2013. március

2013. március fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

CSILLAGKÖZI HAJTÓVADÁSZAT FILOZÓFUSOKNAK

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK…
A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉGRŐL


AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Tizenkét lépés a bölcsesség felé
Keleti és nyugati tanítások a
gyakorlatban – tanfolyam

EGER
2013. március 5. kedd, 18.00
További időpontok: márc. 12., 19.
Forrás, Egri Kulturális és Művészeti Központ, Bartók Béla tér 6.
Bővebben

GYŐR
2013. március 7. csütörtök, 18.30
További időpont: márc. 14.
Széchenyi István Egyetem – Új Tudástér 114-es terem (ÚT-114)
Bővebben

PÉCS
2013. március 7. csütörtök, 18.30
További időpont: márc. 14.
Nappali Bár, Pécs, Király u. 23–25.
Bővebben

SZEGED
2013. március 13. szerda, 18.30
További időpontok: márc. 20., 27.
Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a.
Bővebben


Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

lábnyomok a homokban

TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Filofotó
2013. március 9. szombat, 14.00
Bővebben

esőben sétáló kis fiú és fiatal srác

Mesék szárnyán a Föld körül – India
Gyerekprogram
2013. március 10. vasárnap, 10.00
Bővebben

léghajó gyerekekkel

További budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/B fszt. 6.

Reneszánsz táncház
2013. március 10. vasárnap, 17.00
Bővebben

reneszánsz zenészek

Szophia Filmklub – Ütközések
2013. március 11. hétfő, 18.30
Bővebben

két rendőr kezet fog

További budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

Szophia Filmklub – Monsieur Ibrahim és a Korán virágai
2013. március 9. szombat, 17.00
Bővebben

egy idős férfi és fiatal autóban

További egri programjaink


GYŐR

Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. u. 16.

Hamarosan költözünk! Március 25-től a Kálóczy tér 15-ben várjuk az érdeklődőket.

További győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.

A Víz-Kígyó éve
2013. március 12. kedd, 19.00
Nappali Bár, Pécs, Király u. 23-25.
Bővebben

víz kígyó éve plakát

További pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a


További szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Székesfehérvár, Megyeház utca 22/a

Ji King szeminárium – haladó
2013. március 9. szombat, 9.00
Bővebben

kínai érmék piros szalaggal átkötve

További székesfehérvári programjaink



 

A lélek szárnyas fogata

„Többfele húz a szívem, nem tudom, mit tegyek.” „Már azt sem tudom, mit akarok valójában.” „Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem visz rá a lelkem.”

Pegazusokkal díszített szökőkútIsmerős érzések? Talán mindenkit hatalmukba kerítenek olykor. Hogy nem új keletű a probléma, azt az is bizonyítja, hogy már Platónnál is találkozunk vele. Phaidrosz című párbeszédében a lelket egy olyan fogathoz hasonlítja, amelynek hajtója az értelem, a kocsit húzó lovak pedig a különböző vágyakat és késztetéseket testesítik meg. Platón fogata elé két lovat fogtak be: az egyik elsőre és hűen követi a kocsis utasításait, a másik viszont makacs és önfejű: jobban érdekli a dúsan növő pázsit és a csinos kancák, mint az, hogy a hajtó és a másik paripa mit akar. Ezért a kocsi imbolyog – ha néha meg is indul, makrancos csikónk hamar eltéríti, és így nehezen jut el bárhova is.

Persze mindennapjainkban sokszor úgy érezzük, hogy két ló helyett inkább egy egész ménes gyeplőjét szorongatjuk: mást akar az eszünk és mást a szívünk, de a külső elvárások és a pillanatnyi vágyaink is százfelé szaggatnak bennünket. Ha az egyiknek kedvezünk, egy másik bukkan fel, ha a másiknak engedünk, egy harmadik nem hagy nyugodni. Valahogyan rendet kellene tenni odabenn, mert az azért mégsem járja, hogy egy sereg falánk négylábú döntsön életünk alakulásáról. Az állandó meghasonlottságnak ebben az állapotában aligha leszünk boldogok, és céljainkhoz sem igen jutunk közelebb.

A lélekfogat hajtója az értelem – de nem a hideg ész, a hétköznapok racionális, számító elméje, amelyik túl szűklátókörű lenne erre a feladatra. Platón szerint lelkünk egy része emlékszik arra, hogy egykor szárnyai voltak, és ebbe az emlékbe kapaszkodva, a lelkiismeret, a bölcsesség és a képzelet iránytűjének segítségével előbb-utóbb rátalál a helyes irányra.

