2013. december

2013. december fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

NYÁRON TERMETT, TÉLEN GYÓGYÍT

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... AZ ÖRÖKRŐL ÉS A HALHATATLANRÓL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Ősi bölcsesség, mai kérdések
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek

BUDAPEST

2013. december 3. kedd, 18.30
További időpont: dec. 10.
Hunyadi Kultúrműhely, Budapest, Margit krt. 64/b fszt. 6.
Bővebben

2013. december 5. csütörtök, 18.30
További időpont: dec. 12.
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben

GYŐR

2013. december 5. csütörtök, 18.00
További időpont: dec. 12.
FILO-PONT, Kálóczy tér 15.
Bővebben

PÉCS

2013. december 8. vasárnap, 18.00
az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.
Bővebben

Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

Filozófiai tanfolyam montázs

TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Varázsolj karácsonyt 2013-ban is!
Tartósélelmiszer- és ruhagyűjtés
2013. december 3–10.
Hétköznapokon 18.00 és 21.00 között, hétvégén egyeztetés szerint.
Telefon: 06-1-334-2756
Bővebben

ruhagyűjtés

Misztériumi próbák a filmvásznon
2013. december 14. szombat, 16.00
Bővebben

Misztériumi próbák a filmvásznon

Polgári Természetőr Szolgálat – december
2013. december 15. vasárnap, 9.00
Budai Tájvédelmi Körzet, Szénások – Pilisszentiván
Bővebben

kerítéskarbantartás

További budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

Waldorf Diákkórus – Karácsonyi koncert
2013. december 14. szombat, 18.00
Bővebben

Waldorf diákkórus

További budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.


Egri programjaink


GYŐR

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

Platón: Ér mítosza – színielőadás
2013. december 12., csütörtök, 18.00 Bővebben

Thanatos

Zenekuckó
Gyerekprogram
2013. december 15., vasárnap, 10.00 Bővebben

Zenekuckó

További győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a

Plakettfestés – ajándékkészítés
2013. december 11. szerda, 19.00
Bővebben

udzsat-szem

További szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Színes szeminárium
2013. december 14. szombat, 9.00
Bővebben

festés

Összpontosítás és belső felébredés – filozófiai kávéház
2013. december 15. vasárnap, 18.00
Bővebben

fekete-fehér elefánt, ember utána

További székesfehérvári programjaink



 

Az útról


erdei út fénysugarakkalKöltők és filozófusok gyakran útnak nevezik az ember áthaladását az életen, és ha más-más módon is, de foglalkoztatja őket ennek az útnak a minősége és végcélja. A hétköznapi nyelv is használja azt a megfogalmazást, hogy valamit az életút részének tartunk vagy épp attól eltérő iránynak gondolunk. Az élet mint út figyelemfelhívó, szimbolikus kép, amelyen elgondolkodva talán választ is kaphatunk egy-egy kérdésünkre.

Az emberek soha nem fektetnek le olyan utakat, amelyek nem vezetnek sehova, és senki sem indulna el szívesen egy olyan úton, amely egyszer csak véget ér a semmi közepén. Ha látunk egy utat, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az valamerre vezet, és hogy valaki járt már rajta.

Azt mondják, a kecske felismeri a kecskeösvényt, és azt választja, nem pedig egy másik állat csapását. Az embereknél viszont sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen sokféle utat tapostunk már ki. Ráadásul a „saját út”, a csakis ránk szabott, új út annyira vonzóan hangzik. Ha azonban az alapján szemléljük az utakat, hogy mi mellett haladnak el, mit engednek megtapasztalni és milyen végcél felé vezetnek, akkor nem is lesz belőlük olyan sok. Talán mi is csak az egyik „állatfaj” vagyunk a többi közül, és a változatosság, az egyediség csak látszat, amely eltakarja a lényegbeli azonosságot.

