Grúsz Róbert

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

A karanténidőszakban az Új Akropolisz Székesfehérvári filiáljának szervezésében 6 alkalomból álló online Ji Csing szeminárium indult Magyarországon. A szeminárium első alkalmain – ahol 63 fő lépett be a Zoom-szobába – a hallgatóság megismerkedhetett a szimbolikus gondolkodás jellemzőivel, a változás természetével, valamint a trigramok és hexagramok felépítésével.

Létezik egy tulajdonság, vagy pontosabban erény, amely leginkább a lélekben erős emberek jellemzője: a lélekjelenlét. A különböző fogalommagyarázatok egyetértenek abban, hogy ez a nehéz helyzetekben válik nyilvánvalóvá, mégpedig úgy, hogy valaki képes egy adott pillanatban jól reagálni, jó döntést hozni, nem veszíti el a fejét, nem esik kétségbe. Régiesen lélekéberségnek hívták, utalva arra, hogy éppen azért képes valaki minderre, mert éber, mert jelen van.

Sokan azért fordulnak a Ji Kinghez tanácsért, hogy elkerüljék a nehézségeket. Ez jellemzően talán annak az embernek a törekvése, akinek a hétköznapjait az az igyekezet határozza meg, hogy sokat kapjon abból, ami kellemes, és messziről elkerülje a kellemetlenségeket.

Sokaknak mást jelent az, ha barátságról beszélünk, és jelentős a különbség az ivócimbora és az igazi barát között is. A szeptemberi Filo-Café célja, hogy segítsünk elgondolkodni azon, mit is jelent barátnak lenni, barátra lelni, melyek a buktatói, próbái ennek a mély kapcsolatnak, és hol, hogyan érdemes keresni az igaz barátságot.

Szeptember 27-én 20.00 órától Székesfehérvárott

A filozófia világnapja alkalmából egy ősi, de korunkban nagyon aktuális kérdést fogunk megvizsgálni, a versengés és az együttműködés témáját. A kérdéssel már Platón és a sztoikusok írásaiban is lehet találkozni, korunkban pedig matematikai eszközök és számítógépes szimulációk is rendelkezésre állnak, hogy a kérdést objektíven vizsgálhassuk.

Érdemes tudatosan megvizsgálni kapcsolatainkat, sőt, érdemes önvizsgálatot is tartanunk, hogy mi milyen hatással vagyunk a velünk kapcsolatba kerülő emberekre, hiszen lehet, hogy ők is csak „tükröznek” bennünket.

December 13-án 20.00 órától Székesfehérvárott

Témánk a világ, amelyben élünk, és most kifejezetten NEM az aktuális problémával szeretnénk foglalkozni, hanem sokkal tágabb körben vizsgálnánk meg a világnézetünket, szokásainkat, városi legendákat és „szellemi utakat”.

A jelenleg kialakult helyzet minket is óvatosságra int, ezért úgy határoztunk, hogy programunkat nem tartjuk meg, de még keressük a formáját egy Facebook beszélgetéshez helyette.

A sors törvénye - keleten a Karma törvényének mondják - talán az egyik
legérdekesebb filozófiai kérdés, mely valaha foglalkoztatta az
emberiséget. Minden világképnek megvan a maga nézete erről,
kimondva-kimondatlanul mindenki hisz valamiben.