 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
A fellendülést hozó filozófia atyja – Platón Filozófia mint életmód „Ha valamin mérgelődöl, bánkódol, sírsz, egy hónap múlva nem úgy fogsz rajta mérgelődni, bánkódni és sírni. Hát még egy év múlva! Haj de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év múlva látja.”
(Gárdonyi Géza)
A platóni erények – idézetek a négy fő erényről Areté, az erény  „Egyetértesz te is velünk, hogy minden cselekedetünk célja a jó, s hogy a jó miatt teszünk minden mást, nem pedig a jót valami más miatt?”(Gorgiasz, 500a) „A jó nem azonos a gyönyörrel, se a rossz nem azonos a fájdalommal. A gyönyör és a fájdalom képes egyszerre megszűnni bennünk, a jó és a rossz, tekintve hogy két különböző valóságról van szó, erre nem képes.” (Gorgiasz, 498d) „Az erény valahogy a lélek egészsége, szépsége és virulása, a gonoszság pedig a lélek betegsége, csúfsága, fonnyadása.” (Az állam, 444e) „A kiválóság, az erény, akár tárgyról, akár testről, lélekről vagy bármilyen élőlényről van szó, jobbára nemcsak úgy véletlenül jelenik meg, hanem az illető természetének megfelelő rend, összhang vagy éppen művészet eredményeképpen.” (Gorgiasz, 506d) „Az erény, mindenfajta erény végső soron rendezettség és szabályosság.” (Gorgiasz, 506e) „Nem törődöm azzal, hogy mit tartanak rólam az emberek, hanem az igazságot szolgálom, s arra törekszem, hogy tőlem telhetőleg a legerényesebben éljek és úgy is haljak meg, ha az időm betelt.” (Gorgiasz, 526e) „Ne hízelegjünk sem magunknak, se másoknak, se keveseknek, se a tömegnek.” (Gorgiasz, 527c) „A legnemesebb jellemek általában olyan közösségben születnek, melyhez sem a gazdagság, sem a szegénység nem szegődik lakótársul: mert nem költözik oda sem a gőg, sem az erőszak, sem a vetélkedés, sem az irigység szelleme.” (Törvények, 679c) „A bölcsek is azt mondják, hogy a közösség, a barátság, a rendezettség, a józan mérték és az igazságosság fűzik egybe az eget és a földet, az isteneket és az embereket. Ezért hívják a mindenséget is világrendnek, nem pedig világrendetlenségnek.” (Gorgiasz, 508a) Igazságosság „Hát a jogtalan cselekvéssel hogy állunk? Elég-e pusztán nem akarni, s már nem is fogjuk elkövetni? Vagy ehhez is kell valami hatalom, művészet, amelynek hiányában, tehát ha nem tanuljuk meg és nem gyakoroljuk, amit kell, bizony elkövethetünk jogtalanságot?” (Gorgiasz, 509e) „Jogtalanságot cselekedni, illetve elszenvedni tehát kétféle rossz, és mi azt állítjuk, hogy nagyobb rossz a jogtalan cselekvés, kisebb rossz a jogtalan szenvedés. Kérdés, milyen úton-módon segíthetnénk magunkon, hogy mind a két előnyünk meglegyen: ne is kövessük el, és ne is szenvedjünk el jogtalanságot. Hatalom kell hozzá vagy akarat?” (Gorgiasz, 509d) „Mi hasznosabb: az, hogy igazságosan cselekszünk, szépen tevékenykedünk és igazságosak maradunk, ha látják, ha nem – avagy hogy igazságtalanságot cselekszünk, igazságtalanok vagyunk, ha éppen nem is kell lakolnunk érte, és nem kell büntetésben javulnunk?” (Az állam, 445a) „Jobban kell óvakodnunk elkövetni az igazságtalanságot, mint elszenvedni, és mindenekelőtt arra kell törekednünk, magánemberként is és a közéletben is, hogy jó emberek legyünk, arra kevésbé, hogy annak látsszunk.” (Gorgiasz, 527b) „A legfőbb jó az, ha az ember igazságos, a második jó pedig, ha az ember megbűnhődik az elkövetett igazságtalanságért és igazságos lesz.” (Gorgiasz, 527c) „Annak, aki jó szónok akar lenni, igazságos embernek kell lennie s tudnia kell, mi az igazság.” (Gorgiasz, 508c) „Az igazságos ember nem engedi, hogy a lélekrészek egymás