Az élet választások egymásutánja. Szinte minden pillanatban választunk a lehetőségek közül, de ez annyira automatikusan történik, hogy már nem is vesszük észre. Kivételt képeznek a nagy döntések pillanatai, amikor egy útelágazáshoz érünk, és nem tudjuk, melyik út a jó számunkra. Ekkor megtorpanunk, de végül mégis az egyik mellett fogunk dönteni, tudatosan vagy engedve az ár sodrának, passzívan.

De választhatunk-e mást, mint a ránk szabott utat, a vágyainknak, álmainknak és szükségleteinknek megfelelő ösvényt? Ha az út mentén csupa számunkra idegen árut kínáló árussal találkoznánk, olyan tárgyakkal, eseményekkel, lehetőségekkel, amelyek nem keltenek visszhangot a lelkünkben, akkor minden bizonnyal rossz úton lennénk. A belső igények és a külső megnyilvánulási formák ugyanis rokon természetűek. Ezért is mondják, hogy az út és az utazó egy, és ha az utazó érdekel bennünket, elég az útját megismernünk.

Mindenre szükségünk van, ami az úton történik. Az út minden része a részünk, minden pillanata a mi életünk egyik mozzanata. Ezért nem zárhatjuk ki az egyes lépéseket vagy útszakaszokat, akkor sem, ha ezek nem nevezhetők éppen könnyűnek. Nem mindig süt a nap, de az élet fenntartásához ugyanúgy szükség van az esőkre, a viharra, mint a szélcsendre és a napfényes napokra. Ha mindig csak a könnyű helyzeteket keresnénk, azt, hogy minden elsőre sikerüljön, könnyen elaludnánk. Azonban veszélyes elaludni az úton.

fotó a sarkcsillag körülHa az élet út, amelyen haladunk, akkor minden lépése, minden pillanata új számunkra. Soha nem voltunk még azon a szakaszon, ahol éppen tartunk. Soha nem voltunk ilyenek, mint most, egészen egyszerűen azért, mert a tegnaphoz képest egy nappal idősebbek vagyunk, és remélhetőleg egy tapasztalattal gazdagabbak. És ki tudja, mit kínál most nekünk az élet, mit rejt a következő kanyar. Ezért nem nézhetünk úgy az élet eseményeire, mintha már mindet láttuk és megismertük volna. Sohasem láttuk még ezt az időpillanatot, és érdemes figyelni, érdemes ébernek maradni. Így észrevehetjük az újat is, ami nem mindig a külső formákban, hanem elsősorban magunk­ban, a megváltozott látásmódunkban keresendő. Nem az események határoznak meg bennünket, hanem hogy hogyan viszonyulunk hozzájuk.

A nehézségeknek például általában nem örülünk, de érdemes rákérdezni, melyik részünk nem örül nekik. Az ember ugyanis nem egysíkú lény, érzelmek, gondolatok, törekvések széles skálája rejlik benne. És be kell látnunk, hogy van olyan részünk is, amely lelkesen fogadja a nehézségeket, a kihívásokat, ahol próbára tehetjük magunkat és ahol győzelmet arathatunk. Furcsa lény az ember, győzelmekből táplálkozik a lelke, de gyakran könnyű úton szeretne hozzájuk eljutni, mások erőfeszítései árán, mások energiáját felhasználva. Az ilyen „győzelmek” azonban a könnyen megszerezhető jutalmakhoz ha­sonlóan nem elég táplálóak, és űrt, elé­gedetlenséget hagynak maguk után.

