Történelem

Mit kell tudnunk magunkról ahhoz, hogy elmondhassuk: ismerjük magunkat? Platón és Szophoklész szerint többet annál, mint hogy mit kedvelünk, s mit nem, vagy hogy milyen szokásaink vannak. Az önismerethez tudnunk kell, honnan jövünk és merre tartunk. Tudnunk kell helyesen válaszolni a Szfinx kérdésére.

November 16-án Budapesten

Miért születtünk, miért élünk, miért halunk meg – és mi van a halálon túl?

Évezredek óta kérdezi ezt minden ember, de a válasz, amíg csak élünk, rejtély marad.

November 18-án ONLINE

Az ókorban három olyan módszer volt, amihez az egyén vagy a közösség betegség esetén fordulhatott: az orvoslás, a mágia és a vallás. Aszklépiosz gyógyító kultuszában mindhárom jelen volt.
 

November 17-én Budapesten

A régi görögök számára különösen fontosak voltak héroszaik, azaz félisteni származású hőseik. Közülük is kitűnik Zeusz fia, Héraklész, akit mindenhol tisztelet övezett, sőt Spárta egyik királyi családját is tőle származtatták.

November 20-án Budapesten

Az ókori görög világ vallásában és mindennapjaiban nagyon fontos szerepet játszottak a misztériumok. Csak az a bökkenő, hogy ezeknek a többsége titkos volt, ezért csak morzsák őrződtek meg belőlük a ránk maradt szövegekben.

November 19-én Budapesten

Labirintus, bikafejű, embertestű szörny, és egy bátor ifjú, bárddal a kezében... Thészeusz története slamköntösbe bújtatva éled újra, hogy rávilágítson: a társadalmi szerepvállalás kortól és világrendtől függetlenül toplistás fontosságú kérdés.

November 21-én Budapesten

Az előadásra regisztrálni a regisztracio[kukac]ujakropolisz.hu címen lehetséges.

Arra, hogy szükség van a makulátlan jellemből, az ember lényegi mivoltából fakadó erkölcsi szintre, több mint kétezer éve legtöbb művében már Platón is rámutatott, később pedig ugyanígy tett Kant és minden követője.

Nem is létezett olyan, magát filozófusnak valló ember vagy nagy gondolkodó, aki kétségbe vonta volna ennek szükségességét, noha a klasszikus világ összeomlása után ezt az egyébként nyilvánvaló tényt teológiai, politikai, társadalmi vagy pusztán gazdasági megfontolásoknak vetették alá.

A szemünk előtt zajlik le a világ gyökeres lelki, gondolati és környezeti átalakulása. Megdőlnek jól ismert értékrendek, változnak a szokások, jönnek elő régen elfeledettnek hitt gondolati rendszerek. Vajon mi ennek az oka? Tényleg egyfajta új középkor küszöbére érkeztünk? A kutatók egy része már a nyolcvanak évek vége óta új középkorról beszél. Igazuk van?

Február 29-én 18.00 órától Budapesten

Május utolsó vasárnapján Rusznák György történész vezetésével eredtek a rómaiak nyomába az Új Akropolisz Filozófiai Iskola által szervezett aquincumi séta résztvevői. Többek között megtudhatták, hogy az Amfiteátrumban gyakorta nem halállal végződött a gladiátorjáték, hogy csak néhány nap kellett a váláshoz, hogy már az ókori Rómában volt padlófűtés, és hogy a bikaölő Mithrász hívei nem is öltek bikát. A néhány órás, színes részletekkel tarkított időutazáson a huszonhat látogató elképzelhette, hogyan élték a Duna mentén hétköznapjaikat a rómaiak.

Janus a kezdetek istene volt, akinek ősiségéhez nem fér kétség. Eredete sokak szerint etruszk gyökerekre vezethető vissza, ő maga azonban olyan istenség, amely Rómához kapcsolódott, de túlélte az ókort, és a mai napig használjuk a „Janus-arcú” kifejezésünkben. Ez mostanra valamilyen álcára, olyan kettősségre utal, amely a kétarcúsággal párosul, de csak azért, mert az évszázadok során elfelejtettük ennek a szimbólumnak a valódi jelentését.