2016. október – Az önzetlenség mágiája

 


 
Ha Te változol, minden változik
Kattanj rá a filozófiára!

Eger
2016. november 7. hétfő, 18.30


Filozófiai kurzus plakát
 
 
BUDAPEST

Hunyadi Kultúrműhely, Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

Színjáték vagy valóság? –
Misztériumszínház Keleten és Nyugaton

2016. november 12. szombat, 14.00

Varázsolj karácsonyt 2016-ban is!
2016. november

Szabadon gondolkodni, együtt cselekedni
2016. november 19. szombat, 16.00

Mesedélelőtt –
Rózsa királyfi

2016. november 26. szombat, 10.30

Mosolyt varrni gyerekjáték!
2016. november 26. szombat, 14.00
 

 
EGER
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Ha te változol, minden változik!
2016. november 7. hétfő, 18.30
 
 
GYŐR

FILO-Pont, Kálóczy tér 15.

Élj túl, hogy segíthess! –
Harmadik alkalom

2016. november 18., 18.00

 

 
PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
János u. 6.

Pécsi programjaink
 

 
SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

Szegedi programjaink
 

 
SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Székesfehérvári programjaink
 

   

Az önkéntességről, avagy jó tett helyébe jót várj

„A valódi önkéntesség átalakítja az embert, mert arra készteti, hogy a legjobbat adja magából, erősíti a legnemesebb, legjobb, legnemeslelkűbb, legtestvéribb részét.”
(Beatriz Diez Canseco)

Talán nem is gondolnánk, de az önkéntesség szinte kivétel nélkül mindannyiunk életének a része. Önkéntesség, amikor segítünk a szomszédunknak valami apróságban, amikor átadjuk a helyünket a buszon, amikor átkísérünk egy látássérült embert az úttesten, amikor ellenszolgáltatás nélkül részt veszünk egy közösségi rendezvény szervezésében stb.

életmentő gyakorlatEgy közös jó ügyért önzetlenül cselekedni ősidők óta az egyetemes emberi értékek közé tartozik. Emberségünk része, hogy hiányt szenvedő társaink láttán felébred bennünk a segítségnyújtás vágya, függetlenül társadalmi szerepeinktől. Néha a cselekvés mégis elmarad. Talán nem tudjuk, mit is tehetnénk, hogy ténylegesen szükség van-e ránk. Vagy talán attól tartunk, hogy csak ártanánk egy megfontolatlan mozdulattal. Hol és mikor érdemes segíteni? Hogyan dönthetünk és cselekedhetünk helyesen? Mik a saját erőink, amelyekkel mások hasznára lehetünk?

A valódi önkéntesség abból áll, hogy látjuk az égető hiányt, szükségleteket és nem hagyjuk őket kitöltetlenül és megoldatlanul. Ehhez fontos, hogy az ember tudja, hogy mit érdemes mondani vagy tenni az adott helyzetben, és hogy eszerint is cselekedjen, hasznára válva ezzel a környezetének. A régi anekdota szavaival élve, van, hogy „halra” van szükség, máskor pedig arra, hogy „halászni” tanítsunk. És van, amikor egy, a társadalom perifériájára szorult embernek egy jó szó vagy pár perces beszélgetés, mialatt teljes értékű embernek érezheti magát, többet jelent bárminél.

A körültekintő segítségnyújtáshoz hozzátartozik mindemellett a határaink, korlátaink felmérése, a (vész)helyzetekre való tudatos felkészülés, erőink fejlesztése is. És persze spirál kezekbőlmindez sokkal hatékonyabb, ha szervezetten, többen együttműködve próbálunk tenni valamit a körülöttünk élőkért, legyen szó embertársainkról vagy a természetről. Hiszen mindannyian értünk valamihez. Ha ezeket a tapasztalatokat megosztjuk, akkor kölcsönös tanuláson és tanításon alapuló, színes, egymást kiegészítő, kreatívan alkotó közösség jöhet létre. A közös nemes célért összedolgozó csoportokban megélhetjük az egymáshoz tartozást, mindenki megtalálhatja az érdeklődésének és képességeinek megfelelő feladatkört, annak minden szépségével, felelősségével és kihívásaival együtt. Ez a békés együttélés és a jobb minőségű élet alapja, amely lehetővé teszi, hogy az egyes emberek fejlesszék képességeiket.