Miért is tartjuk nehéznek az egyes helyzeteket? Mert még nem ismerjük őket, mert még nincs bennünk elég erő vagy megfelelő képesség, hogy megoldjuk őket. Éppen az a lényeg, hogy lehetőséget adnak. Mi sem jobb egy nehéz helyzetnél ahhoz, hogy eddzük magunkat, hogy a bennünk szunnyadó képességek felszínre kerüljenek! És bármilyen „állatfajhoz” is tartozzunk, mégis attól ember az ember, hogy mindig nagyobbra tör, mindig magasabb szintek felé igyekszik. Az igazi utak az ember számára sohasem vízszintesek, hanem a hegynek felfelé tartanak. Mindig többre van szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk, és ha ez a törekvés a lelki és szellemi „birtokra” vonatkozik, azt mindig magunkkal vihetjük majd az úton. Sohasem válik teherré egy erősség vagy egy képesség, viszont a tárgyakhoz, pozícióhoz való ragaszkodás annál inkább, mert egészen egyszerűen odabilincseli a lábat az út egyik kövéhez, és nem enged továbbhaladni.

A nagy utazó maga a lélek, amely gyűjti a tapasztalatokat, tanul és csiszolódik, és ahogy a keleti történetekben a grafit, az út végére maga is gyémánttá nemesedik.

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke


Filozófia mint életmód

„Az ünnep az ünnepi előkészületek megkoronázása, az ünnep az elért hegycsúcs a fáradságos út után, az ünnep a gyémánt megszerzése, amikor végre lehetőséged nyílik rá, hogy kiszabadítsd a földből, az ünnep a háborút megkoronázó győzelem, az ünnep a beteg első étkezése gyógyulása első napján, az ünnep a szerelem ígérete, amikor kedvesed lesüti a szemét, ha szólsz hozzá…
…Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani.”

Antoine de Saint-Exupéry



Nyáron termett, télen gyógyít

Gyógynövények tálkábanIsmét egy évszakváltás küszöbén állunk, egyre csupaszabbak a fák, szürkül az idő, nyúlnak az éjszakák. Sokan úgy érezhetik, hogy a kimerültség miatt a kedélyállapotuk is megsínyli a télre való átállást. A lehűlés, a nedves időjárás, a korai sötétedés hatására megváltozó hormonháztartás kihívások elé állítja immunrendszerünket is, kihat energiaháztartásunkra. Hogy mit veszünk magunkhoz – legyen az olvasmány vagy táplálék, lelki vagy fizikai frissítő –, nagyban befolyásolja közérzetünket. Gyógyteák, fűszernövények, de akár illóolajok segítségével is hatékonyan támogathatjuk védekezőképességünket, hogy több erő maradjon az év végi ünnepvárásra, tapasztalat-levonásra, az új évre való felkészülésre.

Gyógynövényteák

A téli hideg beköszöntével sokan nyúlnak a teához, hiszen szervezetünk kívánja a meleget. A gyógynövények erejével fokozhatjuk a meleg harmonizáló hatását. Ha az ízesített fekete teák helyett vagy mellett gyógynövényekből készült teakeverékeket fogyasztunk, tudatosan támogatjuk szervezetünk ellenálló képességét.

Talán az első, ami eszünkbe juthat, a csipkebogyótea, amely magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt kiváló egészségmegőrző szer. Legértékesebb hatóanyaga a C-vitamin, amelyet nagyobb mennyiségben tartalmaz, mint bármely más termesztett vagy vadon növő gyümölcsünk vagy zöldségünk, de ezen felül találhatóak benne még B1-, B2- és P-vitaminok is. Hogy meg is tartsa ezeket, ajánlott hidegen – akár egy éjszakán át – áztatni a vöröslő bogyókat, és fogyasztáskor, szűrés után felmelegíteni. Az immunrendszer serkentésében fontos szerep juthat még a bíbor kasvirágnak vagy más néven echinaceának is, amely cseppek és tea formájában is jó szolgálatot tesz.

Ha nem tudtuk elkerülni a megfázást, érdemes kipróbálni a hársfa- és bodzateát. Ezek az izzasztó hatású növények különösen akkor hatásosak, ha fogyasztásuk után jó alaposan betakarózva időt hagyunk a szervezetünknek, hogy kiizzadja a betegséget.

