2012. február

2012. február fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

TANULJUNK TANULNI

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... AZ AKARATERŐRŐL

AJÁNLJUK


PROGRAMJAINK:

Szellemi kalandtúra
Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

SZEGED
2012. február 1. szerda, 18.30
1. modul

További időpont: február 8.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a Bővebben

BUDAPEST
2012. február 15. szerda, 18.30
További időpontok: február 22., 29.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
EGER
2012. február 22. szerda, 18.30
További időpontok: febr. 29., márc. 7.
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.
Bővebben

GYŐR
2012. február 23. csütörtök, 18.00

További időpontok: március 1., 8.
Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. u. 16.
Bővebben

Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid, és érdekelnek a mélyebb összefüggéseket kereső válaszok is? Fel akarod fedezni a benned rejlő képességeket?

Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk országszerte meghirdetett filozófiai tanfolyamunk nyitó alkalmain. A tanfolyam témáinak segítségével próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatósá-gukat. Ha beválnak, jobban látod majd, mennyi minden rejlik benned, másokban és a világban, olyasmik, amelyekről eddig talán sejtelmed sem volt. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is tartoznak, hogy frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tieid maradnak!

A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

• Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
• Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
• Mi az ember valódi boldogsága?
• Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
• A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
• Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
• Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
• Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
• Korunk válsága – új középkor?


Mese lélektől lélekig

Előadássorozat

PÉCS

2012. február 11. szombat, 15.30

Előadássorozat leendő és gyakorló szülőknek, nagyszülőknek, meserajongóknak, és mindenkinek, aki lelke mélyén őrzi még, vagy fel szeretné idézni a gyermeki derűt és kíváncsiságot.

Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz utca 1.

Bővebben


Szophia Filmklub – Agora

Filmklub

BUDAPEST

2012. február 6. hétfő, 18.00

Az időszámításunk szerinti IV. században Egyiptom a Római Birodalom uralma alatt állt. Alexandria utcáin vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, amelyek a híres könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik. A könyvtárban rekedt briliáns csillagász, Hüpátia és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ bölcsességét őrző írásokat.

Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

Bővebben

Hypatia az Agora c. filmben


A Sárkány éve

Előadás

BUDAPEST

2012. február 7. kedd, 18.30

• Előre elrendeltség vagy szabad akarat?
• Hogyan használhatjuk ki az év erejét?
• A Sárkány-jegy jellemzői az emberben és az éves ciklusban
• A Sárkány és az Öt Elem

Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

Bővebben


Kezdő hastánc tanfolyam

Tánckurzus

EGER

2012. február 7. kedd, 18.30

A hastánc egy olyan mozgásforma, amit korhatár nélkül bármikor el lehet kezdeni, és bármeddig lehet művelni. Az órákon erre a csodálatos táncra oly jellemző alapmozdulatok és mozdulatsorok megtanulása mellett felfedezzük a táncban rejlő nőiességet és szabadságot.

Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

Bővebben


Vásárfia az egri piacon

Vásár

EGER

2012. február 11., 18. szombat, 7.00

Február két szombatján, 11-én és 18-án újra a Katona téri piacra költözünk. A sátrunkhoz látogatók válogathatnak kisplasztikáinkból, kiadványainkból, vásárolhatnak szenetet, és természetesen pörgethetnek egyet erénykerekünkön is.

Egri piac, Katona tér

Bővebben


Szophia filmklub – Baran

Filmklub

BUDAPEST

2012. február 11. szombat, 16.00

Latif önző, kényelmes élete egycsapásra megváltozik, amikor szerelmes lesz. Meddig vezethet a szerelem átalakító ereje? Megbékélés vagy szenvedés vár rá útja végén?

Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

Bővebben


Tanuljunk tanulni

Előadássorozat gyakorlatokkal

SZEGED

2012. február 14. kedd, 18.00
További alkalmak: február 21. és 28.

• Milyen tanulótípusba tartozunk?
• Hatékonyabb tanulás: az emlékezet működtetése
• Önmagunk motiválása: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló?
• Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk?

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

Bővebben

biliárdgolykból kirajzolódó kérdőjel


Ámor és Psziché

Előadás

BUDAPEST

2012. február 14. kedd, 18.30

A történetben Psziché, a vénuszi szépséggel megáldott halandó hosszú próbákon át jut el halhatatlan szerelméhez, az isteni Ámorhoz. Psziché útja a lélek próbáit mutatja meg, amelyek a bölcsességhez vezetnek.

Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

Bővebben


Sors és szabadság

Előadás

GYŐR

2012. február 16. csütörtök, 18.00

„Miért történik velem mindez?” – kérdezzük sokszor. Mit kell elfogadnunk, és mi az, amin változtatni tudunk? Az élet eseményei egy sakkjátszmához hasonlíthatók. A játszma jelenlegi állása korábbi lépéseink következménye. A rendelkezésre álló lehetőségek száma korlátozott, de hogy merre lépjünk, azt mi dönthetjük el.

Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. u. 16.

Bővebben


Fakivágás a pilisi len védelmében

Ökológiai akció

BUDAPEST

2012. február 18. szombat, 9.00

A magyar természetvédelem sok évtizede munkálkodik a pilisi kopasz csúcsok vegetációjának visszaállításán, ahol őshonos a világon egyedül itt élő pilisi len.

Budai Tájvédelmi Körzet

Bővebben


Szophia Filmklub – A mások élete

Filmklub

EGER

2012. február 18. szombat, 16.00

Wiesler százados, az NDK titkosszolgá-latának tisztje, a rendszer „megbízható eleme” egy művészházaspár lehallgatását végzi. Ahogy mások életét figyeli, fokozatosan ráébred saját életének kisszerűségére.

Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.

Bővebben


A szenvedés oka – filozófiai kávéház

Előadás

SZÉKESFEHÉRVÁR

2012. február 19. vasárnap, 18.00

Többnyire igyekszünk elkerülni a nehézségeket, fájdalmakat, pedig a szenvedésnek az ősi tanítások nagy fontosságot tulajdonítottak a Lélek ébredése szempontjából. Hogyan viszonyuljunk helyesen a nehézségekhez, és hogyan lehet elkerülni a felesleges szenvedést?

Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.

Bővebben


Egyiptom, a bölcsesség hazája

Kiállítás

GYŐR

2012. február 20. hétfő, 17.00

A posztereket szemlélve rádöbbenhetünk arra, hogy olyan természetközeli civilizációval van dolgunk, amely mai világunk gondjaira alternatív megoldásokat kínál, és amelynek világnézete a szellemi értékeket részesítette előnyben.

NYME-AK, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, Liszt Ferenc u. 42. I. épület, I. emelet

Bővebben


Ji King-szeminárium

Előadás és szeminárium

BUDAPEST

2012. február 25. szombat, 14.00

A szeminárium célja, hogy gyakorlati útmutatást adjon mindazoknak, akik szeretnének mélyebben megismerkedni a Változások Könyve bölcsességével, nyelvezetével, alkalmazási lehetőségeivel.

A szemináriumra előzetes regisztráció szükséges a hunyadi[kukac]ujakropolisz.hu e-mail címen.

Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

Bővebben



 

A válság haszna

örvénybe létra nyúlikNem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk a gazdasági válsággal, amely világszerte sokféleképpen sújt megannyi embert.

Egyrészt szembesültünk azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági modelljéből adódóan az anyagi fejlődés ciklusai nagyobb hatást gyakorolnak életünkre, mint gondoltuk vagy szerettük volna.

A válság ugyanakkor rávilágított arra, hogy az embernek az anyagiakon kívüli értékei is vannak, amelyekre támaszkodni tud a nehéz időkben. Éppen az életmóddá tett filozófia segít újra feltenni az egyetemes kérdéseket és feleleveníteni az örökérvényű válaszokat is, amelyeknek az idő múlása sem csökkentette az értékét, sőt.

Továbbra is talány számunkra, kik vagyunk, miért vagyunk a világon, mi a szerepünk az élet napról napra szövődő históriájában.

Szomorú lenne, ha úgy vélnénk, hogy egyetlen rendeltetésünk a középszerű, esetleg kissé magasabb életszínvonalú túlélés vagy olyan kincsek felhalmozása, amelyekkel nem is mindig tudunk mit kezdeni.

A nélkülözhetetlen anyagi javakra valóban szükségünk van, azonban sokan vannak, akik annyi mindent birtokolnak, hogy azt el sem tudjuk képzelni, mégsem képesek elkerülni a fájdalmat vagy a boldogtalanságot.

Éppen ellenkezőleg, azok, akiknek pont a szükséges jutott, vagy néha még annyi sem, a valódi emberi értékek ápolásával és megerősítésével mély belső békére tettek szert.