Szép fokozatosan a korábbi bizonytalanság, tétovaság helyébe az a tapasztalat kerül, hogy van miből adnunk. Van tudásunk, amit megoszthatunk, és két karunk, amellyel a tudás birtokában már helyesen cselekedhetünk. Van időnk egy mosolyra, vannak szavaink, amelyekkel kifejezhetjük egymás iránti tiszteletünket. A tettekre váltott ideák jellem- és közösségformáló hatása pedig lépésről lépésre velünk együtt a világot is jobbá teszi.

 
Udvardi Veronika

Előfordult már, hogy segítettél volna, de haboztál, nehogy csak tovább ronts a helyzeten? Tanulj, hogy segíthess kurzusunk segít felkészülni, hogy sikeresen megőrizhesd a lélekjelenléted, amikor szükség van rád, és tudd, hogy mit kell tenned.
 

E havi számunkban:

 

A növekedésünket elősegítő cselekedetek Megváltoztatni a jövőt Csendkoncert


tökéletesedés

 



A növekedésünket elősegítő cselekedetek

Jó lenne megtanulnunk különbséget tenni a cselekedetek három fajtája között:

girl in mirrora) A lehúzó tettek, amelyek az ösztönös, hirtelen és szenvedélyes részből erednek, amelyekben akaratunk szóhoz sem jut, bármennyire hangoztatjuk is közben, hogy „azt csinálok, amit akarok”.

b) Azok a tettek, amelyek miatt egyhelyben toporgunk, nem térben, hanem a fejlődés szempontjából. Ezek a gépies, megszokásból fakadó tettek. Nem kétséges, hogy ezek közül többre is szükség van, hogy fenntarthassuk viszonylagos jólétünket, miközben gondolataink mással foglalkozhatnak, az elgépiesedés azonban végül az elmét is megbénítja. Tudjuk, hogy a járás, a nyelvmozgás beszéd közben, a gépelés, bizonyos mozdulatok autóvezetés közben, és sok ehhez hasonló tevékenység mind olyan berögződés, amellyel időt takaríthatunk meg. De a személyiség kényelmessége, hogy mindig igyekszik elkerülni mindenféle erőfeszítést, oda vezet, hogy ezek a halvány tudatossággal végzett ismétlések más tudatszintekre is rátelepszenek, ahol viszont nélkülözhetetlen az állandó éberség.

c) A növekedésünket elősegítő tettek. Ezek intelligens cselekedetek, amelyeket a magasabb rendű célok eléréséért vezetünk be életünkbe. Ezek azok az új tapasztalatok, új lépések, amelyekre azért vállalkozunk, hogy elérjük valódi Önmagunkat.

Ha összehasonlítjuk ezt a három csoportot, a tettek első fajtáját „állatinak” nevezhetjük, és ez alatt olyan szenvedélyt értünk, amelyet nem tudunk uralni, a vadállatot, amely maga után vonszolja az alvó intelligenciát. A tettek második típusát kőhöz vagy fához lehetne hasonlítani, a kő teljes mozdulatlanságához vagy alig észrevehető mozgásához, illetve a fa gyökereihez, hiszen a fa csak az ágait tudja mozgatni, miközben a földhöz kötött. Csak a harmadik fajtához tartozó cselekedetek tükrözik a felébredt tudatot.

A gépies és szokványos tetteket lehetetlen elkerülni. Amit viszont kerülnünk kell, hogy azt se tudjuk, mennyi van belőlük, mik is valójában, és mennyire szivárognak be, akárcsak egy elháríthatatlan árny. Meg kell ismernünk önmagunkat, hogy felismerjük és a megfelelő pillanatban le is állíthassuk őket, vagy változtathassunk szokásainkon, amelyek a szükségest túllépve bénítóvá váltak.

Életünk jó részét továbbra is meghatározza majd a szenvedélyes viselkedés, azonban intelligenciával és akarattal irányítanunk kellene hirtelen reakcióinkat, hogy helyet teremtsünk az érzelmi szinten túlról érkező, kiegyensúlyozott erőnek. Nem álcázni, hanem féken tartani és uralni kell az emberhez méltatlan szenvedélyeket.

labirintusNagyobb érdeklődéssel kellene fordulnunk a növekedésünket elősegítő cselekedetek felé. Nem elégedhetünk meg a személyiségünk meglévő fejlettségi szintjével. Senki sem állíthatja: „már megérkeztem”, vagy „úgy vagyok jó, ahogy vagyok”, mert ezzel olyan képet fest magáról, hogy megrekedt a lustaság és akarathiány szintjén.

A növekedésünket elősegítő cselekedetek között kiemelkedő helyet foglal el a döntési képesség. Ha növekedni és fejlődni akarunk, el kell rá határoznunk magunkat.