A hársfa nyugtató hatását is kihasználhatjuk: esténként elkortyolgathatunk egy nyugtató teakeveréket – ezzel is időt adva magunknak az elcsendesedésre, olvasásra vagy a nap átgondolására. Tehetünk a keverékbe némi levendulát vagy egy kis citromfüvet is. Ez utóbbiról Arábiában úgy tartották, hogy a belőle készült tea a szívet boldoggá és vidámmá teszi.

Táplálék- és fűszernövények

Fehér csésze zöld levelekkelSok minden rejtőzik konyhánkban, amiről talán nem is gondolnánk, de segíthet megerősíteni immunrendszerünket, vagy akár kezelni az enyhébb megfázásokat. Ezek közül a legismertebb gyógyhatású fűszernövényünk a fokhagyma, amelyet már az ókori orvoslásban is segítségül hívtak megelőzéshez, gyógyításhoz egyaránt. Egyiptomi leletek tanúskodnak például a piramisépítők között a fokhagymaadagjuk csökkentése miatt kitört elégedetlenkedésről. A növény vérnyomáscsökkentő hatású, baktérium-, vírus- és gombaölő, segíti az emésztést, fertőtleníti a bélrendszert, valamint epe- és májműködést segítő hatását a modern orvostudomány is igazolta.

Az őszi-téli időszakban szintén érdemes beiktatni táplálkozásunkba a gyömbért és a tormát, amelyek melegítő hatásuknak köszönhetően hatékony téli betegség-megelőző szerek.

Ezekhez a hónapokhoz szervesen hozzátartozik a fahéj vagy a szegfűszeg illata – és persze a velük készült sütemények, a forralt bor vagy a szegfűszeggel teletűzdelt narancsok. Miközben illatuk is kellemes hangulatot áraszt, ezek a finom fűszerek fertőtlenítő hatásukkal is támogatnak minket jóllétünk megőrzésében.

Illóolajok

S ha már az illatokat említettük: nem egy illóolaj áll rendelkezésünkre, amelyek részt vehetnek a testi-lelki immunerősítésben. A teafaolaj az egyik legerősebb antiszeptikus hatású illóolaj. Elpusztítja a betegséget terjesztő mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát, ezzel egyidejűleg erősíti a szervezet védekező képességét a kórokozókkal szemben. Egy csepp a párologtatóba vagy az illat mécsesbe felfrissíti, tisztítja a teret. A narancs héjából sajtolt illóolaj ugyancsak immunerősítő, de talán ennél is lényegesebb hangulatjavító, nyugtató hatása. A téli fényhiányos időszakban felidézi a narancsérlelő, aranyló nyarat.

A sor korántsem teljes, a természet gyógyereje számtalan formában szegődhet még az ember mellé, ebben az időszakban „beköltözik a lakásunkba”, ételünkbe-italunkba, és így támogat bennünket. Nyáron érlelt, elraktározott erejét kínálja, hogy egészségesen, külső-belső erőinket összegyűjtve, megújítva várhassuk a feltartóztathatatlanul közeledő új tavaszt.

Torma Réka – Nagy Ildikó




Filozófiai kvíz


Novemberi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. c, 4. a
Köszönjük a megfejtéseket!

Decemberi kvízünk a Lélek halhatatlanságáról:

1. Platón az emberi lelket két ló húzta fogathoz hasonlítja. A két lóval az ember vágyakozó illetve indulatos részét jelképezi, amelyet a kocsihajtó, a belátó értelem vezet. Vajon Platón szerint mit kell tenni a vágyakozó lélekrésszel?
a) Szerinte az indulatos és a vágyakozó természet lovát is addig kell verni, míg el nem pusztulnak. Ekkor teljes vágytalanságban az értelem mint kocsihajtó végre kiszállhat a fogatból és gyalog igyekezhet a célja felé.
b) A kocsihajtó engedje, hogy húzzon az ember vágyakozó természetének lova, de indulatos részével mérsékelje annak erejét és terelje helyes irányba belátó értelmével, önuralommal.
c) A vágyak mozgatnak mindent az emberi életben, ezért a legjobb, ha a vágyakozó természet lovát kifogják a fogatból és szabadon engedik, a kocsihajtó pedig a megmaradt lóval próbálja követni, ahogyan csak tudja.