Ha csak egy pillanatra is felismerjük magunkban ezt a rejtélyes kocsihajtót, helyzetünk azonnal jobbra fordul. Késztetéseink közül a legnemesebbek és a legönzetlenebbek nem fognak habozni, hogy mellénk szegődjenek. Az akaraterő, a kreativitás, a türelem és a nemeslelkűség szárnyas táltosai „egy lóként” lendítik mozgásba fogatunkat, olyan erővel, hogy néhány poroszkáló gebét akár már ki is foghatunk a szekerünkből. Megtalált új erőink mellett ugyanis hamar pehelysúlyúnak érezhetjük például a legújabb okostelefon vagy egy újabb türkiz-narancs pulcsi iránti vágyunkat.

Marad azonban még jó néhány makrancos jószág. Sokféle névre hallgatnak, a harag, a sértődékenység, a gőg és a türelmetlenség csak néhány közülük. Ezek a késztetések erősek, és nélkülük, úgy tűnhet, nehezen megy a szekér. Valójában azonban szinte észrevétlenül, de folyamatosan visszahúznak bennünket a földre, és a bizalmatlanságot, az önzést, a gyengeséget erősítik bennünk.

Ezekkel a legnehezebb elbánni. Hiszen látszólag ők is húzzák előre a szekerünket, és mit szólnának az állatvédők, ha lelőnénk, agyonvernénk vagy kiéheztetnénk őket? Idomítás, szelídítés kell ide! Türelmes és következetes munkával rá lehet szoktatni az önfejű lovakat, hogy csakugyan a mi szekerünket segítsék, és a haragból tetterő, a sértődékenységből szerénység, a türelmetlenségből józanság, a beképzeltségből pedig valódi önbizalom szülessen.

Ha sikerül, végre összhang lesz bennünk, hiszen olyan cél felé kezdtünk haladni, ami mögé szívvel lélekkel oda tudunk állni. És ha ettől nem is szűnik meg egyszerre minden gondunk, de már az első lépések után érezni fogjuk, ahogy pelyhedzenek lelkünk szárnyai.

Klebercz Orsolya


Filozófia mint életmód

„Lehetetlen végigmenni egy hosszú úton, ha hiányzik a bátorság a kezdéshez, az első lépés megtételéhez, akkor is, ha fáj otthagyni az addig cipelt felesleges koloncokat és terheket, amelyekbe korábban tudtunkon kívül szerelmesek lettünk. Ha egyszer elszakítjuk magunkat terheinktől, ha megtapasztaljuk azt a mindent átható erőt, amely talpra állít bennünket, és mozogni kezdünk, akkor a második és az utána következő lépések egyre könnyebbek lesznek. A nehézség az induláshoz kapcsolódik, és ez maga a próba. A kezdetek mindig próbát jelentenek.”
(Delia Steinberg Guzmán)



Csillagközi hajtóvadászat filozófusoknak

48 csillagképet helyeztem a magasba, és pusztító fenevadakat költöztettem beléjük! – emelkedett föl Zeusz olümposzi trónusán, és bűntudatában lábával mennydörgést dobbantott. – De ennek vége! – szólt, és isteni testét átjáró forróságot érzett. – Elűzöm az emberiség sorsát megkeserítő szörnyszülötteket, és a csillagok fényéhez illőbb erényekkel lakatom be az égi mennyezetet!

galaxis fotóGiordano Bruno A diadalmas fenevad kiűzése című erkölcsfilozófiai művének kerettörténetében a görög istenkirály csakugyan „rendet tesz” territóriumában: elzavarja a csillagképek jogtalan bitorlóit, és a korábban száműzött erényeket hívja vissza megüresedett helyükre. Nem véletlen az olasz filozófus analógiája: az erények hiánya úgy hat az életünkre, mintha kinek-kinek sötétségbe borulna saját égboltja; erényeink híján elvésznek csillagzatunk fényei, és az éjszakában, avagy a nehéz időkben utat mutató égitestek elhalványulása megnehezíti lépteinket.

A sötétségben pedig erőre kapnak az éj leple alatt támadó fenevadak: a kicsinyesség, az önzés, a fukarság, a lustaság és társai. Mindazok a rémek, akik ellen a filozófusnak harcba kell szállnia. Nem kell azonban égi szekérbe fogatnunk, és villámtegezzel övünkön légléptű paripáink közé csapnunk – Giordano Bruno az istenségekre sem tekint másként, csak mint az embernek arra az énjére, amely a jóért, szépért és igazért felelős. Ily módon magunk vagyunk földi sorsunk égi kovácsai. Ha józan, de hatékony hajtóvadászatot indítunk ezek ellen az ártó tulajdonságok ellen, minden jól célzott lövés vad jegyeinkre sorsjavító villámcsapásként rendezi át csillagzatunkat.

S hogy milyen páncélzattal és merre induljunk, hogy tetten érjük a legravaszabban ránk törő rémeket? Ezerféle út lehetséges, de íme egy, amelyet A diadalmas fenevad kiűzésének szerzője hirdetett: „Jómagam minden gondolatommal, szavammal és tettemmel semmi másra nem törekszem, mint őszinteségre, egyszerűségre és igazságra”.