 

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

Költőpályázat
Kedves Hírlevélolvasó!

Előző havi számunkban arra buzdítottuk olvasóinkat, hogy osszák meg velünk gondolataikat az önkéntességről verses formában. Köszönjük a beküldött pályaműveket, a győztes Schneider Tamás alkotása lett:

 
Vagy

Jársz a világban,
Látod vagy csak nézed?

Múlik az időd,
Posztolod vagy éled?

Szeretnél kapni,
Elvárod vagy kéred?

Lehet rosszabb,
Gondolod vagy féled?


A hírekben látod,
Elfordulsz vagy érted?

Segíteni kellene,
Mondod csak vagy érzed?

Együtt könnyebb,
Tudod vagy csak véled?

Tegyünk érte együtt,
Vagy végünk
és véged!

 

Megváltoztatni a jövőt

gemmaSzerencsehozó talizmánok, szerelmi bájitalok, jósok, vudubabák, fekete macskás vagy kéményseprős babonák… Mióta világ a világ, az ember próbálta kifürkészni és kedvére alakítani a jövőt, és megragadott ehhez minden látható és láthatatlan eszközt. A talizmánokat, ráolvasásokat és más praktikákat általában az élet olyan területein alkalmazzák, amikre nincs elég nagy befolyásunk, ahol túl sok az ismeretlen tényező, ahol „megáll az ész”, és ezért a láthatatlan erők segítségét vágyjuk. Ilyenek lehetnek a szerelem, az egészség, a szerencse, a gazdag termést hozó jó idő, a (hadi) siker vagy hogy haragosunk elnyerje méltó(nak tartott) büntetését.

Érdekes módon a Magyar néprajzi lexikon mégis végtelenül egyszerű meghatározást ad a mágiára: „Az események befolyásolásának »művészete«”. Eszerint pedig éppúgy mágikus tett lehet elvégezni mindennapi feladatainkat, mint elmondani egy varázsigét. Persze a lexikon is hozzáteszi, amit a köznyelv beleért, hogy a mágia művelője rendszerint valamilyen titokzatos tudás birtokában cselekszik.

De tűnjön a mágia bármilyen „ködösnek”, misztikusnak, alapvetései mégis logikusak: egyik fő módszere például az analógia törvénye. Eszerint a hasonló dolgokra hasonló törvényszerűségek vonatkoznak. Mindez a tudományos kutatásban is elfogadott megközelítés, és bár elsőre tudomány és mágia ellentétes fogalmaknak tűnnek, szorosabban összekapcsolódnak, mint hinnénk. „Nincsenek csodák, csak a tudás különböző szintjei léteznek. A jelenség önmagában másodrangú; a babilóni pap, aki ámulatba ejtette a népet az egyik kezéből a másikba cikázó, mesterséges kis villámokkal, ma egyszerű elektrotechnikusnak számítana. Szent Patrik pedig vegyésznek, aki tudja, mi történik, amikor vizet öntünk a fehér foszforra vagy az oltatlan mészre.” (Jorge Angel Livraga)

Úgy is mondhatnánk, hogy mágia az, amikor az ember közel férkőzik a természethez, megfigyeli, megismeri, vele együttműködve cselekszik, és ezért olyan jelenségek mennek végbe, amelyek mindazok szemében, akik nem ismerik ezeket a törvényszerűségeket, csodának tűnnek.

sunA hétköznapi ember vágyai kielégítését célzó, különösebb tanulást, elmélyülést nem igénylő varázspraktikái valahol itt válnak el a filozófusok „mágiájától”, amelynek a célja, hogy a bölcsességhez vezesse el az embert. Ebben a mágiában nincs vudubaba, sem átoktábla, sem bájital. Bár nem kizárt, hogy a gyógynövények ismerete révén művelője „csodás” gyógyító erőre tesz szert, vagy hogy „csodásan” gazdag termést hoz hozzáértéssel táplált kertje, netán az ásványok is engednek akaratának.

A nagy bölcsek szerint az igazi kihívás mégsem az, hogy képes-e valaki arannyá változtatni egy ólomrudat, hanem hogy képes-e arannyá, azaz tisztává, nemessé formálni saját jellemét. Az igazi varázslat az a folyamat, amelyben az ember felismeri, hogy lénye valójában isteni eredetű és halhatatlan, és ezért törekedni kezd arra, hogy cselekedeteiben ezt a halhatatlan lényeget tegye láthatóvá. Néha csodálatosnak látszó formában, néha csak az arcán tükröződő csendes derűben vagy egy-egy jó szóban. Néha a körülmények látványos alakításával, néha egyszerűen saját viszonyulásának megválasztásával. Néha az első sorban küzdve a nemes célokért, néha szerényen, de példamutatóan élve. Mert ez a belső változás az, ami igazán megváltoztatja a jövőt.