2. Melyik lehet Szókratész válasza a halálfélelem kérdésére?
a) Szörnyű dolog, ezért ne is foglalkozzunk vele. Amin nem gondolkodsz, az nem is fog rád hatni.
b) A halál azért jó, mert véget vet az értelmetlen szenvedésnek. Mert az élet nem más, mint állandó szenvedés. Ha rossz történik veled azért, ha jó, akkor azért, mert úgyis vége lesz.
c) Filozofálni annyi, mint halni tanulni, halni tanulni annyi, mint élni tanulni. A filozófia segít, hogy az ember megkülönböztesse az örök értékeket a mulandóktól. Ha annak szenteli az életét, ami tartós és az utókor számára is hasznos, mind élete, mind halála méltó lesz, mert életének volt értelme.

3. Az ókori egyiptomi hagyomány szerint a halál után az ember egyik részét mérlegre teszik, a mérleg másik serpenyőjében pedig Maat, az igazságosság istennőjének tolla van. Az ember melyik része felel tetteiért a halál után?
a) A szív, mert ez az ember központja, ahol minden tettének lenyomata megmarad. Itt őrződik a múlt és jövő, az okok és okozatok. A mérlegelés megmutatja, hogy az ember összhangba hozta-e gondolatait és tetteit az igazságosság eszményével. Ha helyesen cselekedett élete során, szíve könnyűvé vált, akár a toll.
b) A fej, mert ez van a legtartósabb anyagból. Főként a konok embereknél, ezért az egyiptomiak hagyományosan makacs emberek voltak: elhatározásukat még akkor sem változtatták meg, ha már akkor rossznak tartották, amikor kitalálták.
c) A fül, mert ez a hallhatatlanság záloga. Ezt a szervet a szema-taui hieroglifával jelölték, amely a felborult egyensúly helyreállításának szimbóluma is. A fülnek és a hallásnak fontos szerepe van az egyensúlyérzékünk fejlesztésében.

4. Mi az oka az indiai szent könyv, a Bhagavad-gíta szerint annak, hogy az ember a szamszárába kényszerül, azaz újra és újra meg kell születnie?
a) Nem ad egyértelmű választ. Az egyik értelmezés szerint az Északi- és a Déli-sark vonzása miatt, amely spirális szívóhatást gyakorol a lelkekre.
b) Az embernek több élet tapasztalatára van szüksége, hogy elérje a tökéletességet. Egyetlen élet kevés lenne az önuralom, az önirányítás és az önismeret megszerzéséhez. Az elmélyült tanuláshoz szükség van aktív és pihenő szakaszokra is, hogy az ember lelke feldolgozhassa a tapasztalatokat.
c) Egy eleve elrendelt büntetés miatt. Ezt a büntetést szabad szellemű fordításban mókuskerék-effektusnak is hívhatjuk.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk)style="line-height: 1.6em" tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… az örökről és halhatatlanról

„Halandók módjára félünk mindentől, de úgy vágyunk mindenre, mintha halhatatlanok volnánk.”
(La Rochefoucauld)

„Csak az nem hisz a halhatatlanságban, aki soha nem gondolkodott a halálról.”
(Lev Tolsztoj)

„Nem alapozhatjuk boldogságunkat arra, ami jön-megy, ami ma van és holnap már nem lesz, ami a miénk, majd elveszítjük, ami megjelenik és eltűnik… (…) Ha tényleg boldogan szeretnénk élni, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi maradandó az életünkben.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Csak akkor tudjuk meg, hogy a fenyő és a ciprus örökzöld, amikor eljön a hideg évszak.”
(kínai közmondás)