feladatával foglalkozzanak és egymás dolgába beleártsák magukat, hanem valóban minden részt a saját dolgára fog, így önmagán uralkodik, rendet teremt, barátja lesz önmagának, összhangba foglalja a három részt.” (Az állam, 443c–e) „Mit hoz létre az igazságosság? Nem azt, hogy a lélek egyes részei a természet rendje szerint uralkodnak és szolgálnak egymásnak?” (Az állam, 444d) „Akkor élünk a legjobban, ha az igazságosság és a többi erény gyakorlásában élünk s úgy is halunk meg.” (Gorgiasz, 527e) Bölcsesség „…az igazságosság, a józanság és a bátorság nem más, mint tudás.” (Prótagorasz, 361b) „A bölcsek valamennyien tisztában vannak vele, hogy mindazok, akik valami szégyenteljes és rossz dolgot tesznek, nem urai akaratuknak.” (Prótagorasz, 345e) „Az önmagunkkal vívott küzdelemben alulmaradni – nem lehet más, mint tudatlanság; az önmagunk fölött aratott győzelem pedig semmi más, mint a bölcsesség.” (Prótagorasz, 358c) „Mi a véleményed a megismerésről? […] A legtöbb ember ugyanis nem tartja a megismerést erős, irányító, sőt parancsoló tényezőnek, nem, egyáltalán nem ilyennek tartja, hanem azt gondolja, hogy bár az emberben sokszor megvan a megismerés, mégsem az irányítja, hanem valami más erő: hol a harag, hol a gyönyör, máskor a fájdalom, néha a szenvedély, gyakran a félelem.” (Prótagorasz, 352b) „Gyengének bizonyulni a gyönyörrel szemben tudatlanság, éspedig a legnagyobb tudatlanság.” (Prótagorasz, 358e) „Kedves barátom, hogyan is tudna bárki hamis véleményből kiindulva az igazságnak akár csak egy kicsiny darabjához eljutni, és ekképpen tenni szert belátásra?” (Az államférfi, 278e) „Értelmes és belátással bíró, megfontolás nélkül sohasem volt még lélek, és nem is lehet sohasem, úgyhogy a belátás a bátorságtól merőben különbözik.” (Törvények, 963e) Bátorság „Vitéznek is aszerint nevezünk valakit, ha indulata minden kínban-gyönyörben konokul hű marad ahhoz, amit az értelem hirdet a félelmetes és nem félelmetes dolgokról.” (Az állam, 442b) „A félelmetes, illetőleg nem félelmetes dolgokra vonatkozó bölcsesség azonos a bátorsággal.” (Prótagorasz, 360d) „Az erősek cselekvőképesek.” (Prótagorasz, 351a) Mértékletesség „Amit az egész világ, azt mondom én is önuralomnak: ha valaki józanul mértéktartó, tud magának parancsolni és féken tartja magában a gyönyöröket és a vágyakat.” (Gorgiasz, 491e) „Az emberi természet nem állhatja meg, hogy ha korlátlan hatalommal kormányozhatja az emberi dolgokat, ne teljen meg gőggel és igazságtalansággal.” (Törvények, 713d) „Minden erőnket, a sajátunkat is és a városét is arra kell fordítani, hogy meglegyen bennünk az igazságszeretet és az önmérséklet, ha egyszer boldogok akarunk lenni, és mindenben ennek megfelelően kell cselekedni, nem pedig szabadjára engedni a vágyainkat és csak azok betöltésén fáradozni.” (Gorgiasz, 507e) „A zabolátlan ember sem embertársa, sem az istenek előtt nem lehet kedves. Képtelen közösségben élni, ahol pedig nincs közösség, nincsen barátság sem.” (Gorgiasz, 508a–e) „A mértéktartó lélek jó.” (Gorgiasz, 507a) Filozófiai kvíz Januári kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. a, 4. c Köszönjük a megfejtéseket! Februári feladványunk: 1. Tudod-e, miért hívjuk ma Arisztoklészt Platónnak? a) Az ókorban előszeretettel adtak álneveket vagy gúnyneveket a közszereplőknek. Arisztoklész is így kapta a Platón, „bölcselkedő” elnevezést. b) Mert a platonikus filozófia követője volt, innen kapta a nevét. c) Testalkata miatt, a „platón” ugyanis „szélesvállút” jelent. 