Grúsz Róbert

Mindenki ismeri azt a 18. században, a kapitalizmus hajnalán született elméletet, amely szerint a gazdaságot, a technológiai fejlődést és végső soron az emberi evolúciót is a versengés viszi előre. A modern közgazdaságtan ugyan már régen meghaladta ezt az álláspontot, hiszen az első nagy gazdasági világválság óta nem létezik szabad versenyes kapitalizmus, a versengés fontossága annyira erősen beitta magát a köztudatba, hogy a közhiedelem még mindig igaznak gondolja.

A világszerte megrendezett eseménysorozathoz csatlakozva az Új Akropolisz székesfehérvári tagjai 2022. április 23-ára erdei túrát szerveztek az Észak-Bakonyba. A jásdi Szent-kúttól induló kirándulást játékos gyakorlatok tarkították, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy hamarosan összhang teremtődjön a susogó-zizgő erdő és az odalátogató önkéntesek között.

Az ember életében vannak időszakok, amikor minden bizonytalanná válik; nem egyértelmű mi a helyes, mi az időszerű, milyen úton is haladjunk tovább. A gondolkodó ember ilyenkor önvizsgálatot tart; újra megfogalmazza mi az, ami értékes számára, mi az, amitől fél, és megvizsgálja sorsát is, hiszen mindenki életútjában vannak ismétlődő élethelyzetek. Éppen az ilyen vizsgálódásban segít a Ji King.

Április 1-jén Székesfehérváron.

Az ember életében vannak időszakok, amikor minden bizonytalanná válik; nem egyértelmű mi a helyes, mi az időszerű, milyen úton is haladjunk tovább. A gondolkodó ember ilyenkor önvizsgálatot tart; újra megfogalmazza mi az, ami értékes számára, mi az, amitől fél, és megvizsgálja sorsát is, hiszen mindenki életútjában vannak ismétlődő élethelyzetek. Éppen az ilyen vizsgálódásban segít a Ji King.

Április 1-jén Székesfehérváron.

Az időről tartottak online beszélgetéssel egybekötött előadást februárban az Új Akropolisz székesfehérvári előadói. Az ingyenes programhoz az önkéntesek Senecától választottak idézetet: „Minden a másé, csak az idő a miénk” – írta a római filozófus és államférfi. Már ebből a mondatból is kitűnik, micsoda tétje van annak, hogy jól bánunk-e az időnkkel. Sokszor mégsem ismerjük ennek a módját, így ez mindnyájunk fontos tanulnivalója.

Tízperces előadásokkal ünnepelte A filozófia világnapját az Új Akropolisz székesfehérvári központja 2020. november 19-én. Az online, ingyenes programon az előadók visszatértek a filozófia eredeti jelentéséhez, és „a bölcsesség szeretetét” (philo-szophia) a mindennapi életben útmutatást adó módszerként mutatták be. Ahogy a gyökereihez visszanyúló filozófia, úgy az előadások célja is az volt, hogy támpontot adjanak a valódi önismerethez és önmagunk formálásához.

2020. május 9-től június 20-ig hat alkalomból álló online szemináriumot tartott a Ji Csingről, a Változások könyvéről Grúsz Róbert, az Új Akropolisz székesfehérvári központjának vezetője. A bölcseleti mű címe beszédes, hiszen a nagy klasszikus a világban végbemenő változásokat 64 szimbólum (úgynevezett hexagram) folyamatos egymásba alakulásával írja le.

A karanténidőszakban az Új Akropolisz Székesfehérvári filiáljának szervezésében 6 alkalomból álló online Ji Csing szeminárium indult Magyarországon. A szeminárium első alkalmain – ahol 63 fő lépett be a Zoom-szobába – a hallgatóság megismerkedhetett a szimbolikus gondolkodás jellemzőivel, a változás természetével, valamint a trigramok és hexagramok felépítésével.

Létezik egy tulajdonság, vagy pontosabban erény, amely leginkább a lélekben erős emberek jellemzője: a lélekjelenlét. A különböző fogalommagyarázatok egyetértenek abban, hogy ez a nehéz helyzetekben válik nyilvánvalóvá, mégpedig úgy, hogy valaki képes egy adott pillanatban jól reagálni, jó döntést hozni, nem veszíti el a fejét, nem esik kétségbe. Régiesen lélekéberségnek hívták, utalva arra, hogy éppen azért képes valaki minderre, mert éber, mert jelen van.

Sokan azért fordulnak a Ji Kinghez tanácsért, hogy elkerüljék a nehézségeket. Ez jellemzően talán annak az embernek a törekvése, akinek a hétköznapjait az az igyekezet határozza meg, hogy sokat kapjon abból, ami kellemes, és messziről elkerülje a kellemetlenségeket.