Mint filozófusok és a helyes nézetek keresői, biztosan tudjuk, hogy a jó, a szép, az igaz és az igazságos ma is a boldogság elérésének nélkülözhetetlen feltételei.

A filozófiának és a boldogságnak sok közös vonása van.

A válságos helyzetek különleges lehetőségek arra, hogy felfedezzük ezeket az egybeeséseket, túljussunk a nehézségeken, és erkölcsileg, valamint szellemileg növekedve felülmúljuk saját magunkat.

Érdemes felidézni a tudós-filozófus Albert Einstein figyelemreméltó szavait: „A válság a legnagyobb áldás, amely megeshet az emberekkel és az országokkal, hiszen a válság fejlődéssel jár. A kreativitás a szorongásból születik, ahogy a nap a sötét éjszakából. A válság szüli a találékonyságot, a felfedezéseket és a nagy stratégiákat. Akinek sikerül túljutnia a válságon, felülmúlja önmagát és nem szenved vereséget. Aki a válság számlájára írja saját ínségét és bukásait, önnön tehetségét töri meg, a megoldásoknál pedig jobban kedveli a nehézségeket. Válság nélkül nincsenek kihívások, azok nélkül az élet rutinná, lassú haldoklássá válik. Válság nélkül nincsenek érdemek sem. Hagyjunk fel az egyetlen veszedelmes válsággal, tudniillik azzal a tragikus helyzettel, amikor nem is akarunk harcolni azért, hogy felülkerekedjünk.”

Ezekkel a gondolatokkal összhangban az Új Akropolisz a tehetség, a találékonyság és a lehetőségek mellé áll, amelyeket egy életigenlő filozófia nyújthat mindenkinek, hogy az egyéni törekvések jótékony hatást fejtsenek ki az emberiség egészére.

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke


Filozófia mint életmód

„Az ember előtt néha egy hosszú utca van. Azt gondolná, szörnyen hosszú; ennek sose ér a végére. Aztán elkezdi az ember a söprést, iparkodik. És egyre jobban iparkodik. Ahányszor fölnéz, látja, nem lesz kevesebb, ami előtte van. Még jobban nekiveselkedik, félni kezd, végül a szuflája is elfogy... így nem szabad csinálni.
Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni. Csak a következő lépésre kell gondolni, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint, mindig csak a következőre. Akkor örömöt okoz. Ez fontos, mert akkor végzi az ember jól a dolgát. És így is kell, hogy legyen. Egyszer csak észrevesszük, hogy lépésről lépésre végigértünk az utcán.”

(Michael Ende)


Tanuljunk tanulni!

fiú a tengerpartonAkármit is tanulunk, bármi is a hivatásunk – vagy bármi is lesz, amint elvégeztük az iskoláinkat – időről időre felmerül ugyanaz a kérdés: a tanulni tudás. Mivel ezt általában nem tanítják, ezért mindenki úgy tanul, ahogy éppen megszokta – több-kevesebb sikerrel. Bekerülünk az egyetemre, a főiskolára, új munkahelyünkre, ahol elvárják tőlünk, hogy gyorsan és egyre többet sajátítsunk el. Igen ám, de hogyan?

Az eredményes tanulásnak ugyanúgy feltételei, eszközei vannak, és ugyanúgy gyakorlást igényel, mint bármely más munka vagy tevékenység. Gyakran mondjuk a tanulásra, hogy szellemi munka. Munka, mert hasonlóképpen a fizikai munkához ilyenkor is dolgozunk valamivel, ugyanakkor szellemi, mert amivel dolgozunk, az finomabb természetű.

Egy könyv számunkra nem csupán holmi papír és nyomdafesték: egy gondolathalmaz, a tanulással pedig ezek egy részét – a számunkra lényegeseket – a saját gondolataink közé szeretnénk beépíteni, rögzíteni, esetleg még tovább gondolni. És ahogy a fizikai munkánál a testünk egészsége, erőnléte és kitartása határozza meg a teljesítőképességet, úgy szellemi munkánál az elménké.

Fizikai szempontból például jól tudjuk, hogy fontos rendszeresen táplálkozni és megválogatni, hogy mit eszünk. Ugyanerre viszont ritkán figyelünk tudatosan az elménk szempontjából, pedig ez is hasonlóan működik: ha egy ideig nem kap enni, vagy csak silány minőségű eledelhez jut, legyengül, és akkor a tanulás – egyáltalán a gondolkodás – is rosszul fog menni.