„A hideg és meleg, öröm és bánat érzését csak az anyagi világhoz fűződő kapcsolatok keltik; ezek jönnek és eltűnnek, nem állandóak; viseld őket közönnyel. (…) Akit ezek nem zavarnak, s egyformán fogadja a bánatot és örömet, az a szilárd lelkű ember megérett a halhatatlanságra.”
(Bhagavad-gíta)

„A kincset az idő nem őrzi – nem:
szétrágja, mint a kócjankót a gyermek.
A kincsek másként élnek, jeltelen:

a lélek belső templomán szögellnek,
mint ezer pillér, kos-szarv és perem.
A halhatatlan mű időtelen.”
(Weöres Sándor)

„Ha csak egy kicsit elgondolkodnánk, meglátnánk, hogy vannak olyan dolgok, amelyek mindig megérték és most is megérik a fáradságot: ezek a maradandó dolgok, amelyek nem foszlanak szerte hamar, hanem elkísérnek bennünket ma, és holnap is az életünk részei lesznek.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Ha (…) hisszük, hogy lelkünk halhatatlan, és el tud tűrni minden rosszat és jót, akkor mindig a felfelé vezető úthoz tartjuk magunkat, és bölcs fejjel mindig az igazságosság útját járjuk, hogy így önmagunk és az istenek barátai maradjunk, nemcsak míg itt a földön múlatjuk az időt, hanem amidőn elnyerjük életünk jutalmát, begyűjtve mint győztes bajnokok, akkor boldogok leszünk, itt és (…) ezeréves vándorutunkon.”
(Platón)

„Két tekintet van: a testé meg a léleké. A testi szem néha feledhet, de a lélek szeme örökké emlékezik.”
(Alexandre Dumas)

„Az éden a lelkiekben van, nem az anyagban. Az pedig, hogy szabadok, igaz-életűek legyünk, csak tőlünk függ. A derű a szívben lakozik. Örök tavaszunk is bensőnkben él.”
(Victor Hugo)

„Ha a homokórában a szemek elkopnak, akkor talán az örökkévalóság marad az üvegben?”
(Ancsel Éva)

„Láttam a mosolygó tavaszt,
Láttam az égető nyárt,
Láttam minden időszakaszt
S minden földi láthatárt:
Ha örök időket élnék,
Ezeknél többet nem érnék.”
(Berzsenyi Dániel)

„Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolnak rá. A legtöbb ember tudomásul veszi, csöppet sem csodálkozik rajta. Ez a titok az idő. Van naptár, van óra, hogy mérje, de ez mit se jelent, hiszen mindenki tudja, egy-egy óra néha örökkévalóságnak tetszhetik, de el is suhanhat, akár egy pillanat – attól függ, mit élünk meg abban az órában. Mert az idő élet. Az élet pedig a szívünkben lakik.”
(Michael Ende)

„Az idő nem rabolja el a fiatalságot. Elhasználja a testeket, de olyan belső tapasztalatot hoz, amely örök fiatalságot és egyre növekvő bölcsességet ad. ”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.”
(Mahatma Gandhi)

„Van egy biztos jele a valódi boldogság felismerésének: a maradandóság, amely nem függ sem körülményektől, sem másoktól. (…) Bízik abban, hogy minden nehézségre megtalálja a megoldást, az oázist akármelyik sivatagban, a fényt bármekkora sötétségben.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Az éberség a halhatatlanság útja, a figyelmetlenség a halál útja. Akik nyitott szemmel élnek, sohasem halnak meg, akik figyelmetlenek, már most olyanok, mint a holtak.”
(Dhammapada)

„Igyekezz szellemi témákról gondolkodni és beszélni, de legalábbis ne légy beszennyezve a világ sarával. Maradj tiszta, ha tudatosan a halhatatlanságra törekszel.”
(Jorge Angel Livraga)

„A tartósság olyan állapot, amelynek a mozgása nem morzsolódik fel az akadályokon… önmagát állandóan megújító mozgásról van itt szó, mely szilárd törvények szerint megy végbe, s melyben minden lezárulást egy új kezdet követ.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő leng utána…”
(Reményik Sándor)

