A mesékben a hős a Nap visszaszerzésére indul, hogy visszaszerezze a fényt az embereknek. Ez egy szimbolikus tett és út, amit próbák és akadályok öveznek. Felismerhetőek bennük azok az erények és értékek, amelyek kellenek a hős győzelméhez.

Június 14-én Székesfehérváron.

„Egymás jobb megértéséért” – a Filozófusok kertjének mottója ma sem lehetne aktuálisabb. Június 11-én egy kötetlen verspiknikkel erősítjük ezt a fontos üzenetet. Hozz egy pokrócot és ülj le közénk, és hozd el Te is a kedvenc versedet, ami megértésre és közeledésre inspirál. Töltsünk el egy szabadtéri nyárestet a művészet és az emberi értékek ápolásának jegyében.

Hogyan lehet filozófiai kérdéseket kifejezni a képzőművészetben? Mitől lesz egy műalkotás filozofikus? El tudunk-e beszélgetni egy „néma" filozófussal? Képzőművészeti alkotások segítségével beszélgetünk ezekről a témákról, hogy a művészet és a filozófia segítségével közelebb kerülhessünk önmagunkhoz.

Június 12-én Budapesten.

Örömmel várunk, ha meghallgatnád egy próbákkal teli hosszú út kalandos állomásait, miközben három fuvolás ad időt mindannyiunknak, hogy akár magunkra is vonatkoztassuk az elhangzó gondolatokat. 

Hajóra szállunk Peer Gynttel, beszél velünk a Szfinx, veszítünk vagyont, császárságot, nyerünk.... hűséget, s az is kiderül, újraönt-e a Gomböntő.

Június 16-án, vasárnap Egerben.

„Ezer úton egyfelé” - Programunkkal kapcsolódunk az Új Akropolisz nemzetközi projektjéhez, amely a művészetek, a kultúra közösségépítő, összetartást ébresztő erejét hirdeti.  

Amire számíthatsz:
-    Ráhangoló összeállítás versekkel és megzenésített költeményekkel
-    Beszélgetés a versek nyomán
-    Saját élmény – művészeti gyakorlatokkal

Június 7-én Győrben.

A varázsmesék valósága: összekötni az eget és a földet címmel tartott előadást az Új Akropolisz Filozófiai Iskola tagja, Apáti János a budapesti Műterem kávézóban. A május tizenhetedikén tartott eseményen az előadó a népmesék világába kalauzolta el a jelenlévőket. 

Minden nemzetnek, kultúrának megvannak a saját meséi, amelyek régi tanításokat, tapasztalatokat ölelnek fel. A történetek hősei és a próbatételek sorozatai mind-mind a lelki fejlődésünket szolgálják, amennyiben képesek vagyunk jelentésüket saját magunkra vetíteni.

Mi a szabadság? Sokféle szabadság létezik. Szólásszabadság, vallásszabadság, …
Ami közvetlenebbül kapcsolódik életünk mindennapjaihoz, az vajon milyen szabadság lehet? Érthetjük alatta például azt, hogy bármit megtehetünk, amit csak akarunk. Tehát a cselekvés szabadságát. De érthetjük alatta az érzéseink szabadságát is. Amennyiben tudjuk irányítani, hogy mit is érezzünk. Vagy a gondolataink szabadságát, amire talán nagyobb ráhatásunk van. Vagy mégsem?
 

Május 24-én Székesfehérváron.

Vajon hogyan viszonyultak a fákhoz eleink? Miként jelentek meg a régi korok kultúráinak mitológiájában? 

Utazásra invitáljuk az érdeklődőket a szimbólumok világába, ahol a fák és életfák szerepét ismerhetjük meg a germán mitológia szent kőrisfájától a kelták fakultuszán át a magyarság égig érő fájáig. 

A Műterem Kávézóban, a FiloCafé eseménysorozat újabb alkalmán, 2024. március 14-én este kíváncsi érdeklődők gyűltek össze, hogy bepillantást nyerhessenek Mája, a káprázat indiai istennőjének játékaiba.

A rövid felvezetést követő kerekasztalbeszélgetések apropóját Delia Steinberg Guzmán Mája játékai című, közelmúltban megjelent második kiadása adta. De ki is ez a titokzatos istennő? A keleti istenek között magát az illúziót jelenti, amely átszövi életünket, ott van mindenhol, mindenkor, mindenben. Világunk kettős természetét igyekszik számunkra megmutatni, amely látható és láthatatlan részből áll. Bennünket, embereket, akik olykor nehezen tudunk a dolgok mögé látni, összeköt a lényeggel. Minden mögött, amit ismerünk, létezik egy még lényegibb világ.

A saját magunktól való félelem abban a „sötét részben” rejlik, amely tudatunk mélyén és az alig megvilágított részén honol. Ez nem valamiféle álnok sötétség, csupán tudatlanság. Ezért az érveknél erősebbek a szenvedélyek, a bátorságnál a gyengeség, a nagylelkűségnél az önzés. A megélhetés napi gondjai, emberi és érzelmi kapcsolataink megmászhatatlan hegyekké nőnek, ráadásul el is zárják előlünk a szellemi valóságok látványát; az egyetlen vagy a legfőbb valósággá válnak.