarnak tőlünk és mi az, amit a saját Lelkünk, a saját Sorsunk akar.

Tennél vagy tettetnél? - az önkéntesség filozófiája

Bármit megtennél azért, hogy meggyőző lehess az államvizsgán, az állásinterjún vagy éppen a munkahelyeden? Többet szeretnél tudni, mint amit egy rövid, internetes összefoglalóból megtanulhatsz? Gyere el prezentációs workshopunkra egyedül vagy barátaiddal, ismerjétek meg együtt és gyakoroljátok az eredményes előadás művészetét!

A boldogságot ma sokan tekintik fontos céljuknak, de abban már nagy a különbség, hogy ki, hogyan szeretné elérni. Van akit a kellemes élmények tesznek boldoggá, mást egy a lelkét megérintő program, az egyik embert a siker, a másik embert az, hogy szeretik és szerethet.

A tolerancia egyike a minden embert napi szinten foglalkoztató kérdéseknek. Azzal minden modern ember egyetért, hogy joga van úgy gondolkodni, élni, úgy látni a világot, ahogyan ő azt a legjobbnak gondolja, és hogy a többi embernek kötelessége ezt tolerálni.