Apáti János

Lehetséges, hogy tényleg egyre rosszabb a helyzet és szakadék fele rohanunk? Vagy épp fordítva, az egyetemes boldogság irányába tartunk? A szubjektív érzeten túl mik az objektív tények? Mi volt megkérdőjelezhetetlenül jobb és mi volt rosszabb régen? Egyáltalán, mikor volt az a "régen"? Miért vagyunk hajlamosak a múltbéli dolgok idealizálására? Biztos, hogy a mai problémák mélyebbek és nagyobbak mint az elmúlt évszázadoké?

Március 27-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

2026. február 27-én a Műterem Kávézó barátságos és inspiráló légkörében az Új Akropolisz filozófiai kávéházi beszélgetést, FILO-Cafét rendezett: Küzdelem a labirintusban – Thészeusz, Ariadné és a Minótaurosz mítosza címmel. A program apropóját a mítoszok újrafelfedezése adta, hiszen ezek a meseszerű történetek olyan szimbólumokat rejtenek, amelyek képesek a lélekre nagyon erős pozitív hatást gyakorolni. A jelenlevők kíváncsian várták, hogy az egyes szimbolikus elemeknek mi az olvasatuk, mit jelent például a kétélű bárd, a labirintus és a gombolyag.

Thészeusz Ariadné segítségével jut be a labirintusba és győzi le a szörnyeteg Minotauroszt, beszüntetve ezzel az athéni ifjúságot sújtó kegyetlen hadisarcot, az fiatalok feláldozását. A labirintus nem útvesztő, nincsenek benne elágazások! Akkor mihez kellett Ariadné fonala?

Február 27-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

A szellemi gyakorlatok nem egy-egy képességünkről szólnak, hanem az életünkről. Olyan képességek fejlesztéséről van szó, amelyek az életünk minden területére kihathatnak: önismeret, önuralom, emlékezet, képzelet, tudatosság, belső harmónia, kitartás, akaraterő, fájdalomtűrés, kreativitás...
Régóta ismertek ezek és egyre divatosabbak a különböző tréningeken, elvonulásokon, személyiségfejlesztő tanfolyamokon, céges csapatépítéseken.

Negyvenedik alkalommal adott otthont a Műterem Kávézó 2026. január 23-án az Új Akropolisz Filozófiai Iskola FILO-Café programjának, amely egy sokakat érdeklő témát vett elő. Mi a karma és dharma, és hogyan értelmezhető a szabad akarat fogalma?

Aki mélységeiben ismeri a Karma törvényét, az kezébe veheti saját sorsát! Ha a Dharma az Út, a törvény, akkor a karma az, ahogy az utat járjuk, ahogy a törvényeket betartjuk vagy sem. A törvények betartása nem valami fétis-szerű tekintélyelvből fakad, hanem annak felismeréséből, hogy azok betartása garantálja azt, hogy a legtöbbet tudjuk kihozni az életből. Ahogy a KRESZ szabályokat is azért érdemes betartani, mert akkor garantált, hogy balesetmentesen és a lehető leghamarabb jut el mindenki a céljához.

Január 23-án pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

2025. december 12-én, immáron harminckilencedik alkalommal rendezett az Új Akropolisz Filozófiai Iskola FILO-cafét a Műterem Kávézóban, ezúttal a szellemi gyakorlatokról. A házigazda, Apáti János az est nyitányában azokról a módszerekről beszélt, amelyek már évezredek óta segítik az embert a szellemi fejlődésében. Ezeknek a gyakorlatoknak az a célja, hogy minél tudatosabban tudjunk jelen lenni az életünkben.

A szellemi gyakorlatok nem egy-egy képességünkről szólnak, hanem az életünkről. Olyan képességek fejlesztéséről van szó, amelyek az életünk minden területére kihathatnak: önismeret, önuralom, emlékezet, képzelet, tudatosság, belső harmónia, kitartás, akaraterő, fájdalomtűrés, kreativitás... Ez alkalommal olyan gyakorlatok közül válogattunk, amelyeket már legalább kétezer éve ismerünk és töretlenül alkalmazunk. A gyakorlatokat természetesen ki is fogjuk próbálni, és az ott, vagy korábban szerzett tapasztalatainkat megosztjuk egymással.

Az etika és erkölcs az együttélés tudománya és művészete. Vannak 
egyértelmű szabályok, de a pillanatnyi helyzetekben tudni kell ráérezni a
helyzet egyediségére is, nem lehet egy receptre megoldani minden 
dilemmát.

November 21-én pénteken Budapesten, a Műterem kávézóban.

Életünk során saját magunkkal vagyunk a legtöbbet, így az egyedüllét az életünk velejárója. Fontos szerepe van az életeseményeink lelki "emésztésében", az emlékeink tapasztalattá érlelésében, a jellemünk fejlesztésében. Ugyanakkor egyedül lenni, azaz önmagunkkal együtt lenni nem mindig és nem mindenkinek könnyű. Amikor terhessé válik, az már a kevéssé kívánatos magány állapota. Mit mondanak a régi tanítások az egyedüllét és magány kérdéséről? Hogy viszonyulnak ehhez a sztoikusok?