Egy finom, erős fekete az elmének

Az Új Akropolisz szegedi központjában negyedik alkalommal rendeztek Filo-Cafét, amelynek ezúttal az önazonosság volt a témája. A résztvevők három asztalt ültek körbe, és minden asztalnál megvizsgálták az identitás kérdését egy-egy szempontból. Így 20 percenként mindenki asztalt, és ezzel nézőpontot is cserélhetett. Mintha csak a társaság körüljárt volna egy térbeli műalkotást, amelynek minden nézőpontból más és más részletei tárulnak fel.
A rendezvény fontos célkitűzése, hogy teret adjon olyan kerekasztal-beszélgetéseknek, amelyek elgondolkodtatnak és – éppen a tágabb látószögből szemlélés hatására – kiemelnek a hétköznapokból. A jelenlévők nem mindenben értettek ugyan egyet, de szem előtt tartották a filozófiai beszélgetés egyik legfőbb jellemzőjét, hogy egymás meggyőzésének kísérlete helyett inkább nyitottan figyeljenek a többiek álláspontjára. Így a megvitatás eszmecserévé nemesedett és a beszélgetéseket intellektuális pezsgés hatotta át. Az időnként felcsengő kacagásokból tudni lehetett, hogy az egymás iránti türelem felszabadítóan hatott és könnyedségből sem volt hiány.