Bujáki Márton



Filozófiai kvíz


Februári kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. b, 3. a, 4. a
Köszönjük a megfejtéseket!

Márciusi feladványunk:

1. Giordano Bruno „egy igazi” filozófus volt. Mit jelenthet mindez gondolataira, szavaira, tetteire nézve?
a) Azt, hogy tetteit igyekezett harmóniába hozni gondolataival, és így példát mutatva ugyanilyen cselekvésre buzdította a követőit.
b) Valójában spekulált. Homályos utalásai, kacifántos gondolatmenetei azt a célt szolgálták, hogy összezavarja a kor tudós elméit, illetve, hogy megmenekedjen az inkvizíciótól.
c) A tűz filozófiáját vallotta, ez látszott tüzes kirohanásaiban, amellyel az őt kritizálókat illette.

2. Giordano Bruno elkötelezetten hirdette, hogy az ember nem csak önmagát, de a világot is jobbá teheti. Vajon mit tehetünk szerinte külső körülményeink megváltoztatásáért?
a) „Concentration anima mundus”. Híres jelmondata: a koncentráció mozgatja a világot, azt jelenti, hogy koncentráljunk erősen a kitűzött célra, s így komolyabb erőfeszítés nélkül egyszerűen bevonzzuk a kedvező változást.
b) Mivel Fortuna vak, ezért kegyét úgy kereshetjük, hogy nyitott lélekkel fordulunk a bennünket érő váratlan lehetőségek felé. Egy példázatában meséli el, hogy a lélek nyitottsága a vakon botladozó istennőt úgy vonzza, mint éjjeli lepkét a derengő fény.
c) Vizsgáljuk meg és erőnkhöz mérten szépítsünk a jellemünkön, tisztítsuk meg gondolatainkat és érzéseinket, miközben a világ felé fordítjuk figyelmünket, hogy jobbítsunk rajta, ahol csak tudunk.

3. Mit tartott Bruno a tudományról és a vallásról?
a) Elítélt mindenfajta istenhitet, mivel úgy tartotta, hogy az emberiség csak a tudományos szemlélet segítségével emelkedhet ki a tudatlanságból és a babonaságból. Végül ezért is ítélte el a Szent Hivatal.
b) A tudományok és vallások egységét szorgalmazta, lévén az emberi elmének közvetlenül felfoghatatlan Istenség a természet törvényeiben tetten érhető, és ezáltal tanulmányozható.
c) Valójában egyiket sem tartotta sokra. Brunót leginkább azok a rejtélyek és mágikus praktikák foglalkoztatták, amelyekkel hírnevet szerezhetett magának, sokan ezért is tartották a kor legnagyobb kalandorának.

4. Honnan tudhatott Bruno olyan csillagászati tényekről, mint amilyen a Föld lapultsága vagy a napfoltok létezése, ha abban az időben még nem álltak rendelkezésre a megfigyelésükhöz megfelelő eszközök?
a) Ismerte a Világegyetem működését meghatározó elveket, és ezekből az összefüggésekből következtette ki – többek közt – a fenti jelenségeket.
b) Már hogyne álltak volna! Csak nem voltak mindenki számára elérhetőek. Kevéssé ismert tény, hogy abban az időben Wittenbergben működött az egyik valaha volt legjobban felszerelt asztronómiai és geológiai kutatóintézet.
c) Nem tudott róluk. Valójában az utókor, hívei és követői terjesztették ezeket a legendákat, amelyek az évszázadok folyamán egyre több kitalált elemmel dúsultak fel. Ne feledjük, hogy a római polgárok számára Bruno a Vatikán elleni harc ikonja volt.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a kezdeményezőkészségről

„Mindig újat kell kezdeni, s mindig be kell fejezni, amit az ember kezdett. Így szakaszokra oszlik az élet, másképp pedig végtelenül összemosódik és lagymatag lesz.”
(Móricz Zsigmond)

„A kezdetek időszaka két lehetőség elé állít bennünket: cselekedni azokkal a képességekkel, amelyeket már elértünk, bármilyen kicsik is azok és megvalósítani azt, amit még nem értünk el, de tudjuk, hogy el kell érnünk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A kezdeményezőkészség igen ritka tulajdonság. Arra készteti az embert, hogy megtegye, amit tenni kell, még ha nem is mondják neki.”
(Napoleon Hill)

„Terebélyes fa
hajszál-gyökérből fejlődik,
kilenc-emeletes torony
kupac földből emelődik,
ezer-mérföldes utazás
egyetlen lépéssel kezdődik.”
(Lao-ce)