2. Platón Akadémiájának bejárata fölött ez a felirat állt: „Senki ne lépjen be ide, aki a geometriát nem ismeri”. Mit üzent ezzel a filozófus? a) Platón úgy gondolta, a matematika minden tudományok alapja, ezért aki ebben nem jártas, annak további képzésével nem is érdemes foglalkozni. b) Platón nagyra tartotta Püthagorasz matematikai tanításait és az ezeken keresztül megmutatkozó magasabb erkölcsi törvényeket. Ezek tükröződnek saját írásaiban is. c) Az Akadémia tantermei mértani szabályszerűségek szerint helyezkedtek el. Ha valaki nem ismerte ezeket, képtelen lett volna eligazodni. 3. Miért fontos Platón tanításában az emlékezés? a) Ez a tanulás, a megismerés módja. Azaz a lelkünknek semmi nem újdonság, a látható dolgokat vizsgálva felismeri az ideákat, amelyeket nem földi valójában, hanem annak előtte, „szárnyas léte” idején már látott. b) Az értelem jele, ha az ember jól emlékszik az életében történt dolgokra, ezért Platón – ma így mondanánk – memóriajátékokat talált ki tanítványainak. c) Platón éppenséggel azt hangsúlyozza, hogy nem fontos az emlékezés, ugyanis amiatt nem tudjuk megismerni a dolgokat, mert a régebbi tudással van tele a fejünk. Azaz felejteni kell tanulni, nem emlékezni. 4. Platón Az állam című művében olvasható a barlangmítosz. Miért tér vissza a mítoszban a barlangból kijutott ember a lekötözött társaihoz? a) Társai iránt érzett szeretetétől vezérelve segíteni akar, hogy ők is megszabadulhassanak kötelékeiktől. b) Arra számít, hogy a barlangon kívül szerzett tapasztalatai segítségével a többiek előtt tekintélyt szerezhet és vezérükké válhat. c) Mert a barlangon kívül is hiába kereste a boldogságot és a megvilágosodást, a közösség ereje végül ráébresztette, mi az igazán fontos az életben: a biztonság és a kényelem. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Ajánljuk Szophia Filmklub „A film és a bölcsesség? Szokatlan párosítás!” – gondolhatja az olvasó, amikor meglátja filmklubunk nevét. A szórakoztatóipar soha nem látott térhódításától a peremre szorulva, könnyen mellőzzük a filmkultúrát az értékközvetítő és gondolatébresztő művészeti ágak sorából. Kellő támogatás és érdeklődés híján egyre-másra zárnak be a művész mozik – holott a tartalmas, elgondolkodtató filmek iránti igény vélhetően semmivel sem csökkent az elmúlt évtizedekben. Mit adhat egy film? A művészet magja, az emberi lét rejtélyeit fejtegető kérdések és válaszok természetesen megjelennek a vizuális kultúra világában is. A jó film egy felvillantott tükörkép mindarról, ami bennünk is megvan, sőt, ami talán mindnyájunkban közös. És mit adhat a filmklub? A közös filmélmény és az együtt alakított beszélgetés során az érzelmi hatások értékes gondolatcsírákat táplálhatnak. Vélemények ütközhetnek egymással, nézőpontok találkozhatnak, és segíthetnek megtalálni azt a közös nevezőt, amely kulcsot jelenthet a film és akár saját világunk megértéséhez. Szophia szeretettel látja mindazokat, akiket vonzanak az értékes filmek, amelyek elindíthatnak egy kötetlen beszélgetést. Havonta egy, népszerű vagy épp nehezen hozzáférhető mozgóképpel készülünk országszerte (repertoárunkban éppúgy szerepelnek friss mozik, mint korábban be nem mutatott filmkülönlegességek), és időről időre tematikus filmrészletekkel és előadással is várjuk az érdeklődőket. Értékes filmek, kellemes környezet, jó beszélgetések! Ezt kínálja a filmek és eszmecserék szerelmeseinek minden hónapban országszerte a Szophia Filmklub. További információkat a Szophia Filmklub honlapján találsz: http://szophiafilmklub.blogspot.hu Kérdésed van? Írj nekünk: szophiafk[kukac]gmail.com |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