 
Kovács-Torma Réka
Ha szeretnél többet tudni arról, hogy az ókorban mit jelentett a mágia a közembereknek és a bölcseknek, várunk téged is Mágia az ókorban című előadásunkra a Hunyadi Kultúrműhelybe 2016. október 15-én 18 órára.
 

 



Új Akropolisz a világban

F
i
l
o
z
ó
f
i
a

Filozófusok a természetben Filozófusok a természetben (Bulgária)

Szeptember 25-én Bulgáriában háromnapos kurzuson vehettek részt fiatal filozófusok távol a város zajától, ahol a négy elemhez kapcsolódó kihívásokkal kellett megbirkózniuk, és így közelebb kerültek ahhoz, hogyan is élhet együtt az ember a természettel. A különböző feladatok során próbára tehették erejüket, kitartásukat, kreativitásukat, és hogy mindezeket hogyan vethetik latba úgy, hogy közben másokkal is együttműködnek.

 

K
u
l
t
ú
r
a

A szív intelligenciája – szemináriumA szív intelligenciája – szeminárium (Kanada)

Kanadában a szeptember 22-én megtartott kurzuson az előadók az emberi szív funkcióiról alkotott nézeteket vették sorra. Szó esett arról, hogy az ókori Egyiptom mitológiájában a túlvilágon a halott szívét tették mérlegre, így derült fény arra, hogy igazságosan élte-e életét. A modern tudomány pedig megállapította, hogy a szív több tízezer önálló neuronjával döntéseket is tud hozni. A szeminárium rávilágított, hogy az élet elengedhetetlen kulcsa, hogy tanuljunk meg harmóniában élni szívünkkel – ehhez nyújt segítséget a filozófia mint a bölcsesség szeretete (philo szophosz), amely az elmén túl a szív üzenetét is magában hordozza.

 

Ö
n
k
é
n
t
e
s
s
é
g

Gyűjtőkampányok – állat- és növényvédelem, egészségmegőrzés Gyűjtőkampányok (Spanyolország)

A spanyolországi Új Akropolisz „Szeretet akcióban” szervezete idén nyáron egészségügyi csomagokat juttatott el civil szervezeteknek a Quiron Kórház orvosai és nővérei segítségével. A szervezet továbbá nagyszabású gyűjtést szervezett, ahova ruhákat, törölközőket, takarókat stb. vártak, amelyekről a továbbiakban a „Valenciai társulás az állatok és növények védelmében” (Sociedad Valenciana Protectora De Animales Y Plantas – S.V.P.A.P.) rendelkezhet.

 

További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
 
Ajánló

Csendkoncert

Kolláth Zsuzsanna akvarellOktóber 1-jén, A zene világnapján nyílik meg Kolláth Zsuzsanna festőművész kiállítása Budán, a Hunyadi Kultúrműhelyben. A képek mindegyike a belső csend megtapasztalásának gyakorlatait dolgozza fel.

Ahogy a csend is más és más arcát mutatja minden keresőjének, sőt, akár ugyanannak az embernek is napról napra, a 2013 és 2016 között készült alkotások is a grafikus- és festőművészeti technikák széles tárházának felhasználásával jelenítik meg a témát.

„Minden technika más és más hozzáállást, képességet mozgósít az emberben. A linóleummetszet például pontos tervezést igényel, az egész folyamatot át kell látni egészen a kész dúc nyomtatásáig. Az akvarellfestésnél azonban hagyom, hogy a színek és a víz keveréke szabadon, spontán módon alakuljon a lapon. Az összes festészeti technika közül ez a legkiszámíthatatlanabb, legegyénibb módszer.” (Kolláth Zsuzsanna)

Az alkotások szimbólumokkal, létállapotokkal és irodalmi alakok inspirálta képekkel hívják elő a látogatókban is ezt a hal(l)hatatlan hangot.

 
 


Nyomtatható formátum letöltése.
A korábbi számok között itt böngészhetsz.
Kérjük, küldj üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevételed van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2016

Ha nem kérsz több hírlevelet, azt a [url:leiratkozás]leiratkozás[/url:leiratkozás] linken jelezheted.