Gyakorlati filozófia

Mit jelent az egyenlőség? Létezik egyáltalán? Miért olyan fontos nekünk az egyenlő bánásmód, a jog előtti egyenlőség vagyis igazságosság? Milyen veszélyeket rejt a mindennapi életben, ha a különbségeket letagadjuk, vagy pont fordítva, túlhangsúlyozzuk? Ez alkalommal igyekszünk utánajárni annak, hogy miben vagyunk egyenlők és miben nem. Mennyire értjük azt, hogy az egyenlőség nem egyformaság és hogy az egyenlőséggel nem mindig jár együtt az igazságosság.
 

Április 25-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

Laura Winckler: A nő, istennők leánya - A nő rejtett arcai című könyve alapján előadássorozatot indítottak az Új Akropolisz székesfehérvári tagjai. Az első alkalom Aphrodité, a szépség és szerelem istennőjének bemutatásával telt. Az istennőhöz a tavasz erejét is szokták kapcsolni, így az előadás stílusosan március 21-én (az idei tavaszi napéjegyenlőség után) került megrendezésre. 

A filozófia szellemi gyakorlatairól szóló sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szellemi egy gyakorlat, és milyen emberképre építenek a filozófia hagyományos gyakorlatai. Fontos kiemelnünk, hogy eszerint a megközelítés szerint az, amit el szeretnénk érni, már bennünk van, csak elő kell hoznunk magunkból kitartó, szorgos és következetes munkával.

A filozófiával többen találkozhatunk közép- vagy felsőfokú tanulmányaink során. Ha jó a tanárunk, megérinthetnek minket “az élet nagy kérdései”, és életre kelhetnek a poros könyvekbe zárt okfejtések.

Bár a görög filozófiára sokan még elméletként tekintenek, egyre többen vannak, akik felismerik, hogy a görög mesterek, mint Püthagorasz, Szókratész, Platón, Zénón nem elméleti filozófiával foglalkoztak. Tanításaik nagyon is gyakorlatiasak voltak, céljuk nem egyszerűen az elméleti megismerés, hanem a megismerésen és gyakorláson keresztül az ember átalakítása volt, hogy megszabadulhasson félelmeitől, szenvedélyeitől, tudatlanságától, és ennek következtében boldog és hasznos életet élhessen.

A rítusok lehetőséget adnak, hogy a hétköznapok rohanásából kiléphessünk egy kis időre, megálljunk, és önmagunkra, másokra, vagy egy magasztos, rajtunk túlmutató eseményre, elvre, eszményre irányítsuk a figyelmünket.

A bennünk rejlő erők megélése és megismerése sokat segít a hétköznapokban. Az ősképek, erők, minták – azaz az archetípusok lesznek segítségünkre a belső úton. Négyrészes előadássorozatunkban a görög mitológiát hívjuk segítségül, hogy közelebb kerüljünk a négy archetipikus görög istennőhöz - a második alkalommal Athénéhez.

Április 12-én, szombaton Székesfehérváron.

A bennünk rejlő erők megélése és megismerése sokat segít a hétköznapokban. Az ősképek, erők, minták – azaz az archetípusok lesznek segítségünkre a belső úton. 4 részes előadássorozatunkban a görög mitológiát hívjuk segítségül, hogy közelebb kerüljünk a négy archetípikus görög istennőhöz - első alkalommal Aphroditéhez.

Március 31-én, pénteken Székesfehérváron.

Év eleje van, pislogsz kettőt és máris újra karácsony? Ismerős? Vagy az, hogy péntek este lefekszel és máris hétfő reggel van? Sajnos ez nem feltétlenül a jófajta időutazás. Ez felgyorsult korunk velejárója. 

Mivel töltöd az idődet? Emlékszel-e, mivel töltötted legutóbb?
 

Február 28-án Székesfehérváron.

A szerelem mindenütt ott van, csak az a kérdés, észrevesszük-e és rá tudunk-e csatlakozni a hullámhosszára. Platón egyik legnagyobb hatású műve A lakoma, amelyhez többek között Marsilio Ficino reneszánsz polihisztor írt kommentárokat, a szerelemről szól. De mi is a szerelem, hogyan születik, mit jelent az, hogy Pórosznak, a gazdagság urának és Péniának a koldus szegénységnek a gyermeke? Mit jelent eredetileg a plátói (azaz platóni) szerelem? Hogyan válhat a szerelem a teljesség keresésének hajtóerejévé és a lelki fejlődésünk lépcsőfokaivá?