„Minden elmúlik, minden visszajön; így forog örökké a lét kereke.”
(Friedrich Nietzsche)

„A kitartás szorosan kapcsolódik az időhöz, mert nem örök, de keresi az örököt, mégpedig a tartósság révén. Fáradhatatlan ismétlés, a tökéletességet keresve, teljes tudatossággal, lelkesedéssel és intelligenciával. Így érjük el a tartósságot az időben, ami az anyagban a legközelebb esik a szellem örökkévalóságához.”
(Delia Steinberg Guzmán)



Ajánljuk

Platón ma? Naná, hogy Platón ma!
Az Új Akropolisz Erénynek erejével novella- és esszépályázata 2013

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola a platóni Akadémia megalapításának 2400. évfordulóját egyéves rendezvénysorozattal ünnepli meg világszerte. Programsorozatunkban és ezévi pályázatunk kiírásában is a Platón tárgyalta legfontosabb gondolatokból kiindulva, az emberi élet alapvető kérdéseiben vizsgálódva keressük az életet teljesebbé tevő elveket és célokat. Ezek mentén megszülethetnek bennünk a lehetséges stratégiák a mindennapjainkban felmerülő számos konfliktus kezelésére, döntéshelyzetek és nehézségek jó megoldására. Mindezek lehetővé teszik, hogy a „bölcsesség keresése” távoli célból megfoghatóvá, életmóddá váljék. A választható témakörök, amelyek egyikéhez a novellák vagy esszék mondanivalójának kapcsolódnia kell:

1. Végy mintát a jóból!
Az ógörög areté szó erényt, kiválóságot jelent. Az emberre jellemző kiválóságot Platón a megértéshez, valamint a Jó tudásához társítja. Az összes, látszólag különböző erényünk mögött ez az egy idea rejlik, amely kulcsot ad az ember kiteljesedéséhez. De vajon tudjuk-e, mi a jó? Az élet valós helyzeteiben mi segít abban, hogy mi a helyes akár önmagunkkal, akár másokkal kapcsolatban? Mi segít megfelelően választani? Mik a jó döntések következményei? És ha nem a legjobb utat választottuk, hogyan helyesbíthetünk utólag?
Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Kharmidész, Gorgiasz, Prótagorasz, Menón
Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Az erény négy arca című tabló

2. Élj megfontoltan!
Platón egy teljes, kalandos és tanulságos túlvilágleírást hagyott ránk műveiben. Mitikus jellegű beszámolóiban nemcsak a Lélek halhatatlanságáról tanít, de ő a legismertebb nyugati szószólója a ma keleti gondolatként ismert reinkarnáció tanításának is. Értelmezésében a Sors szeszélye ismeretlen fogalom. Minden ember ura és alkotója saját életének, és jó- vagy balsorsa attól függ: a döntő pillanatokban mennyire választ megfontoltan. Ki szövi a sorsunk fonalát? Mitől függ, milyen az életünk?
Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Phaidón, Az állam/Ér mítosza
Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Egyszer élünk? Platón szerint nem! című tabló

3. Barlanghasonlat ma
Képzeljük el, hogy egy barlangszerű, föld alatti lakóhelyen, amelynek bejárata a világosság felé nyílik, emberek ülnek, gyermekkoruk óta megkötözve, és még a fejüket sem tudják elfordítani. Előttük a barlang fala, hátuk mögött, fentebb tűz világít, a tűz előtt pedig néhányan különböző tárgyakat hordoznak. A megkötözött emberek önmagukat és egymást sem látják, csak a tárgyak árnyékait, ezért azt hiszik, az árnyjáték a valóság. Vajon mi lenne, ha egyikük rájönne, hogy a valóság nem az, amit eddig annak gondolt?
Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Az állam/Barlanghasonlat
Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Barlanghasonlat című tabló

További információk és pályázási feltételek: http://palyazat.ujakropolisz.hu/

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013