Az iskolában, a munkahelyen vagy a médiából nem jutunk mindig kellően érdekes, tartalmas és elgondolkodtató mentális táplálékhoz, de hogy milyen „táplálék-kiegészítőket” veszünk magunkhoz, az már rajtunk múlik. A magvas gondolatok továbbélnek bennünk, és erőt meríthetünk belőlük. Arra sarkallnak, hogy aktív elgondolóivá, tervezőivé váljunk saját életünknek, ezért a könyvpiacot elárasztó népszerű könyvek dömpingjében nem biztos, hogy érdemes félretenni a klasszikusokat.

Elménk mozgékonysága és „jól tápláltsága” mellett egy másik fontos tényező, hogy egyáltalán akarunk-e tanulni? Ahhoz, hogy eredményesen, tartósan sajátítsunk el új ismereteket, elengedhetetlen, hogy tudjuk, miért ülünk az iskolapadban, pontosan mi, milyen mélységben és miért érdekel bennünket, vagyis hogy motiváltak legyünk.

Megfigyeltük-e már magunkon, hogy amiben motiváltnak érezzük magunkat – amit szeretünk –, arra valahogy szinte mindig van időnk? A motiváltság nyitottá tesz, és ha a cél elevenen él bennünk, tanulás közben nemcsak jól érezzük magunkat, hanem az eredmény is sokkal jobb lesz.

Ha valami nem motivál eléggé, fontos tudatosítanunk, hogy ez nem az adott tárgy tulajdonsága, hanem a mi viszonyulásunkból ered. Bárhogyan is, ha negatív érzelmi töltést keltő gondolatokat veszünk észre tanulás közben, tudatosítsuk és állítsuk meg őket, és helyettesítsük valami mással, ami számukra építő, előrevivő jellegű.

A tanulás sok összetevős folyamat, és a fentieken túl az emlékezet, az idő, a tanulási típusok, módszerek, és ezek helyes használata mind-mind hozzájárul az eredményes tanuláshoz. Azonban mindenfajta tanulás mögött ott ég az a belső láng, amely ősidők óta előreviszi az embert: a világ és benne önmaga megismerésének vágya. Einstein ezt a „szent kíváncsiság lángjának” nevezte, és önmagáról azt tartotta, hogy „nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi”.

A titka az volt, hogy lankadatlan erőfeszítéssel és állandó szenvedéllyel haladt előre a megismerésben. Vagyis az ember legnagyobb vívmánya, hogy a gondolat szárnyas paripáit, amely önmaga belső univerzumának és az őt körülvevő világ mikéntjének megismerésére és megértésére vezeti, megtanulja befogni a módszeres ismeretszerzés kocsija elé.

Havasi Ferenc – Nagy Ildikó


Filozófiai kvíz

Januári kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. a, 3. a, 4. c
Köszönjük a megfejtéseket!

Februári feladványunk a cselekvés témáját járja körül:

1. Mivel egészítenéd ki a következő Goethe-idézetet? „Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz. De .................................. cselekedni a legnehezebb.”
a) az elvárások szerint
b) mindig helytállva
c) gondolataink szerint

2. Jó, de miért cselekedjek?
a) Cselekedni kell, ha valamit el akarunk érni a világban. Aki ügyes, az kevés munkával sok pénzt keres, és utána nem kell többet dolgoznia.
b) Nincs más választás, ilyen az élet: aki nem dolgozik, éhen hal.

c) Próbára teszem a képességeimet, erőmet – alkotómunka, hasznos tettek nélkül nem lehetek boldog.

3. Mindenkinek kell cselekednie, ám ha valamiben tehetséges vagyok, akkor…
a) alig kell igyekeznem, úgyis jó eredményeket érhetek el.
b) szerencsés vagyok, mert ugyanannyi munkával többre vihetem, mint mások.
c) érdemes a maximumot kihoznom magamból, mert így találhatom meg a saját utamat, és ezzel tudok a legtöbbet adni másoknak is.