„Kevésbé fogsz függni a holnaptól, ha a mának nekifekszel.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Gondoljatok az emberi erőre:
nem születtetek tengni, mint az állat,
hanem tudni és haladni előre!”
(Dante Alighieri)

„Senki sem tudja, mire képes, míg meg nem próbálja.”
(Publilius Syrus)

„Elillan a gyors szándék, ha nem száguld vele a tett.”
(William Shakespeare)

„Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni.”
(Marcus Aurelius)

„Ha nem érzed magadat jól ott, ahol vagy, ne vonulj vissza gyáván. Lépjél egyet, és jobban fogod érezni magad. Mindenben a kezdeményezés a siker kulcsa.”
(Jorge Angel Livraga)

„Ha arra a pillanatra vársz, amikor minden kész, akkor soha nem fogsz semmit elkezdeni.”
(Ivan Szergejevics Turgenyev)

„Azt a legnehezebb befejezni, amit el sem kezdesz.”
(John Ronald Reuel Tolkien)

„Nem tudsz átkelni a tengeren, ha csupán bámulod a vizet.”
(Rabindranath Tagore)

„Meg kell tanulni cselekedni, tudni kell naponta hibázni, és újra- meg újrakezdeni azzal az örömmel, amelyet egy új út megismerése ad. De mindenekelőtt tenni kell, meg kell mozgatni valamit önmagunkban és a világban.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A kezdet a munka legfontosabb része.”
(Platón)

„Aki megkezdte – felét elvégezte a munkának.”
(Horatius)

„A cselekvést csak el kell kezdeni. Szükség van az első impulzusra, hogy tehessünk tehetetlenségünk ellen. Később majd más lépések jönnek, de már elkezdtünk haladni.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Ki, ha nem mi? Hol, ha nem itt? Mikor, ha nem most?”
(Zsidó közmondás)

„Addig kezdj hozzá a nehéz dolgokhoz, amíg könnyűek.”
(Lao-ce)

„Miután felismertük a korlátozások természetét, el kell kezdenünk ledönteni ezeket a mesterséges akadályokat, felfedezni új láthatárokat, és félelem nélkül elindulni feléjük. A korlátokat az ember állítja fel, és aki felállította, az képes ledönteni is.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Megdöbbentő, hogy milyen sokan átviszik a tegnap terhét a következő napra. Kudarcaikat napról napra magukkal cipelik, és ezzel megfosztják önmagukat az újrakezdés örömétől.”
(Gary Chapman)

„Elég szabaddá tennünk elménket és szívünket, hogy új élet kezdődhessen számunkra, hogy tegnapi önmagunktól megszabadulva megjelenjen az, amivé a mai naptól kezdve válhatunk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A kis lehetőségek gyakran a nagy vállalkozások kezdetei.”
(Démoszthenész)

„Minden jó, ami történik, mozgásba hozza a következőt.”
(Johann Wolfgang Goethe)

„A rózsák nem pottyannak az égből: ha több rózsát szeretnénk, többet kell ültetnünk.”
(George Eliot)

„Ha meg akarjuk változtatni a világot, önmagunkon kell kezdenünk, jobb emberré kell válnunk, emberhez méltó elveket kell vallanunk, és azokkal összhangban kell cselekednünk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Ha nem illik, ne tedd! Ha nem igaz, ne mondd! A kezdeményezés legyen mindig a tied!”
(Marcus Aurelius)

„Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz… fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.”
(Johann Wolfgang von Goethe)

„Akik tétlenül várják a csodát, azok nem érdemesek rá.”
(Joun Invan)

„Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek. Két kis lépéssel nem jutunk át a szakadékon.”
(David Lloyd George)

„Valamennyi kezdeményező és alkotó cselekedetet illetően egyetlen alapvető igazság létezik – abban a pillanatban, amikor valaki határozottan elkötelezi magát, a Gondviselés is működésbe lép.”
(Johann Wolfgang Goethe)

„Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen.”
(Hamvas Béla)

„Teremteni jöttél. Életed minden egyes napja a teremtés pillanata, és életed minden pillanata egy világ teremtése.”
(Khioszi Tatiosz)

 



Ajánljuk

A megújulás küszöbén

Ha merünk mindenre friss szemmel, elvárások nélkül, elfogadóan tekinteni, életünkben teret nyerhet a derű, a tettrekészség, rugalmasabbak, és elfogadóbbak leszünk önmagunkkal és másokkal is. Ehhez a megújuláshoz szeretnénk átnyújtani egy csokor tavaszi gondolatot.

Olvasásra ajánlott cikkeink:

 

A léleknek:
• A Tavasz
• A megújulás

• A megújulást meg kell érdemelni

• Janus-arcú kezdet

• A fiatalság


A testnek:
• Az évszakváltás jelentősége a betegségek megelőzésében

• A tavaszi fáradtságról

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013