4. Indiában úgy tartják, hogy a helyes cselekvés elvezet a megszabaduláshoz. De mit értenek vajon helyes cselekvés alatt?
a) Olyan tetteket, amelyek szó szerint megfelelnek a Védák előírásainak. Mindezek a szabályok garantálják, hogy az ember lemondással kiérdemelje a megszabadulást.
b) Ha az ember azt teszi, amit helyesnek tart, függetlenül attól, hogy mások helyeslik-e, vagy hogy a rá váró következmények kellemesek vagy kellemetlenek lesznek-e.
c) Ügyes cselekvést, amelynek segítségével az ember bármi áron képes megvalósítani a céljait.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


Azt mondták... az akaraterőről

„A különbség aközött, amit megteszünk, és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
(Mahatma Gandhi)

„Az élet lépésenkénti előrehaladás akarattól akaratig, és nem élvezettől élvezetig.”
(Samuel Johnson)

„Az erős lélek akarattal él, a gyönge kívánságokkal.”
(kínai mondás)

„A dolgokat nem lehet megvalósítani, ha csak gondolatban foglalkozunk velük. Tudni kell akarni őket. El kell kezdeni fejleszteni a mai intelligensen kezelt és megvalósított vágyakban rejlő holnapi tiszta akaratot.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A betegség csak a testet bénítja meg, a szabad elhatározást nem, ha az maga nem akarja. A sántaság is csak a lábat akadályozza, de a szabad elhatározást nem. Ezt mondd mindennel kapcsolatban, ami eléd kerül: rájössz, hogy minden csak más valamit akadályozhat, téged nem.”
(Epiktétosz)

„Hogyha erőm megcsal, maga az, hogy akartam, erény már:
nagy dolgokban elég érdem a puszta merés.”
(Propertius)

„Jó szándékaidat haladéktalanul hajtsd végre a gyakorlatban; egy se maradjon csak szándék.”
(Helena Petrovna Blavatsky)

„Az erény nyugalmával párosult akarat az, mely szelíd hatalommal munkálva állítja elő a jót, s hárítja el a gonoszat.”
(Kölcsey Ferenc)

„Kicsiny és könnyű dolgokkal kezdjük, majd apránként megpróbálkozunk a nagy dolgokkal. És aztán, hogy végeztünk a nagy dolgokkal, megpróbáljuk a lehetetlent.”
(Nikosz Kazantzakisz)

„Az erős lélek, ha nagy cél van előtte, megacélosítja a gyönge testet.”
(Mark Twain)

„Az erő nem a fizikai adottságokból ered. A fékezhetetlen akarat ébreszti.”
(Mahatma Gandhi)

„Ha a tűz lángjának bölcsessége élne bennünk, nagyok lehetnénk. Mindegy, merre fordítjuk, mindig függőleges. Aki képes megtartani függőlegességét az élet viszontagságai közepette is, megtalálja szívének nyugalmát.”
(Jorge Angel Livraga)

„Nagy hajtóerőnk az akarat. Ő a lényegi mozgás forrása. Ez igaz az emberekre, és nagy valószínűséggel igaz a világegyetemre is. Az akarat a legmagasabb rendű vágy. Sokkal erősebb az érzelmi vagy a gondolati szinten megjelenő vágynál. Ez a legbensőségesebb lényünkből fakadó, legmélyebb és legmagasztosabb erő, amely nem függ a változó körülményektől.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A forráshoz csak az árral szemben lehet eljutni.”
(André Gide)

„Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani. Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.”
(Richard Bach)

„Tökéld el, hogy véghezviszed, amit meg kell tenned; s vidd véghez múlhatatlanul, amit eltökéltél.”
(Benjamin Franklin)

„A magunktól való félelem az akarat hiányát tükrözi, hogy saját magunkon dolgozzunk. Azt jelenti, hogy átadtuk a győzelmet ösztönös impulzusainknak, még mielőtt harcoltunk volna. Ha viszont cselekszünk, és ismételten szembesülünk az összeütközést kiváltó helyzetekkel, fejlesztjük akaratunkat, a cselekvési fegyelmet, a belső biztonságot és az önbizalmat.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A földi boldogság első feltétele az akarat dolgoztatása egy cél felé, kitérés nélkül, lanyhulás nélkül. Világunk életének egyik fő csodája a lelki tökéletesség felé való szakadatlan, soha vissza nem csuszamodó haladás.”
(Gárdonyi Géza)

„Lelki erő diadalt nyer, ha tud akarni.”
(Jósika Miklós)

„Valóban érdemes erőfeszítéseket tenni, mert az akarat egyetlen magjából is a boldogság, a megelégedettség, az önmagunkkal való összhang erdeje nő ki, és világosan fogjuk látni, milyen az út és milyenek az úton járók, akik mindaddig láthatatlanok voltak számunkra, amíg tükrünk csak a sötétség felé nézett.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Az élet valóban sötétség, ha nincsen akarat, és minden akarat vak, ha nincsen tudás, és minden tudás hiábavaló, ha nincsen munka, és minden munka üres, ha nincsen szeretet.”
(Khalil Gibran)

„Az akaraterő olyan az elmének, mint amikor egy vak de erős férfi vállára veszi látó de sánta embertársát.”
(Arthur Schopenhauer)

„Az emberekből általában nem az erő hiányzik, hanem az akarat.”
(Victor Hugo)

„Nem hiszek az Elrendelésben,
mert van szívemben akarat,
s tán ha kezem másképp legyintem,
a világ másfelé halad.”
(Babits Mihály)

„Szabad akarat az, amikor az ember azt teszi, amit tennie kell.”
(Carl Gustav Jung)

„Csakis az akarat megnyilvánulásai jutnak át az idő próbáin. Az akarat erőssé, intelligenssé és érzékennyé tesz, mert felébreszti az emberi tulajdonságok legjavát. Az akarat maradandó. A vágyak mulandók, de veszélyesek, akár egy ciklon.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Az emberi karakter veleje nem abban áll, hogy az ember egész életében mindig ugyanazt akarja, folyton egy és ugyanazon cél felé haladjon, az útról semmitől se hagyja magát letéríteni?”
(Széchenyi István)

„Embernek nem lehet születni, emberré csak válni lehet. Kemény munkával, megfeszített akarattal, a bennünk lévő jó és rossz örök harcának figyelésével. Aki akarja, vállalja a legnagyobb ellenségének, saját lényének, vagyis lényében lévő rossznak, alantasnak legyőzését, az eléri a legnagyobbat, amit a földön elérni lehet. Emberré lesz.”
(Bozzay Margit)

„Iskolai tudásunk egy része majdnem nyomtalanul eltűnik. De bennünk marad életünk végéig a kifejlett akarat, szellemünk ügyessége, a tervszerűség, fortélyosság, amivel bármikor harcolni tudunk értelmünk nehézkessége ellen.”
(Öveges József)

„Sokkal jobb egyetlen gyémántot hordozni a szívünkben, mint ezernyi ékszert a ruhánkon. Az igazi hőst nem befolyásolják sem a szép szavak, sem az akaratának engedelmeskedők száma, de figyel a helyes szavakra és azokra az emberekre, akik követni képesek akaratukat, noha az élet ösvényén arra is szükség van, hogy ezek az akaratok egyesüljenek.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Tenn erődre támaszkodjál; szerencsétől, ha mit nyújt, fogadd el, de ne várj semmit is.”
(Kölcsey Ferenc)

„Akaraterőre szeretettel és nemeslelkűséggel teszünk szert, vagyis ha kevesebbet gondolunk önmagunkra, és többet teszünk másokért.”
(Beatriz Diez Canseco)


Ajánljuk

Bármikor körbesétálhatunk Amon-Ré virtuális templomában

digitális KarnakKi ne vágyna eljutni a Nílus völgyébe és megcsodálni az ókori Egyiptom építészeti remekműveit? Egy internetes oldal készítői látványos túrára kalauzolják a látogatót Karnakba, Amon-Ré templomának falai közé. Az ókorban Ipet szutnak, „kiválasztott helynek” nevezett templomkomplexum Théba szomszédságában fekszik, ma pedig al-Karnak falu áll mellette. Méretét tekintve Karnak az egyik legnagyobb fennmaradt ókori vallási színtér, amely több mint száz hektáron terül el, és több kisebb templomot, valamint három nagy templomkörzetet foglal magában. E három elkerített körzet óegyiptomi istenek szentélye: Amon-Ré főistené, amelyet a kosfejű szfinxekkel szegélyezett felvonulási út köt össze felesége, Mut templomával, a harmadik térség pedig Théba ősi holdistenéé, Montué. Az építkezés legalább harminc fáraó uralkodásának idején keresztül zajlott, a Középbirodalomtól egészen a görög-római korig.

Az angol nyelvű Digital Karnak weboldalon sok érdekességet találunk az Amon-Ré templom egyes részeiről, történetéről, a kultuszokról és ünnepekről, valamint külön megjeleníthetjük az építés egyes fázisait. A látványos rekonstrukciókat és animációkat bőséges szakirodalom egészíti ki, a Google Earth funkció bekapcsolásával pedig háromdimenziós nézetben tekinthetjük meg az egész épületegyüttest.

Jó barangolást és felfedezést kívánunk Amon-Ré templomának falai között! http://dlib.etc.ucla.edu/projects/Karnak

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009